2011.09.14., 5.nap: Zubiri - Pamplona/Iruna (22km, 5 óra)
19:30, Maisonnave Hotel bárja
Itt is van Cava, és nem csak üveggel, hanem pohárral is ;-).
Reggel 8-as indulással, már 13 órakor a városban voltam, igaz én azt hittem még Arre-ban járok. Mint kiderült több település nőtt össze, nem a falu volt hosszú. Végül érdemi megállás nélkül lenyomtam a 22 km-tert. De nem volt jó nap. Egyrészt nagyon fájt a jobb comb ízületem, amit még első nap húztam meg. Tulajdonképpen egyre rosszabb, úgy járok, mint egy csípőficamos. Csak a botok teszik lehetővé a gyors haladást, főleg felfelé fáj most jobban. Kezdtem magam elbízni, hogy idén kimarad a fizikai trauma rész. De, ami jár, az jár!
A lelkem sem volt rendben, a 4 napos mobil kikapcsolás alatt volt időm túráztatni magam. Kora este aztán beszéltem az otthoniakkal és kerekebb lett a világ. Gyuri unokatesóm most írta sms-ben, hogy "a sportsérülésemre Cavat tudna felírni". Jeleztem, hogy ki is váltottam :-). Mindig feldobnak az sms-ei, bár idén senkivel sem kommunikálok gyakran.
A mai utamból sok nem maradt meg. Volt néhány nem kedvelt hegymenet, sok gyönyörű zúgó az Arga folyón, és hirtelen Pamplona bejáratánál, a Puente de la Magdalena hídon találtam magam. A hidat eredetileg a 12. században építették, majd a 14. században átépítették. A hídfőnél lévő kő kereszt a 16. századból való.
Pamplona, római nevén Pompaelo, baszk nevén Iruna. A baszkok ősének tekinthető Vascones nép egykori fővárosa. Az Iruna név jelentése is annyi, hogy "város". I.e. 75.-74.-ben ezen a területen táborozott Pompeius a Sertorius elleni háborúban, innen a római név.
A római időkben a város a Hispania Tarraconensis tartomány részeként, a fontos Asturica (ma Astorga) és Burdigalam (ma Bordeaux) közötti kereskedelmi útvonalon feküdt, és a Pireneusokon való átkelés előtt/után a legfontosabb megállónak számított.
Róma bukása után germán támadásoknak, majd az 5.-8. században a vizigót és frank vetélkedésnek esett többször áldozatul. A frank uralom alatt Vasconia-hercegség fővárosa volt. A legenda szerint a város első keresztény püspöke Szent Fermin volt, aki 3 nap alatt megkeresztelt 40.000 pogány lakost. Az egykori római kormányzó, Firmus szenátor fiaként született 272-ben. Fiatalon szembe helyezkedett a római életmóddal, felvette a kereszténységet és Franciaországba ment. 18 éves korában, Toulouseban pappá szentelték és innen tért haza Pamplona püspökének. Később visszatért téríteni Amiensbe (Franciaország), ahol 303. szeptember 25-én egy fanatikus Jupiter hívő lefejezte. Több feljegyzés szerint tanítója az a Szent Honestus volt, akit Szent Saturnin, Toulous első püspöke tanított. (Bár itt van némi időzavar, mert a Wiki szerint Honestus 270-ben halt meg.) Szent Saturnin mártír halál halt 257-ben, mégpedig úgy, hogy egy bika lábához kötve végig vonszoltatták a városon. Erről a Codex Calixtinus így ír:
"Ugyanezen az úton kell meglátogatni Szent Sernin, püspök és mártír tiszteletre méltó testét, akit a pogányok Toulouse capitoliumába börtönöztek be. Néhány szilaj és vad bikához kötözték a testét és végighurcolták a capitolium fellegvárának kőlépcsőin egy mérföld távolságra. Betört fejjel, szétvert aggyal, egész testében megsebezve visszaadta tiszteletre méltó lelkét Krisztusnak. Toulouse városa mellett egy nagyon jó helyen temették el, ahol tiszteletére a hívek egy nagy templomot emeltek és ott Szent Ágoston reguláját követik és azok, akik az Úrtól kérik, sok jótéteményben részesülnek. Ünnepét november 29-én ülik.
"
Hogy miként lett ez a bika futós történet Toulous helyett Szent Fermin szülővárosa, Pamplona sajátja, az nem teljesen világos. Fermin vértanúságát már 1196-óta városi határozattal ünnepelték, először október 10-én. Később - állítólag időjárási okokból - a Fermin emlékére szervezett fesztivál júliusra került (először 1591-ben július 7-én), és három különböző ünnep összeolvadásával 9 napos lett. Szent Saturnin mártíromsága a bika révén szolgáltatta a vallási alapot a párhuzamosan terjedő bikaviadaloknak. A bikafuttatás azonban csak a 17. században vált a Fermin fesztivál részévé. A világhírt jelentő deszkákra az esemény 1926-ban, Hemingway könyve alapján került. Azóta is lelkesen özönlenek a turisták, ami nem rossz üzlet, kb. 75 millió eurót hoz a városnak évente.
Az első feljegyzések Pamplona püspökeiről - a Fermin legendán kívül - Liliolusról maradtak fent, aki 589-ben részt vett az ún. Harmadik Toledo-i Zsinat ülésén, amelyet a nyugati gótok hispániai államának királya Rekkared, a híres Leovigild király fia hívott össze. Itt nyilvánították ki a katolicizmus győzelmét, miután a nyugati gótok az arianizmusról áttértek a római kereszténységre.
Az arabok 711-es inváziója Pamplonát a vizigót Roderic király és a baszkok közötti harcban találta. 716-ra a város arab kézre került, de mivel nagy ellenállást nem tanúsított, a mór időszakban is virágzott. A 8. században a város folyamatosan a frank és mór hatalom között ingázott, de a baszk fennhatóságot nem sikerül stabilizálni.
Korábban már írtam, hogy az arabok elleni hadjáratból hazatérő Nagy Károly seregei 778-ban feldúlták Pamplonát. Bosszúból a baszkok a hegyekben, Roncesvalles környékén lemészárolták az utóvédcsapatot. Ezután a város 799-ig a Córdobai Emírséghez tartozott. Amikor a szomszédos Banu Qasi emírje, Mutarrif ibn-Musa fellázadt az Omajjád fennhatóság ellen, Pamplona mellé állt. A regionális lázadást ugyan Córdoba elnyomta, de hatalmi pozíciója meggyengült. A város végül 806-ban újra frank kézre került.
824-ben a baszk szabadságharcot hirdető Enecco (Inigo) Arista, a 3. roncesvalles-i csatában Pamplona, Aragónia és az iszlámhitű Tudela csapatait összefogva megsemmisítette a frank hadakat. Formálisan továbbra is "keresztény hercegként" (Christicolae princeps), de elismerte a Córdobai emír fennhatóságát. Őt tekintjük az első baszk királynak, a Pamplonai Királyság megalapítójának.
A királyság 1076-ban Aragónia befolyása alá került, a helyén egy Navarra nevű grófságot alapítottak. 1134-ben ismét független lett, de akkor már a Navarrai Királyság nevet vette fel. A gazdasági fellendülés a 11.-12. században indult meg, nem utolsó sorban Szent Jakab útnak köszönhetően.
1512-ben az önálló Navarrai Királyság fővárosát a Spanyol Korona bekebelezte. A hódító V. Ferdinánd kasztíliai király a középkori várat elbontatta és helyette újat építettet. A későbbiekben több spanyol király is elrendelte a város és városfalak modernizációját, amelyek ma 16.-18. századi állapotban maradtak fenn.
Sántikálásom ellenére körbejártam az óvárost, megnéztem a Katedrálist, itt szereztem be pecsétemet. Hangulatos középkori utcáit megkedveltem. Végül a Citadella körüli parkban sütkéreztem, ami igazából ennél többet nem tartogat, így aki nem akar kutyagolni, nyugodtan kihagyhatja. Az éttermek a vacsorához fél 9 körül nyitnak, ezt a lökött spanyol szokást továbbra sem kedvelem. Végül nem ettem csak egy fél adag sonkatálat egy bárban, mert az éttermek tele voltak és csak fél 10-től tudtak volna fogadni.
|
Fotógaléria: Zubiri - Pamplona/Iruna
|
