Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Szállás, közlekedés
Történelem
Kirándulások - Sultanahmet
Kirándulások - Eminönü
Kirándulások - Eyüp
Kirándulások - Beyoglu
Kirándulások - Besiktas, Edirnekapi
Kirándulások - Boszporusz, Rodostó
Kirándulások - Herceg-szigetek
Bazárok
Mit együnk?
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


Egy hét Isztambulban


Időpont: 2009. április
Utazási iroda: QUAESTOR Travel

I. Bevezető, összbenyomás

A gazdasági válság vezette takarékosság miatt több ország idegenforgalma jelentősen csökkent az elmúlt fél évben. Törökország sem volt kivétel, ahol most az erős euró miatt számítanak valamiféle fellendülésre. Magyarok számára sem rossz választás, mert a kedvező repülőjegy árakon túl, a török líra pont annyiba kerül, mint 5 éve, így itt árfolyamveszteség nélkül költhetünk. Így kötöttünk ki mi is egy tavaszi hétre Isztambulban.

Februárban - amikor a repjegyünket foglaltuk - vonzónak tűnt a 16-18 fok átlagos április eleji időjárás, főleg mert tavaly ilyenkor nálunk még fagyott. Most viszont a több mint egy hete tartó 20-25 fokból érkeztünk meg, ráadásul kifogtunk egy 8-10 fokos hidegfrontot, kvázi befagyott a senekünk :). Szerencsére második napra megérkezett a napsütés is, és bár ezzel együtt sem volt olyan jó idő, mint közben otthon, de kiváló kiránduló-városnéző idő kerekedett. Sőt a hétvégére itt is átlépte a hőmérő higanyszála a 26 fokot. Isztambuli mondás: Nőben, szerencsejátékban és isztambuli időjárásban ne bízz. Amikor reggel az időjárás jelentés szerint egész napos eső lesz, akkor délre már ragyogó napsütés fogadott. Egyik órában még kabát, majd a következőben rövid ujjú ing. Igazi bolond április. Így a legjobb, ha rétegesen öltözködünk és a hátizsákunkban ott lapul egy esőkabát is.

Isztambul nem ismeretlen a hazai turisták előtt, de tartok tőle, hogy a legtöbben bevásárló körúton jártak itt a ’90-es évek elején. S bár helyünket átvették az oroszok és a volt szovjet utódállamok, azért idősebb kereskedők még mindig profin skandálják a „Gyere magyar! Nem drága, irhabunda, táska, arany, bőrkabát” szólamokat.

Magam 10 éve turistaként, azóta munkaügyben jártam itt, és szembetűnő a változás. Hivatalosan 13 millió bejelentett lakos van, de valójában a 15-18 millió fő él itt. Ez óriási piac és egyben óriási infrastrukturális terhelés. Modern iroda negyedek, fejlődő városrészek, s talán kevesebb kosz, mint 10 éve. De azért még így is van elég, főleg a történelmi belváros elég leharcolt a nap végére. Tömeg, szűk utcák, keleti forgatag, szagokkal, ami nyáron elég nyomasztó lehet. Ennek ellenpólusaként az Aranyszarv-öböl távolabbi részén, és a Boszporusz partján a luxust is megtapasztalhatjuk, a fél millió dollárnál kezdődő árú lakások és villák között. Az isztambuliak jelentős középosztálybeli hányada a sokkal inkább élhető ázsiai oldalon lakik. Itt a mediterrán Európához hasonló lakónegyedeket találunk hatalmas területen. Zöld, jó levegőjű környék, széles, tágas utcákkal. Egyértelműen élhető. Főleg, ha valakinek nem kell átmenni a kevés számú hídon Európába, ami reggel-este legalább 2-2 órás túra. Nem csoda, hogy naponta 1 millió ember választja inkább a sűrű és fejlett hajóközlekedést, majd onnan villamos és metró segítségével megy tovább.

Érdekes és újszerű trend volt számomra, hogy lényegesen több a fejkendős, és fekete csadorban járó hölgy, mint korábban. Ennek részben oka, hogy eltörölték azt a köztársasági jogszabályt, hogy például nem lehet egyetemre iszlám jegyeket tükröző ruhában járni. A tiltás hatására pont az egyetemeken indult tiltakozó mozgalom, így nem csoda, hogy manapság sok fiatal jár hagyományos öltözékben. Ez többnyire kimerül a színes kendők viselésében. Atatürkről most először hallottam, hogy az emberek alig fele szereti őszintén, a többieket „törvény kötelezi”, hogy vagy jót, vagy semmit. Ez számtalan, de egyelőre szemérmes kérdést vet fel. Talán az egykori vallási reformok és tiltások ellenzői kerülnek most többségbe? Többen fordulnak az Iszlám felé az egyéni hiten túl is? Mit hoz ez Törökország számára? Mi lesz a vallási és politikai hatalom szétválasztásával? Letérhet-e a Törökország a köztársaság útjáról? Magam a húsz felé közeledő törökországi utazásom során nem tapasztaltam ennek semmi jelét, de a Világ elég furcsa manapság…

Fotógaléria: Isztambul teljes  


Ha kérdésed lenne örömmel segítek mailben az info@miri.hu címen, vagy oszd meg véleményed Vendégkönyvemben

2009 április

Kárpáti Péter


Ajánlott irodalom:
1. Benedek Szabolcs: Isztambul (Dekameron Útikönyvek, 2002)
2. Ercüment Calisar: Istanbul Historical Peninsula Guide (2008, Istanbul)
3. http://hu.wikipedia.org
4. http://www.geographic.hu