Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


Borfajta leírások

Válassz az alábbi borfajták közül

Bikavér

A Bikavér története számos vita és legenda alapja. Egyes leírások szerint 1552-ben a várvédő egrieknek Dobó István vörösbort adott serkentőként, amely lecsöpögve a marcona katonák vértjén és bajuszán azt a hiedelmet terjesztette az ostromló törökökben, hogy a magyarok bika vérét isszák, ezért legyőzhetetlenek. Egy biztos, hogy már ekkor volt vörösbor az egri pincékben, de az első hiteles leírás a 19. század végén Grőber Jenő nevéhez köti a név használatát és a készítés definícióját is.
A 19. század közepéig a borvidéken többségében fehérbort készítettek, és a fő vörös szőlőfajta elsősorban a kadarka volt. Ez a későbbiekben kiegészült a nagyburgundival (kékfrankossal) és kékopórtóval (portugieser). Grőber Jenő volt az, aki a filoxéra vész után, elsősorban a vörös szőlőfajták betelepítésének szentelte energiáit. Az ő nevéhez fűződik a bikavér egyik lényeges komponensének, a medoc noirnak (mai nevén kékmedoc) betelepítése. A fajta korai érésű és rendkívül intenzív, izgalmas illata van, amelyet Grőber a kadarka-kékfrankos-oportó alapú bikavér „feljavítására” használt. Később a házasításba kerülhetett az időközben meghonosodó cabernet és merlot is.

Pontos receptura nem igazán ismert, de Grőber nevéhez az alábbi technológia köthető. A részben lebogyózott szőlőzúzalékot a héjából, magból és bizonyos mennyiségű csutkából álló törkölyön erjesztette ki, majd utána kipréselte. Ismert, hogy minden gazdának megvolt a titka, hogy mennyi az optimális száron erjesztett szőlő, ami még nem keserített meg a bort. Ez azt is jelzi számunkra, hogy nagyon más lehetett akkor a közízlés, hiszen manapság szinte mindenki fintorogva kóstolja ki az esetleg bezúzott szárak zöld és húzós tanninjainak legkisebb mennyiségét is. A Bikavér presztízs minőségű bor volt, amely jól bírhatta az érlelést, hiszen írásbeli emlékek vannak az 1900-as ével elejéről eladásra szánt 5-11 éves kereskedelmi tételekről is.

A II. Világháború után a Bikavér név a szocialista tervgazdálkodás áldozata lett. Mi úgy nőttünk fel, hogy mindent, csak azt ne!

Szerencsére a rendszerváltás után az egri borvidék lelkes borászai közül sokan gondolták úgy, hogy az egri csúcsbornak Bikavérnek kell lennie, mégpedig ellenőrzött minőségű bornak. Ezen munka eredményeként 1997-ben a Hegyközségi Tanács elfogadta az ún. Bikavér Szabályzatot, ami az ország első eredetvédelmi kezdeményezése. A Szabályzat szerint az Egri Bikavér olyan borházasítás, amelynek nem lehet fajtajellege. Készítéséhez a következő szőlőfajták boraiból kell minimum hármat felhasználni: kadarka, kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, portuguiser (régebben kékoportó), pinot noir, blauburger, kékmedoc és zweigelt. A bikavér borokat az előírásnak megfelelően legalább egy évig kell fahordóban érlelni. A 2002-es évjárat óta egy új minőségi kategória is létezik: az Egri Bikavér Superior. Ezt a bort a fent említett 10 szőlőfajtából legalább négynek a borát házasítva kell elkészíteni. Tovább szigorították a termelési és technológiai előírásokat és csak a szüret utáni második évben hozható forgalomba. Jelenleg kidolgozás alatt áll az Egri Bikavér Grand Superior és Dűlő szelektált kategória eredetvédelmi szabályrendszere is.