Kalandozások Kappadókiában
(Kis-Ázsia, Törökország)
(2004, 2005)
Készítette. Kárpáti Péter
1. Bevezető
Az utóbbi években egyre nagyobb divat Törökországban nyaralni. Nem csoda, hiszen tengerpartja rohamosan fejlődik. Marmaristól – Alanyaig a török riviéra jobbnál-jobb, 4-5 csillagos szállodái, resortjai várnak bennünket egy all-inclusive pihenésre. Mindezt magas színvonalon és megfizethető árakon. Európában ezzel az utóbbi időben csak Bulgária vetélkedhet.
Az országgal elsőként munkakapcsolatba kerültem, de hamar megragadott. Így két egymást követő évben is nyári pihenésünk helyszínéül választottuk. Tengeri hajózásunkról és parti élményeinkről szól egy korábbi írásom a „Gulettel az ókori Lykia nyomában”.
2. Egy kis geológia
Kappadókia legnagyobb természeti látványosságát az elképesztő alakzatú és színű sziklaformációk, az ún. „tündérkémények”, valamint a hihetetlen tagoltságú völgyek és kanyonok alkotják.
Keletkezésük 2 közeli vulkánnak köszönhető a területtől DNy-ra lévő Hasan-, illetve a DK-re található Erciyes Dagi-nak. A mintegy 8 millió évvel ezelőtti kitörések következtében nagy vastagságban halmozódott föl a tufa, amelyet egy vékony rétegben bazaltláva borított be.
Ahol a természet áttörte a kőzetet, könnyen utat talált a víz és szél. A bazalt láva néhol fennsíkszerű platókat hozott létre, melyek szélén elképesztő árkok és völgyek barázdálják a tájat.
A puha vulkáni tufa csak ott maradt meg teljes
magasságában, ahol a kemény bazalt megvédte a lepusztulástól, s ezek a sziklaképződmények csak oldalirányból történő eróziós folyamatok következtében tudtak tovább formálódni. Hasonlóan mint a mi tanúhegyeink, vagy ingóköveink. Így keletkeztek a kősapkával védett hihetetlen sziklaformációk.
A tufa jól faragható, így már az ősidőktől kezdve elterjedt építkezési mód volt a lakások sziklába faragása, ami számtalan módon tetten érhető a térség történelmében