|
|
A Taurus hegységen keresztül vezető panoráma útvonal csodás látványt. Többször, több helyen megálltunk, kifejezetten jól esett a 25 fokos magashegyi levegő.
Az első jelentősebb város Konya, az 1.8 millió lakosú megyeszékhely. A rézkortól kezdődően lakott környék fontos település volt, a hettita, fríg, perzsa, görög, pergamoni, római és végül a bizánci időkben is. Ekkor Ikonion néven püspöki székhely volt.
A XI. sz. végén szeldzsuk uralom alá került, és 1243-ig a rumi szultánság fővárosa volt. Ez időkből való a legtöbb műemléke, amely többnyire I. Alaeddin szultán és utódai uralkodásához köthető. Ez időkben vált a város szent várossá,
a szufizmus egyik legjelentősebb vallási központjává. Mindez a később Mevlana-nak (Mesterünk) hívott perzsa Dzsalál ad-Din Rumi (1207-1273) költő tanításaihoz, illetve az általa alapított iskolához, szerzetesrendhez köthető, amelyet ma leginkább a „kerengő dervisek rendje”-ként ismer a világ.
A város nevezetességei fél nap alatt bejárhatóak, többnyire a központi fekvésű egykori szeldzsuk fellegvár helyén lévő Alaeddin park körül.
A régészet iránt érdeklődők negyed napos kitérővel meglátogathatják a közeli Catal Hüyük település régészeti feltárását, amiről korábban már írtam, mint a világ jelenleg legősibbnek tartott városát. A leletek többsége az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeumában van kiállítva, így számítsunk rá, hogy feltárás nem monumentalitásával, mint inkább történetével nyűgöz le. Nekünk Konyára és környékére nem volt időnk, de annál inkább felhívom a figyelmet a Konya és Aksaray között található két településre.
|
Anatólia Fotógaléria |
Az egyik a 300-as fő úton 74 km-re található Konyától a neve Obruk. Kizören nevű falu felső részén balra kell a kanyarodni a főútról és kb. 4 km-re található a falucska. Kihalt környék, útikönyvek sem említik. Nekünk egy török idegenvezető adta a tippet, akinek tetszett érdeklődésünk a környék történelme iránt.
A helynek két nevezetessége van.
Az egyik a 13. századi han, vagy magyarul karavánszeráj (erődített pihenő hely), amely fontos megállója volt az egykori selyem útnak. Építéséhez egy közeli bizánci templom maradványait használták fel, így különösen bizarr látvány a kora keresztény motívumokat és domborműveket felfedezni a falakban. Az épület elhanyagolt állapotában is impozáns, a kihalt falak között sétálni kifejezetten misztikus.
A han végében egy kis platóról döbbenetes látvány tárul elénk: egy elképesztően ultramarin kék színű kráter tó. Le is lehet autókázni a partjára, félelmetes látvány. Bár útbaigazítónk szerint meteorit kráter ütötte, később sikerül a neten tisztáznom eredetét. Valójában egy földalatti karsztrendszerrel összeköttetésben lévő 145 m mély gigantikus víznyelő.
A földalatti karsztforrás 30 km-re található Taspinar közelében, vize állítólag irrigációra és ivásra is jó. A környéken állítólag 20 különböző hatalmas víznyelő található. A tó szélein tapasztalható „olvadt kőzet” nyomok sem a meteorit hőhatásának, hanem a termálvizes kiválásnak köszönhetőek.
Obruk környéke néprajzilag is érdekes, az egyik ismert és híres kilim motívum, az „élet fája” e környékről való.
|
|
Obruk Fotógaléria |
A másik látnivaló 20 km-rel tovább a főúton Aksaray felé található, Sultanhani településen. (Nem összekeverendő a Kayseri felé lévő azonos nevű településsel.) Már neve is a han-ra utal.
Itt található a Sultan Han, a legnagyobb és szinte tökéletes állapotban ránk maradt karavánszeráj Anatóliában. Építése I. Alaeddin szultánnak köszönhető 1229-ből. A szeldzsuk építészet monumentális és felejthetetlen remekműve.
Múzeumként látogatható, ha csodálatos bejáratát fotózni akarjuk délelőtti órákban érkezzünk. Nagy tolongás nem lesz, hacsak be nem fut egy turista busz. A belső részeken megnézhetjük a pihenő helyeket, a belső kerengőket és a kis imahelyet. A legszebb azonban a szinte katedrális méretű és arányú, boltíves raktér, ahol a rakományt tárolták és a tevéket is. Ha figyelmesek vagyunk, az oszlopok sarkainál ma is megtalálhatjuk azokat a keresztbe fúrt lyukakat, amihez a kötőféket kötötték. A mai napig tükör sima az évszázados használattól.
További infók: http://www.turkishhan.org/sultanaksaray.htm
|
|
Sultanhani Fotógaléria |
