MADEIRA - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Időpont: 2007. febr. 16.-28.; 2016. dec. 28. - 2017. jan. 4.
Két alkalomal jártam a szigeten. Az első út két kiskamasszal történt még 2007-ben, Lili lányom születése előtt. A terhesség okán orvosunk nem rejtette véka alá, hogy 5-6 hónaposan kevés dolgot tart kockázatosabbnak, mint egy dzsungel túrát a trópusokon :).
Így kiegyeztünk valami EU tagállamban, ahol viselhető időjárás van télen is. Ahogyan azt később leírom, egyből beleszerettem a szigetbe. De közel 10 évre volt szükség, míg ismét arra keveredtem.
Fontos, hogy a leírás egy része még 2007-es lesz, de külön jelzem, ahol 2017-es információkkal frissítettem.
Közlekedés, indulás
Madeira továbbra sem a leggyakoribb úti cél Magyarországról, bár időnként elérhetőek hetes charter járatok is.
A legrövidebb út a Budapest - Lisszabon - Funchal útvonal lenne 1 átszállással, de mióta nincs közvetlen TAP járat, így marad a több átszállás, vagy a bécsi indulás. 2007-ben 2 átszállással, a Bp.-Frankfurt-Lisszabon-Funchal útvonalon (oda-vissza kb. 80 ezer forint illetékekkel) utaztunk. Reggel 6.25-ös indulással 14.30-kor már a szigeten voltunk. 2016-ban Bécs - Lisszabon - Funchal útvonalon közlekedtünk a Neckermann szervezésében, de menetrendszerinti járaton. 15 órás indulással 20.45-kor értünk a szigetre.
2007-es indulásunk egyébként igen kalandosra sikeredett. 4 órára húztuk a telefonokat. Még vaksötét volt, amikor ablakdörömbölésre ébredtünk. A taxis volt, aki már 30 perce hívogatott. Rémülten vettük észre, hogy 5 óra van, nekünk 1 óra és 25 perc múlva indul a gépünk. Kis családunk rekordot döntve 5.30-kor már a taxiban ült. A sofőr helyzetünket átlátva 130-al zúgott végig a városon. Ekkor már tudtam, hogy odaérünk, ha nem zárják le a kapukat 30 perccel az indulás előtt. Gyors telefon Ferihegyre, jeleztem, hogy már csak 10 percre vagyunk, várjanak meg. Sok minden volt az illetékes hölgy, csak segítőkész nem. Ettől függetlenül nem is utolsónak "csekkoltunk" be.
Volt egy kis kavar a bőröndökkel, mert bár összesen 4 főre elég messze voltunk a súlyhatártól, de az egyik bőröndünk 37 kiló volt. Állítólag max. 32 lehet. Ezzel előtte még sosem találkoztam, így a reptér közepén próbáltunk súlyeloszlást optimalizálni. Eredményképpen egy szakadó nylon zacskóban cipeltük végig Dani tankönyveit az egész úton, kézi poggyászként :).
2016-ban már annyival rosszabb a helyzet, hogy a bőröndök súlyhatára 23 kg, darabonként értelmezik és nem adódik össze az együtt utazó között sem. Hiába csak 10kg az egyik csomag, a másik nem lehet 30kg.
Reptéri biztonsági szabályok
Európa repterein 2006 novembere óta új biztonsági szabályok léptek életbe, ami ma már tejesen megszokott, de itt hagyom, amit még 2007-ben - az első meglepetés után - írtam:
A szabályok nekünk több ponton értelmetlennek tűnnek. Van egy kis "nagy fehér varázsló" effektus benne, amivel a légitársaságok és repülőterek misztifikálják túl a kockázatot és saját szerepüket, vagy amivel több díjat kérhetnek és növelhetik a reptéri shopok forgalmát. Nem hiszem, hogy a speciális méretű átlátszó zacskóban lévő krémek és parfümök kisebb kockázatot jelentenek, mint ahogyan azt sem, hogy az esetleges robbanó folyadékok a csomagtérben jól el vannak, de kézipoggyászban nem. Ez a szabály lehetetlenné tette pl. borotvahab vitelét, ami ugye a bőröndben szétrobbanna, a fedélzetre meg nem vihető.
A kedvencem azonban a visszafelé vásárolt Madeira borok ügye volt. Előre készültem a szabályokból, hogy a reptéri shopban vásárolt italok szállíthatóak, de kívülről vásároltak komoly biztonsági kockázatot jelentenek.
Így annak rendje és módja szerint zárt, zárjeggyel ellátott borok kerültek a számlával összetűzött szatyorba. Ez simán vette a funchali és lisszaboni akadályt, mígnem egy németesen kedves és rugalmas biztonsági a frankfurti reptéren kiszűrte boraimat és közölte, hogy ez így nem felel meg a szabályoknak, mert nem átlátszó a zacskó. Mondtam, hogy akkor nyissuk ki és vesse a számla alapján érzékszervi biztonsági kontrollnak, majd a zárjuk le egy átlátszó zacskóban. Ez azonban szintén lehetetlen volt és kb. ennyi affinitást mutatott a megoldási lehetőség iránt. Úgy gondoltam nem adom fel, így közöltem, hogy ez egy hivatalos EU-s reptéren vásárolt termék, ami már a 3. repteret járja, így mivel Portugália is az EU tagállama, így találjanak ki valamit. Kiabálásunkra végül egy hölgy sietet segítségemre. A kézipoggyászt kibéleltük amivel tudtuk (pulóverek, gyerekek kabátja) és abban soron kívül feladtuk a borokat csomagként, míg a sok apró vacakot a boros szatyrokba ömlesztve szállítottuk tovább.
Végül a borok sikeresen hazaértek.
|
Fotógaléria: Madeira teljes
|
