Útleírások

Balkáni kalandozások
Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország: Barcelonai séták
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino: A Francia út
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
A Sangiovese magasiskolája
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011, 2018
Bortúra a Peljesac-félszigeten
Bortúra Korculán
Bortúra Hvar szigetén - 2018
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április
Loire - kóstolási jegyzetek 2018


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


Dalmát Bortúra - A Plavac Mali és a Posip nyomában


2011. július és 2018. június
Készítette: Kárpáti Péter

Bevezető

Borkollégiumban nevelkedett csapatunk a Korcula szigetén lévő Priscapac apartman (http://www.priscapac.com) szervezési segítségével Peljesac-félsziget, és Korcula borainak megismerésére indult.

Útvonalunk Budapestről reggel 7 órás indulással, a 2011. júniusában elkészült A1-es autópálya Vrgorac-ig tartó szakaszán keresztül vezetett, ami jelentősen felgyorsította a Split utáni távolság megtételét. Innen Ploce kikötőjébe - egy kb. 40 km-es út után - 13.45-re értünk. A komp 15.15-kor indult a Peljesac-on lévő Trpanj városába. Az út. kb. 1 óra. Innen egy rövid, de szerpentines távot kell elég dinamikusan megtenni, hogy a kikötéstől számított 30 perc múlva, az Orebicből Korculára induló 16.45-ös kompot megcsípjük. Dinamikus közlekedéssel végül mindent elértünk és 18 órakor már a szállodában voltunk.

Szállásunk Korcula sziget déli oldalán, Blato közelében található egy fantasztikus öbölben, "saját" félszigettel. A 2 csillagosnak mondott apartmanok megütik a 3 csillagos szintet, a fekvés és panoráma 5 csillagos, a személyzet, az étterem és grill terasz kifogástalan. A búvár bázis remek lehetőség profinak és kezdőnek egyaránt. Az apartmanokat az utóbbi években már légkondícionálóval is felszerelték, ami néha elengedhetetlen tud lenni.

Dalmácia borairól

Évtizedes tapasztalataim alapján Horvátország tengerparti borainak idegenforgalmi jelentősége messze megelőzi borászatainak és borainak minőségét. Az a tény, hogy az turizmus felszívja a kisszámú iható tételt, - tisztelet a kivételnek - nem tette létfontosságúvá a korszerű technológiák alkalmazását és a minőségi fejlesztést, a terméskorlátozást meg különösen nem. 2007-es peljesaci ismerkedésem során is azt rögzítettem, hogy igen nagy nemzeti öntudattal értékelik és árazzák fel boraikat.

Mostani utunk során több kellemes meglepetés is ért bennünket, de elmondhatjuk, hogy a dalmát borászatok inkább az útkeresés fázisában vannak, amit viszont mind a kormányzat, mind az idegenforgalmi adottságok jótékonyan támogatnak.

Peljesac és Korcula kóstolási tapasztalatok 2018


2011 után 2013-ban is jártunk a térségben, de az elmúlt 5 év után az első szembeötlő tapasztalatunk az volt, hogy lényegesen előbbre tolódott a szüret, ami kihívások elé állítja a borászokat a túlérettség és túlzott alkohol miatt. Míg 10 éve a jellemző szüret időpont szeptember végére - október első felére esett, addig az utóbbi években már augusztusban elkezdődött és szeptember közepére sok helyen be is fejeződtek a munkák.

A másik tapasztalat, hogy olyan mértékben kezdtek el használni barrique kishordót, mintha ez lenne a minőség záloga. Elsősorban a drága francia márka, a Seguin Moreau hódít. Ezeknek a fajtáknak ezt általában soknak találtuk, szinte mindenhol a nagyobb, de legalább 500 literes hordót tartottuk volna jobb választásnak. Ahol részben (vagy túlnyomó részben) acéltartályos érlelésű borhoz adták a kishordós verziót, sokkal elegánsabb, jobb egyensúlyú borok szültettek. (pl. Krajancic, Toreta üdítő kivétel volt.)

Szintén gyakori probléma a nem jól megválasztott fajélesztő használata, ami különösen fehér boroknál uniformizálja és gyakran Sauvignon Blanc szerű arommákkal ruházza fel a tételeket. Szerencsére itt is vannak kivételek, akik spontán erjesztenek, vagy legalábbis szelektált élesztővel dolgoznak.

Az egyes borászok bemutatása után olvashatóak a 2018-as kóstolási jegyzetek is.

Kóstolt szőlő fajták

Kóstolásunk során meglepő, hogy több autochton fehér fajtával találkoztunk, mint vörössel.

Ismert, hogy a régióban már a bronzkorszakban is folyt szőlőtermesztés, de komolyabb borászati kultúra az antik görög korból, az ie. V. századból származik. Vis, Hvar és Korčula szigetek bizonyítottan a legősibb bortermelő helyek az Adriai medencében. A Római Birodalom időszakában az itt talált keleti eredetű szőlő fajták aztán tovább terjedtek a Földközi-tenger medencéjében. Több feltételezés hozott összefüggésbe mai nyugat-európai fajtákat dalmát szőlőkkel. Pl. olvastam a Vugava és a Viognier közötti összefüggésről, de tényszerű a Zinfandel és Plavac Mali rokonsága is.

Plavac Mali
Az első számú dalmát, autochton kékszőlő fajta.
Sokáig tartotta magát a tévhit, hogy a Kaliforniában rendkívül népszerű Zinfandel azonos a Plavac Mali nevű dalmát szőlővel.
Az "amerikás" Miljenko (Mike) Grgich (vagyis horvát nevén Mijenko Grgić) kaliforniai borász által finanszírozott kutatások azonban ezt tisztázták. Grgić urat horvát disszidensként vetette a sors Amerikába, azon belül is Kaliforniába. Borászként akkor keltett nagy érdeklődést, amikor 1976-ban, egy elhíresült párizsi borversenyen az 1973-as Chateau Montelena Chardonnay-vel megverte a burgundinak kikiáltott fajta élmezőnyét. Ez a siker tette lehetővé, hogy Napa Valley-ben megalapíthassa a Grgich Hills Estate nevű borászatát, amely 30 éve élvonalbeli biodinamikus termelő. Fő fajtái a klasszikus Merlot-on, Cabernet Sauvignon-on, Chardonnay-n és Sauvignon Blanc-on túl a Zinfandel. A fajta az 1820-as 50-es években bizonyítottan a Habsburg-ház szőlőnemesítéséből került Amerikába - feltehetően Haraszthy Ágoston által - ahol gyorsan terjedt és végül Kaliforniában érte el minősége és népszerűsége csúcsát. Erős, koncentrált és telt, de emellett nagyon jól iható, intenzívszínű borokat ad, kifejezett fajtaaromával, amely a diszkrét virágillattól erőteljes gyümölcsösségig terjedhet.

És ezzel el is érkeztünk a legfontosabb horvát kapocsig.
Vagyis még csak majdnem. Ugyanis 1967-ben Goheen Austin professzor (University of California Davis) Olaszországban megismerte a Primitivo nevű fajtát, amely kóstolás során a Zinfandelre emlékeztette. A hasonlóság elméletté nőtte magát, majd Meredith Carole professzor DNS vizsgálati módszerrel bebizonyította genetikai azonosságukat. Véget is érhetne az "amerikai fajta" származásának keresése, ha kutatások ki nem derítik, hogy Olaszországban sincs történelmi gyökere e fajtának. Ide is csak vitték. No de ki és honnan?

Az olasz Primitivo elsősorban Pugliaban elterjedt, kb. 17 ezer hektáron termelik. Itt is nagytestű, rendkívül mély gyümölcsöséggel és magas alkohol tartalommal rendelkező borokat ad. Kóstolások alapján gyakran komplexebb, kevésbé behízelgő karakterű, mint a kaliforniai stílus. Magasabban fekvő, hűvösebb és meszes talajokról kifejezett elegáns, hosszan érlelhető bort ad.

Több, mint húsz éve a kutatások az Adria-medence felé fordultak és ősi horvát fajtákat vettek célba. Meredith professzor többek között Mijenko Grgić segítségével, valamint a Zágrábi Mezőgazdasági Egyetem munkatársaival bejárta Dalmáciát és különböző helyeken számtalan fajtát és több mint 150 Plavac mali mintát gyűjtött össze. Az eredmények azt a meglepő eredményt hozták, hogy a Zinfandel a Plavac malinak az egyik szülője. A kutatást tovább folytatva nemsokára felfedezték, hogy a Plavac mali másik szülője a Dobričić nevű ősi fajta, Solta szigetről. Egyre valószínűbb volt, hogy a Zinfandel eredtét a közép-dalmáciai régióban kell keresni. Számtalan további mintagyűjtés és elemzés végül meghozta az eredményt. Genetikai kutatások egyértelműen kimutatták, hogy az Amerikában legnépszerűbb fajta nem más, mint egy elfeledett ősi horvát szőlő, a Crljenak Kastelanski. Ezt a fajtát 2002-ben sikerült egy idős hölgy szőlőjében azonosítani egy Svinisce nevű faluban, Omis közelében. Az öregek a fajtát Pribidrag néven is emlegették, de hamarosan kiderült, hogy azonos egy ősi, és már az 1500-as években leírt Tribidrag nevű szőlővel. A név egyébként görög eredetű jövevényszó a horvát nyelvben és azt jelenti "korán érő". Ezzel összecseng az olasz Primitivo, amely a latin "primativus" azaz "elsőként érő" jelentést takarja. Mivel a számtalan névváltozat közül az első dokumentált név a Tribidrag, ezért a fajta hivatalos neveként ezt ajánlják, de ezt még nem sikerült széles körben elterjeszteni. Montenegróban Kratosija néven ismert, de a Pugliai Morellone is ez a fajta.

A térségben számos egyéb fajta génvonalában kimutatható, pl. egyik szülője a fehér Grk, a Plavina és montenegrói Vranac szőlőknek is.

Úgy gondolom, hogy a Zinfandel "eredet story" a genetikai gyermek Plavac mali ismertségének és növekvő népszerűségének is jót tett. Bár kétségtelen, hogy az egykori Jugoszlávia első eredet védett területei is a Plavac Malihoz kötődnek. A Peljesac-félszigeten, Potomje falu közelében található két meghatározott termő terület és bor neve Dingac (1961 óta eredet védett), illetve Postup (1967 óta eredet védett). Mindkét bor 100% Plavac Mali-ból készül.

Kóstolt dalmát plavacok karaktere még nem teljesen kiforrott, viszont jellemzően magas tannin és - szerencsés esetben - savtartalom mellet, túlérésben maradék cukorra, és így nagyon magas, 15-17% alkoholra is képes. Ilyenkor illatában lekváros, likőrős, kissé oxidált karakter jelenik meg. Íz és illatvilágára jellemző a tengeri hínárra és füstölt halra emlékeztető sósság, amit szeder, fekete cseresznye, szilva és fűszerek (bors, szegfűszeg) egészít ki. Palackos érlelés esetén gyakran animális, füstölt sonkás karaktert is felvesz, ami azonban a 2000-es évek második felétől a komolyabb termelőkre egyre kevésbé jellemző. Terméskorlátozás mellett, és a túlérés elkerülésével kifejezetten nemzetközi színvonalú, határozottan komplex, ásványos, elegáns és hosszú, jó egyensúlyú borokat készítenek.

Posip
Korábban olvastam, hogy akár a Furmint rokona is lehet, amelyet korábbi kóstolási emlékeim alapján nem is tudtam volna kizárni. Ezt írtam 2007-ben: "Mézes, méhviaszos, minerális jellegű, többször magas alkohollal. Amiket kóstoltam volt bennük valami nyersesség, és talán hibás hordó használatból származó cseresség is. Hiányzott az elegancia, az összhang, de egyébként izgalmas karakterű fehér bor, néha furmintos beütéssel." A furminttal való rokonságot nyilván az szolgáltatta, hogy a furmint egyik délszláv szinonim neve a Posipon.

Ivan Pejić, és Nikola Mirosević (Zágrábi Agrártudományi Egyetem) 2000-ben publikált elemzése génvizsgálatokkal egyértelműen bizonyította, hogy a Posip két Korcula szigetén őshonos fehér fajta, a hermafrodita Zlatarica blatska és a nőivarú Bratkovina spontán kereszteződésével jött létre. Borászok elmesélték, hogy kb. 150 éve termesztik önálló fajtaként, amikor egy helyi termelő felfedezte és szelektálta a spontán hibridet. A szülők közül a Bratkovina ezen klímán is kiváló sav megőrző képességéről ismert, ami kiegészítheti a Zlatarica cukorgyűjtésre való hajlamát.

Tipikus termőterülete Korcula szigetén Cara és Smokvica települések környékén található magas síkság, de növekvő népszerűsége okán a környező szigeteken, és a Peljesac-félszigeten is telepítik.

A Posipot Horvátország legígéretesebb fehér fajtájának tartják, amely megfelelő hozamkorlátozás, és magas minőségű technológia mellett nemzetközi minőséget produkálhat savszerkezete, egyensúlya, komplexitása és mineralitásra való képessége okán. Ez azonban egy-két termelőtől eltekintve még várat magára. Íz és illatvilágában gyümölcsök (pl. őszibarack, körte), mézes, viaszos jegyek fedezhetőek fel.

Rukatac / Marastina
Korculán elterjedt neve a Rukatac, gyakoribb horvát neve a Marastina. DNS vizsgálatokkal bizonyítottan azonos a Cres szigetén a filoxéra után szinte tejesen kipusztult Krizol nevű fajtával is. (Rokon nevek még a Durđevina, Kačebelić, Horog-Debica, Kukorica, Kukuruz Marestina, Marinkusa, Menuetta, Visana, stb.)

Eredetét tekintve DNS vizsgálatok alapján azonos a Malvasia Bianca Lunga fajtával, amely a középkorban - Toszkánában való elterjedése okán - leginkább a Malvasia del Chianti néven volt ismert. Oly annyira, hogy a klasszikusan fehér bort is tartalmazó középkori Chianti receptúra is tartalmazta.

Szintén DNS vizsgálatok bizonyították, hogy a görög Pavlos fajtával is azonos. Ez alapján nem teljes világos, hogy ősi eredetét hol kell keresnünk.

Napjaink genetikai kutatásai bizonyították, hogy a szlovén és észak-olasz Karst régióban honos Vitovska fajta rokonságban áll a Malvasia Bianca Lunga-val, és a Prosecco Tondo fajtával is. Sőt a Prosecco Nostrano név is szinonimája. Az ilyen jellegű genetikai sokszínűség alapján a Mediterránum ősi fajtájaként tarthatjuk számon.

Általában zöldes-sárga, vagy aranyszínű, közép-, illetve átlagon felüli alkohol mellett. Bár túlérésben savait gyorsan veszti, viszonylag jó savkészlettel rendelkező tételeit is kóstolhatjuk. Különösen acéltartályos iskolázásban. Jellemzően 1-2 éves korában fogyasztják.

Grk Bijeli (Prc Bijeli)
Nevének jelentése egyik elmélet szerint görög, de pl. Jancis Robinson szerint a "gark", keserű szóból ered, amely íz jellemző borára is. A helyiek által - a feltehetően téves név miatt - görög eredetű tartott fajta, DNS vizsgálatok alapján ősi dalmát génvonallal rendelkezik. Rokonságot mutat több dalmát fajtával, mint a Vranac, Plavina, Plavac mali, ugyanis mindegyikük egyik szülője a Tribidrag (ez maga a Primitivo, vagy Zinfandel. Lásd fent).

Legfőbb termőhelye a Korcula sziget Lumbarda nevű települése közelében található. Kizárólag nőivarú, így a beporzás érdekében 10-20%-ban más fajtákkal is együtt ültetik. Leginkább Plavac Malival, de Rukataccal is.

Bora száraz, relatív magas savtartalom, kissé aromás, gyantás-mézes karakter jellemzi.

Források:
- Wikipedia
- http://www.total-croatia-wine.com
- Borászatok weboldalai
- https://www.total-croatia-news.com
- Jancis Robinson - Julia Harding - José Vouillamoz: Wine Grapes (Harper Collins Publishers 2012)

Ha kérdésed lenne örömmel segítek mailben az info(@@)miri.hu címen.

2011. július / 2018 június

Kárpáti Péter

Fotógaléria: Korcula-Peljesac teljes