MARONIA - MAKAZAI BOLGÁR HATÁR - GOMBA SZIKLÁK - ASSEN ERŐDJE - PLOVDIV
Indulásunk előtt, amikor a hazautat és a megállóinkat terveztem egy nagyon jó kis cikket találtam Plovdivról (lásd majd később). A város felé ugyanaz az út tart, mint amit az ókori Via Egnatia elágazásától Philippopolis-ig használtak a kereskedők.
2018-ban a görög tengerpartól hazafelé ezen az útvonalon indultunk el és a két megállóval + 1 ebéddel együtt délután 4-kor már plovdivi szállásunkon voltunk. Az út során a következőket néztük meg.
Gomba sziklák
Első megállónk a King Maron hoteltől mindössze 125km-re, gyors görög-bolgár határátlépés és két óra vezetés után Beli plast falu közelében, a Haskovo és Kardzhali közötti út melletti természetvédelmi területen található sziklaformációnál volt.
(Google térkép: ITT)
Nem állítom, hogy világklasszis látványosággal lenne dolgunk, de nekünk viszonylag kis kitérővel útba esett, így mindenképp érdemes volt meglátogatni. A gyerekek nagyon élvezték és néhány jó fotót tudtam csinálni.
|
Fotógaléria: Gomba sziklák
|
Assenova Krepost (Assen Erőd)
A gomba szikláktól kb. 90km távolságra, és 1,5 órányi vezetésre Plovdiv felé található Asenovgrád város legérdekesebb és leglátogatottabb turisztikai attrakciója az Assen Erőd.
Az erőd az Asenitsa-folyó bal partján, egy meredek sziklák és hegyoldalak által határolt szurdokban található, szinte megközelíthetetlen. Nem véltelen, hogy természetes védelmi és útvonal ellenőrző pontként már a trák időkben is erődöt emeletek itt az i.e. 5 században. Innen lehetett felügyelet alatt tartani a Trákia és Észak-Görögország közötti egyetlen útvonalat.
Később I. Justinianus kelet-római, majd bizánci császár idejében újjáépítették. További 300 erőddel együtt a szláv törzsek terjeszkedését volt hivatott megállítani. Ezt követően az erődnek három jelentős korszaka volt, amelyben át és/vagy továbbépítették, a 9., 11., és a 13. században.
A közeli Bachkovo Kolostor 1083-as alapításának idejéből származik egy az erődre vonatkozó ismert írásos hivatkozás, amikor az alapítást támogató Gregory Pakourianos (örmény: Grigor Bakurian) bizánci politikus és katonai parancsnok a Kolostornak adományozta az akkori nevén Péter (Petrich) erődjét, és a mellette fekvő falut.
1204-ben a belga lovag, René du Trois vezette keresztesek kezébe került. Később a lovag 13 hónapon keresztül ellenállt a bolgár Kaloyan Cár (uralkodott 1197-1207 között) ostromának. Végül mégis bolgár kézre került és 1231-ben, II. Assen cár (uralkodott 1218-1241 között) idejében érte el legnagyobb méretét. Ez az oka annak, hogy az erődöt később a cárról nevezték el. És ugyan ezen ok miatt lett - igaz csak 1934-ben - Stanimaka városa Asenovgrad. Fénykorában komplex feudális várkastélyt volt, lakóépületekkel, ciszternákkal és templomokkal.
Az Oszmán uralom alatt az erőd megőrizte stratégiai jelentőségét egészen az ún. oszmán interregnum időszakáig (Lásd még: ITT ). 1402-ben I. Bajazid szultán vereséget szenvedett Timur Lenk-től és egészen haláláig fogságában élt. Timur ujjászervezte és a szultán fiai között felosztotta a birodalmat. Ezzel megalapozva a testvérháborút. Az erőd elsőként Musza kezébe került, aki Bursában lett szultán (1410/1411 - 1413). S bár megerősítette falait, végül testvére Szulejmán mégis elfoglalta. Kastély és a templom kivételével az erődítményt lerombolták, ezzel végleg megszűnt stratégiai jelentősége.
Ma az erőd régi falai között egészen a szikla csúcsig kaptathatunk, illetve a régi ortodox templomot látogathatjuk meg, amelynek számos 13. századi freskója és freskó maradványa látható.
Ha valaki erre jár, vagy ráér egy kirándulásra Plovdiból (innen fél óra az út), ne hagyja ki! Már csak a lélegzetelállító panoráma okán se.
|
Fotógaléria: Assen Erőd
|
Plovdiv
(forrás: A világ egyik legrégebbi városa: Plovdiv | Miénk a Világ)
A cikk és számtalan más netes forrás is úgy tekint erre a városra, mint a világ 6. legrégebben lakott településére, amely Európában pedig az első. Persze, ha jobban megnézzük ez nem teljesen így van. Plovdivban az i.e. 4 évezredből származó neolitikus település nyomaira bukkantak, de ezt - mint azonos jogon folytonosan lakott város bizonyítékának elfogadni - erősen marketing szagú. Gondoljunk csak bele, Budapesten a legkorábbi leletek szintén az újkőkorból, a Krisztus előtti 5200 körüli időből származnak. Tehát Budapest majd 2 ezer évvel idősebb lakott település. Mindez nem vetélkedő, egyszerűen csak a turizmusmarketing fontosságára hívja fel a figyelmet! Nem véletlenül volt Plovdiv 2019-en Európa kulturális fővárosa.
Azt azért feltétlenül kiemelem, hogy a város leghíresebb neve Philippopolis, amely nevet az után kapta, hogy II. Fülöp, Nagy Sándor apja i.e. 342-ben elfoglalta. S mint ilyen, a makedón történelem után kutató utazó fontos állomása.
A hivatkozott írás nagyon jól foglalja össze, amit a városról tudni kell. Így én nem írok róla külön. Azzal, hogy "nemzetközi fórumokon nem csak hosszú történelme miatt értékelik nagyra, de szépsége és örökségének számos megmaradt emléke miatt a kötelező úti célok közé is sorolják" - egy kicsit vitatkoznék.
Nem vitatom, hogy Plovdiv kb. 2-3 óra alatt bejárható óvárosa és sétáló utcája, ami magában foglalja a Római Színház, Stadion, Fórum megtekintését is, remek kis séta. Tulajdonképpen az első (és egyben utolsó) európai szemmel is szépnek mondható belváros volt balkáni utunk alatt. Amit nagyon izgalmassá tesz a hegyoldal középkori, bolgár-oszmán behatásokról árulkodó óvárosa, az egyre inkább felújításra kerülő lakóházak, éttermek és szállodák sora.
A sétáló utca gyöngyszeme a föld alatt feltárt, de a környezetbe használható élettérként szervesen integrált római stadion részlet. Mi is lelkesen sétáltunk, vagy éppen iszogattuk délutáni koktélunkat és vacsoráztunk ebben a környezetben. Ráadásul normális áron.
Ahogy azonban elhagyjuk a város ezen részét, ismét balkáni, ráadásul szocreál balkáni viszonyok között találjuk magunkat. Mindez nem von le értékeiből és szívesen vissza is megyek, de Budapest sokkal szebb város.
|
Fotógaléria: Plovdiv
|
Plovdiv - Budapest
2018-as haza utunk már kevéssé volt annyira jó, mint idefelé. A Waze a Románián keresztüli útra 12,5, míg a szerbiai autópályára 9,5 óra utat mondott. A 3 óra különbség végül meggyőzött, és a Határinfó sem mondott 30 percnél hosszabb várakozást.
Ezzel szemben a bolgár - szerb határon kb. 1,5 óra alatt jutottunk át, aminek a legfőbb oka, hogy a kb. 5-6 sávról 2-3 sávra szűkülő átkelőt a hatóságok semmilyen módon nem koordinálják. Az augusztus végén nyugatra visszatérő vendégmunkások autós közlekedési morálja pedig kevéssé sem európai, sőt olyan igazi keletiesen kaotikus. A legjobb, ha a középső sávban haladva közelítjük meg a határt, akkor nem ragadunk be a szélső sorok valamelyikébe.
Innen viszont már gyorsan haladtunk tovább, annak ellenére, hogy Nis-ig még nem volt teljesen kész a pálya, ellenben gyönyörű hegyi utakon autózhattunk.
A szerb - magyar határ már valamennyivel gyorsabb volt, kb. 1 óra alatt átkeltünk mindkét szakaszon. Ennek az is oka, hogy akkora már lezajlott a vendégmunkások legnagyobb rohama, mert 10 nappal korábban ez még 4-6 óra is volt. Meg is állapítottuk magunkban, hogy azért nagy találmány ez az EU és azon belül a schengeni övezet meg még inkább.
Végül határral, megállókkal együtt kereken 12 óra alatt hazaértünk. Mégpedig olyan élményekkel, hogy 2019-ben is visszatértünk. Sőt, 2020-ra is összeraktunk egy izgalmas útvonalat, ami a COVID miatt elmaradt.
