Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Szállás, közlekedés
Történelem
Kirándulások - Sultanahmet
Kirándulások - Eminönü
Kirándulások - Eyüp
Kirándulások - Beyoglu
Kirándulások - Besiktas, Edirnekapi
Kirándulások - Boszporusz, Rodostó
Kirándulások - Herceg-szigetek
Bazárok
Mit együnk?
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


Az Aranyszarv-öböl vége – Eyüp kerület



Eminönütől felfelé az öböl mentén a Fatih és Eyüp kerülteket, azon belül több kisebb negyedet találunk (pl. Carsamba, Zeyrek, Fener, Balat, Balik), amelyek végigjárása általában meghaladja az utazók időkereteit.
Pedig a Balat és Fener negyedekben találjuk a görög keleti orthodox és más keresztény közösségek lakóhelyeit és templomait, amelyek közül a Görög Aya Yorgi Templom, és a csak Vas Templomként nevezett, bécsi műhelyekben készített öntvényből készült Bolgár Templom igen figyelemre méltó. Főleg, ha profi egyéni idegenvezetővel járjuk végig, vagy előzetesen alaposan tájékozódunk a történelmükről és a helyi viszonyokról.

Ha nincs Emrullah barátunk, valószínűleg mi sem vetődünk el a távolabbi Eyüp negyedbe. Egykor ez egy falu volt, amely nevét Ayouib al-Ansariról, vagyis török nevéről Ebo Eyüp-el Ensari-ról kapta. Eyüp ugyanis Mohamed próféta barátja volt, aki 674-678 között az iszlámmal szembeszegülő arab törzsek elleni harcok során élt a környéken, és itt esett el 678-ban, több más neves szahabival egyetemben. (Szahabinak nevezzük azokat a muszlimot, aki életükben legalább egyszer találkoztak Mohamed prófétával és megtértek. Számukat kb. 110.000 főre teszik.)

11. Pierre Loti Park (P. Loti Tepesi)

Loti mint francia író és akadémikus, azonos személy Julien Viaud-dal, a francia tengerésztiszttel. 1850-ben született és 42 évig szolgálta Franciországot. Élete az utazásról szólt, Amerikától kezdve Afrikán át, Japánig is eljutott. Eközben 45 éven át írta soha ki nem adott naplóját, de élményei számtalan cikk, tanulmány, novella, vagy regény alapját szolgáltatták. Törökországban hatszor járt, sőt élete szerelme is ide kötötte, akiről 1879-ben álnéven írta meg „Aziyadé” c. művét. A 18 éves török háremhölggyel való 7 hónapos kapcsolata egész életét végigkísérte. Miután Loti visszatért Franciaországba még 1 évig leveleztek, sőt egyszer Loti megpróbálta elszöktetni a lányt Franciaországba, de terve dugába dőlt. 10 év múlva, amikor visszatért, már csak kedvese sírját találta meg. Aziyadé felkutatásának szívszorító és kalandos történetéről szól a „Fantôme d’Orient” c. regénye. Az író elkövetkező látogatásai alkalmával mindig felkereste a sírt, és utolsó alkalommal még fiát is magával vitte. Loti Rochefortban lévő háza ma múzeum, ahol szerelme eredeti fejfája is megtekinthető, amelyet ő maga vitetett haza. (további érdekes információk: Dohar Katalin: Fátyolszerelem Pierre Loti szerelmei a konstantinápolyi háremekben: http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/20_szam/06.html)

Az író érdekes helyzetet teremtett műveivel a modernizálódásra törekvő szultáni hatalomban. Egyrészt magas körökben forgó barátokra tett szert. Sőt állítólag Isztambuli házát is érdemeire tekintettel a Szultántól kapta, akinek kapóra jött egy a Törökországról őszinte érzelmekkel, pozitív képest festő európai író. Másrészt regényeiben a török nők helyzetének kritikája is megjelenik, amely számtalan ellenlábast is szerzett Loti számára. Az 1913-ban publikált „A haldokló Törökország” című műve után már sosem tért vissza. Ettől függetlenül az Aranyszarv-öböl szinte legvége feletti hegyoldalban, az író egykori villája körül elterülő park, ma is a nevét viseli.

Az itt található kis kávéház, étterem és hotel egy picinyke ékszerdoboz, csodás természeti környezetben és panorámával, amely a helyiek körében kedvelt kiránduló hely. Legegyszerűbben az Eyüp Szultán Dzsámi mögött induló kabinos felvonóval (Teleferic), közelíthetjük meg (2,5 líra/fő).
A fen található Turkhouse Hotel igen meggyőzőnek tűnik egy kikapcsolódó Isztambuli pihenésre.

Visszafelé javaslom, hogy a régi oszmán temetőn keresztül gyalog menjünk le. Iszlám szokás szerint csak egyszer kell sírhelyet venni, így nem ritka az akár 500 éves, és a számtalan arab feliratú, és arab időszámítás szerinti sír. Mint Emrullahtól megtudtuk, a fejfákon lévő motívumok utalnak az elhunyt foglalkozására, vagy hitvallására. Például a turbán a vallásosság jele, a fez hivatalnokra, a vasmacska tengerészre, vagy az ágyú katonára utal. A virág, illetve rózsamotívum Mohamedet szimbolizálja. Vannak névtelen fejfák is, akik nem akarják, hogy tudják, ki nyugszik ott.

Fotógaléria: Pierre Loti Park  

12. Eyüp Szultán Dzsámi (Eyüp Sultan Camii)

Belépő nincs, nyitva mindennap, a mecsetek nyitva tartása szerint.

A Pierre Loti parkból az oszmán temetőn keresztül lesétálva tökéletes hangulatba kerülhetünk, hogy jobban elmélyedhessünk az Iszlám egyik, és Törökország legszentebb vallási helyének hangulatában.

Konstantinápoly eleste után a II. Mehmed azonnal Eyüp sírjának kutatásába kezdett. Állítólag szúfi tanítómestere akadt a sírra, aminek a helyén először egy türbe, majd egy mecset épült. Később kibővült és az első szociális-vallási központként működött, ahol közfürdő, ingyen konyha, könyvtár, iskola és bazár is működött. Jelenlegi formáját egy földrengést követően 1800-ban kapta, amikor III. Szelim újjáépítette.

A sírhelyet és az ereklyét magába foglaló díszes, ezüsttel gazdagon díszített kegyhely egyfajta búcsújáróhely az iszlám világban. A dzsámi és látogatói egész hangulatán érezhető, szent helyen járunk.

Fotógaléria: Eyüp Szultán Dzsámi