BULGÁRIAI AUTÓS KALANDOZÁSOK - 2018, 2019
Nem gondoltam volna, hogy valaha autóval indulok a Balkánra, ráadásul 3 gyerekkel :-). De egy közös ismerős 2018 nyár eleji útjáról mesélve kiderült, hogy 15 óra alatt Budapestről Várnába értek, így elgondolkodtunk rajta.
Már elég régóta tervezem, hogy egyszer útba kellene ejteni a híres Rilai kolostort, illetve néhány bolgár borvidéket. Ezeket repülővel és bérautóval is meg lehet szervezni, de valahogy sosem élvezett prioritást. A Google Maps elé ülve nem tűnt lehetetlennek a saját autós túra, így tervezgetni kezdtünk. Rilához elég közel van Melnik festői városa és borvidéke, ami viszont szinte szomszédos az észak-görög határral. Így végül a Napospart helyett Görögország Trákiai tengerpartjának Maronia régiója lett a végcél.
A három (az első úton még 8-12 éves) gyerekkel autózva azért 8-10 óránál nem terveztem hosszabb utat, így egyértelmű volt, hogy megállókat kell betervezni a tengerpart eléréséig. És ezek egyúttal a természeti és történelmi programot fogják jelenteni.
Az első kaland vége az lett, hogy 2019-ben is neki vágtunk. Majd 2021-ben, 2024-ben és 2025-ben is tervezzük.
Útvonalak:
- 2018-ban a Budapest - Berkovitsa - Rila - Melnik - görög Kavala és Marónia - haza felé pedig a Kirkovo (bolgár határ) - Gomba sziklák - Plovdiv - Belogradchik - Vidin - Budapest útvonalon haladtunk.
- 2019-ben a Budapest - Szkopje - görög Meteorák - Szaloniki - Philippi - Marónia, majd hazafelé a bolgár Melnik - Belogradchik - Vidin - Budapest útvonalon haladtunk.
- 2021-ben pedig Vidinben már egy teljes napot eltöltöttünk egy másik útvonal kezdő pontjaként, amiről
ITT olvashattok.
A látnivalók ezeken a szakaszokon itt olvashatóak:
- Berkovitsa
- Rila - Melnik
- Rozhen Kolostor - Kulata (görög határ) - Kavala - Maronia
- Plovdiv felé vissza: Platnitis - Kirkovo (bolgár határ) - Gomba sziklák (Beli plast) - Assen Erodje (Asenovgrád) - Plovdiv
- Belogradchik
- Vidin
Az útleíráshoz köszönet az alábbi forrásoknak:
1. Gemini Advance, ChatGpt, Wikipedia
2. https://en.wikipedia.org/wiki/Star%C4%8Devo_culture
3. Péter Kovács - Péter Prohászka: "Roman funerary inscription from Smederevo" (https://www.academia.edu/30538928/A_ROMAN_FUNERARY_INSCRIPTION_FROM_SMEDEREVO?sm=b) (September 14, 2015)
4. https://rubicon.hu/kalendarium/1444-november-10-a-varnai-csata
5. Jcekić - M Nikolic - E Vanita Lazarevic - J Maric: "Cultural and natural heritage as a driver of sustainable landscape development" (IOP Conference Series: Earth and Environmental Science, Volume 1123, 3rd International Conference on Environmental Design (ICED2022) 22/10/2022 - 23/10/2022 Athens, Greece)
6. Frontiers of the Roman Empire - The Danube Limes (Serbia) (https://whc.unesco.org/en/tentativelists/6475/)
7. https://www.ripapannonica.hu/magyar/limes_tortenet.php?id=5
8. https://romaikor.hu/a_romai_gazdasag/a_romai_birodalom_gazdasaga/kereskedelem_es_aruszallitas/folyami_es_tavi_hajozas/cikk/duna
9. https://en.wikipedia.org/wiki/Rostislav_Mikhailovich
10. https://military-history.fandom.com/wiki/Golubac_Fortress#cite_note-ban-5
11. https://historychronicles.org/life-in-lepenski-vir/
12. Nina Marchi és mások: "The genomic origins of the world's first farmers" (ARTICLE| VOLUME 185, ISSUE 11, P1842-1859.E18, MAY 26, 2022; DOI:https://doi.org/10.1016/j.cell.2022.04.008)
13. https://www.bulgariamonasteries.com/en/cherepish_monastery.html
14. https://anheabg.com/en/%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D0%BE%D0%BF%D0%BE%D0%BB%D0%B8%D1%81-%D0%B0%D0%B4-%D0%B8%D1%81%D1%82%D1%80%D1%83%D0%BC/
15. http://visit.guide-bulgaria.com/a/242/archaeological_reserve_nicopolis_ad_istrum.htm
16. https://bulgariatravel.org/monastery-of-the-transfiguration-of-god-veliko-tarnovo/
17. https://en.wikipedia.org/wiki/Zahari_Zograf
18. Dimcho Zahariev: Editorial Note: Madara Plateau - amazinng nature and ancient history (https://www.researchgate.net/publication/343702746_Editorial_Note_Madara_Plateau_-_amazinng_nature_and_ancient_history)
19. "Fifteen Treasures from Bulgarian Lands" (http://www.protobulgarians.com/)
20. DNA Reveals Key Stages in the Formation of Central European Mitochondrial Genetic Diversity (guido brandtwolfgang haakchristina j. adlerchristina rothanna szécsényi-nagysarah karimniasabine möller-riekerharald mellerrobert ganslmeier[...]the genographic consortium Authors Info & Affiliations) (SCIENCE o 11 Oct 2013 o Vol 342, Issue 6155 o pp. 257-261 o DOI: 10.1126/science.1241844)
21. European invasion: DNA reveals the origins of modern Europeans (Alan Cooper & Wolfgang Haak; March 22, 2015 7.11pm GMT) (https://theconversation.com/european-invasion-dna-reveals-the-origins-of-modern-europeans-38096)
22. Proto-Anatolians: from the Southern Caucasus or the Balkans? (Carlos Quiles; March 19, 2020; https://indo-european.eu/2020/03/proto-anatolians-from-the-southern-caucasus-or-the-balkans/
23. Dani János - Horváth Tünde: Őskori kurgánok a magyar Alföldön (A Gödörsíros (Jamnaja) entitás magyarországi kutatása az elmúlt 30 év során) (Archaeolingua Alapítvány, 2012)
24. "A Balkan City Under The Ottoman Rule: Varna (1774-1878)" (https://turkishstudies.net/turkishstudies?mod=makale_ing_ozet&makale_id=18116)
25. http://www.eliznik.org.uk/Bulgaria/history/thracian-tribes.htm
26. http://www.adventureflair.com/melnik-bulgaria/
27. Caroline Gilby: "The wines of Bulgaria, Romania and Moldova" (Infinite Ideas, 2018)
28. Jancis Robinson - Julia Harding - José Vouillamoz: "Wine Grapes" (Harper Collins Publishers 2012)
29. http://www.winetouristmagazine.com/wt-blog/2016/10/15/melnik-struma-valley-one-of-the-worlds-oldest-and-most-promising-wine-routes-bulgaria
30. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/kr_e_42_oktober_23_a_masodik_philippi_csata_brutus_ongyilkossaga/
31. https://mienkavilag.hu/a-vilag-egyik-legregebbi-varosa-plovdiv/
32. http://bulgariatravel.org
33. https://balneodentbg.wordpress.com/melnik/
34. Georgieva, Tsvetanka. "Bulgária történelmi és kulturális örökségének értékes harangjainak kutatása és azonosítása, valamint audio és video archívum fejlesztése fejlett technológiákkal: Tárgyak listája" A Bolgár Tudományos Akadémia Matematikai és Informatikai Intézete. http://www.math.bas.bg/bells/object_printEng.php
35. Eduard Verhoef (Maartensdijk, the Netherlands): "The church of Philippi in the first six centuries of our era", Research Associate: Department of New Testament Studies, University of Pretoria (2005)
36. https://www.emtgreece.com/en/archeological-sites/megalithic-gate-of-ancient-ismara
37. http://www.kikones.gr/index.php/2014-02-01-13-23-32/the-ancient-kikones
38. https://novoscriptorium.com/2019/01/13/megalithic-acropolis-and-gate-of-ismara-maroneia-thrace-greece/
39. "A Magyar Nemzeti Múzeum Juppiter Dolichenus-Keze" (Különnyomat a Károlyi Árpád Emlékkönyvből; Budapest 1933; Sárkány ? Nyomda Rt., VI.ker, Horn Ede u. 9.)
40. Susanne Berndt Ersöz: "The hand gesture and symbols of Sabazios" ( November 2018; DOI: 10.30549/opathrom-11-08; Lund University) (https://www.researchgate.net/publication/328866948_The_hand_gesture_and_symbols_of_Sabazios)
41. https://www.amusingplanet.com/2016/02/the-belogradchik-fortress-bulgaria.html
42. Bács Gyula: Bulgária útikönyv (Panoráma sorozat), 3. átdolgozott kiadás, 1976
43. Ljubomir Dinev ? Kiril Misev: Bulgária földrajza, 1981
44. Horváth Gyula: Bulgária, a tengerpart és szárazföld látnivalói (Magyar Szemmel sorozat), 2005
45. Hans Beerekamp: European Machu Picchu (NRC Handelsblad, 10 March 2007, page 9; ( http://www.perperikon.bg/home.php?cp=6 )
46. https://www.ekathimerini.com/news/14476/oracle-of-dionysus-found-in-bulgaria/
47. "13.01.2021 - STEP INTO THE MEDIEVAL BULGARIAN CAPITAL OF VELIKO TARNOVO" (https://ipark.bg/ro-RO/News/Details/653)
48. https://cromwell-intl.com/travel/bulgaria/veliko-tarnovo/
49. http://www.goldensands.bg/cultural/treasure-varna.asp
50. "Hatalmas aranyleletet találtak Bulgáriában", 2005. augusztus 19. 12:16 (https://mult-kor.hu/cikk.php?id=10316)
51. https://mult-kor.hu/megtalalhattak-a-vilag-legregebbi-aranytargyat-20160810
52. https://www.rimstz.eu/en/neolithic-dwellings-museum
53. https://www.andrey-andreev.com/en/neolithic-dwellings-stara-zagora/
54. https://hu.wikipedia.org/wiki/Magura-barlang
55. Ivo Simeonov Topalilov: "A Note on the Name of Nicopolis ad Istrum" (Open Archaeology 2018; 4: 340?349; https://www.academia.edu/39108530/A_Note_on_the_Name_of_Nicopolis_ad_Istrum)
Sajnos leírásomban nem hivatkozom a szövegen belül a forrásokat, de végül is ez nem egy tudományos dolgozat, hanem egy privát útleírás. De amit leírok, az mindegyik a fenti irodalom valamelyikére támaszkodik.
Jó olvasgatást, esetleg úti tervezést kívánok!
Ha kérdésed lenne örömmel segítek mailben az info(kukac)miri.hu címen.
Készült: 2018-2024
Kárpáti Péter
