Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Szent Jakab nyomában
2010-09-16, Madrid
2010-09-17, Léon
2010-09-18, Hospital de Orbigo
2010-09-19, Astorga
2010-09-20, Rabanal del Camino
2010-09-21, Ponferrada
2010-09-22, Villafranca del Bierzo
2010-09-23, Bierzo, Menciak nyomában
2010-09-24, O Cebreiro
2010-09-25, Triacastela, Vilavella
2010-09-26, Sarria
2010-09-27, Portomarin
2010-09-28, Leboreiro
2010-09-29, Arzúa
2010-09-30, Lavacolla
2010-10-01, Santiago de Compostela
Praktikus információk
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


Az Én Caminóm, az Én Taom


(2010. szeptember 16. – október 2.)
Mottó: Az Út maga és nem a Cél!

Az ember útja, mértéke a Föld,
a Földnek útja, mértéke az Ég,
az Égnek egy a mértéke: az Út,
de az Útnak mértéke a Való.

(Lao-ce: TAO TE KING . Fordította: Hatvany Bertalan (Újváry „Griff" Verlag, München, 1977)

Ha bölcs hall az útról,
megragadja és megőrzi;
ha tudós hall az útról,
megtartja, majd elveszíti;
ha okos hall az útról,
nem győz nevetni;
és nem erről az útról esik szó,
ha tán megérti.

(Lao-ce: TAO TE KING - Az Út és Erény könyve. Fordította: Weöres Sándor)

Bevezető
Életem úgy alakult, hogy hirtelen lehetőségem adódott kiszakadni, és részben megtenni az El Camino útvonalának egy 2 hetes részét Leon és Santiago között. Útinaplóm praktikus tanácsokon túl, részletes történelmi leírást is tartalmaz, talán olyat, ami magyarul nagyon nehezen hozzáférhető ilyen mélységben. És ott van benne az Én belső utam is, amelynek egy részét tudom csak publikusan átadni, de bízom benne, hogy az érzékeny Utazó érteni fog a sorok között…

Milyen a Camino?
Gyötrelmes, de felemelő. Felemel, és mélybe taszít. Fájdalmas, és boldog. Magányos, és mégis ismeretségekkel teli. Megaláz és magasztal. Elfáraszt és iszonyú erőt ad. Sírsz a bánattól, de sírva kacagsz is a boldogságtól. Félsz, és dühöngsz. Elmélkedés, gondolkodás, belső utazás, de közben valóság. Emberek, tájak, színek, városok, történelem, művészet. Nélkülöző, de mégis ízekkel, illatokkal, és nekem borokkal teli. Kezdetben Santiago a cél, majd jön a kérdés, hogy mi van utána? Majd a felismerés, hogy nem a cél, hanem maga az ÚT. És az ÚT mindennapi boldogsága, amelyet csak tudatosan vehetsz észre. A cél bűvöletében aligha. Mert akkor az ÚT gyötrelemmé, a cél távolivá válik.

A Camino nem maga az ÚT, csak a Te UTAD egy része. Csak egy fontos szakasz, ami Santiago után is folytatódik.
Azt mondják, a Camino az ÉLET metaforája... És ha itt jártál, szerencsés vagy, hogy a Camino az életed része lett.

A Caminomról a kocsma falakon lévő jó öreg mondás jut eszembe: „Állítsátok meg a Földet, ki akarok szállni!” Akárhogyan is nézem kiszálltam erre a két hétre. A magamfajta 3 gyerekes családapa, ha meg akar felelni otthon, társként, férfiként, anya-apaként, a munkahelyen, a barátoknak, akkor a célok bűvöletében egy valami nem adatik meg: a mindennapok örömének képessége, önmaga és a szabad akarat! A Camino megadja a szabad akaratot. És taníthat téged a lényegre: hogy maga az ÚT a CÉL!

Végül, akárhogyan is ragozhatnám, de nem tudok jobbat írni, mint amit Coelho már leírt a Zarándoklatban:

„Petrus mindennap azt hangsúlyozza, hogy ez az út mindenkié, az átlagembereké, és ez csalódással tölt el. Én azt gondoltam, hogy erőfeszítéseim azok közé a kiválasztottak közé emelnek majd, akik az univerzum nagy szimbólumait próbálják értelmezni. Titkon azt reméltem, az úton végre megtudom, hogy igazak a történetek a tibeti bölcsek titkos kormányairól, a bájitalokról, amelyek képesek szerelmet ébreszteni ott, ahol nyoma sincs a vonzalomnak, és a szertartásokról, amelyek a semmiből elővarázsolják a Paradicsom kapuit. De Petrus ennek éppen az ellenkezőjét állítja: nincsenek kiválasztottak. Mindenki kiválasztott, aki ahelyett, hogy azt kérdezné, „mit keresek én itt”, úgy dönt, hogy azzal foglalkozik, ami lelkesedéssel tölti el, bármi legyen is az. Minden igazán lelkesen végzett munkában benne van a Paradicsom kapuja, a megváltó szeretet, a döntés, amely elvezet Istenhez. Ez a lelkesedés köt össze minket a Szentlélekkel – nem pedig az ezer meg ezer klasszikus szöveg olvasása. A hit, hogy az élet egy csoda, amely lehetővé teszi hogy a csodák megtörténjenek – nem pedig az úgynevezett „titkos szertartások” vagy a „beavató jellegű rendek”. Végtére is az teszi az embert igazán emberré, ha elhatározza, hogy beteljesíti a sorsát – nem pedig a lét misztériuma köré szőtt elméletek.”

„Változtatni akartam az életemen? Azt hiszem, nem, de utam során lassacskán mégiscsak változom. Meg akartam ismerni a misztériumokat? Azt hiszem, igen, de az út éppen arra tanít, hogy nincsenek misztériumok, hogy – miként Jézus Krisztus mondta – nincs semmi rejtve, ami ne lenne feltárva. Vagyis minden éppen ellenkezőleg alakul, mint ahogy vártam.”

Fotógaléria: El Camino teljes