Kirándulások az Eminönü kerületben
A városrész közigazgatásilag a Fatih kerület része lett. A Sultanahmethez hasonlóan Isztambul legősibb része, sőt talán az Aranyszarv-öböl, a Bosporus-csatorna és a Márvány-tenger találkozásánál való fekvése miatt a legősibb. Már a bizánci időkben is fontos kikötő és ennek köszönhetően kiterjedt kereskedelmi övezet volt.
A kerület központja a Galata-híd fője, ahol a kikötő mellett több fontos dzsámi, a fűszer bazár és tömegközlekedési csomópont található. Részben ide futnak be az ázsiai oldalról érkező kompok és tömegközlekedési hajók is, így naponta két millió ember fordul meg itt. A Központi Pályaudvar is itt található (Sirkeci Gari), ahová a legendás Párizs-Isztambul útvonalon közlekedő Orient Express érkezett hosszú évekig.
A történelmi óváros szállodáiból könnyen megközelíthetjük gyalog is, de a legegyszerűbb, ha 2-4 megállót megyünk villamossal. Ennek ellenére a turisták jelentős része már nem merészkedik idáig, pedig a város itt sokkal autentikusabb arcát mutatja. Az öbölre néző parkokban, vagy a kikötői padokon üldögélve a túloldali Galata városrészben gyönyörködhetünk. Közben jól esően ajánlom megkóstolni a helyi halászok által frissen fogott halakból készült halas szendvicset (lásd. „Hol és mit együnk” c. fejezet).
A negyedben található, közvetlenül az Új Dzsámi mellett az Egyiptomi, vagy Fűszer Bazár, amelyről a „Bazárok” c. fejezetben írok.
7. Szulejmán-dzsámi (Süleymaniye Camii)
A Galata-hídról az Eminönü negyedre visszatekintve két hatalmas épület sziluettje dominál. Az egyik a következőkben bemutatandó Új Dzsámi, a másik pedig I. (Hatalmas) Szulejmán dzsámija.
A szultán számunkra a Mohácsi vész és Szigetvár ostromából ismert. A legnagyobb török dzsámit 1550 és 1557 között az a Mimar Szinán építette, aki Jeruzsálem falainak építésekor vívta ki a főépítészi rangot. Távolról lenyűgöző, de mégis egyszerű, letisztult. Nagyméretű komplexum (ún. külliye), ahol konyhák, mosoda, szállóhelyek és kórház is épült. Belső terei egyszerűen díszítettek. A kupolát tartó 4 hatalmas oszlop származása azonban egyenként is érdekes. Kettő egy bizánci palotából, egy Alexandriából, egy pedig a mai Libanon területén található Baalbekből származik. Ez utóbbi város a Libanon és Antilibanon hegység közötti Bekaa folyó völgyében, 1170 m tengerszint feletti magasságban található. Heliopolis néven a Római Birodalom egyik legnagyobb szakrális épületcsoportja található itt számtalan templommal. 1517-ben Szíriával együtt lett az Oszmán Birodalom része.
A Szulejmán Dzsámi kupolájának átmérője 26,5 méter, magassága pedig 53 méter. Itt nyugszik maga a szultán és legbefolyásosabb lengyel származású felesége Hurrem (másik nevén Roxána) is.
8. Új Dzsámi (Yeni Camii)
A Galata hídfőnél lévő hatalmas teret a megtévesztő nevű Új Dzsámi uralja. Az egykori zsidó városrész helyén 1597-ben kezdték meg építését III. Mehmed Szultán anyjának megrendelésére. Befejezni azonban a szultán halála miatt csak hat uralkodóval később, 1663-ban, II. Mehmet szultán anyja, Turhan utasítására sikerült. Az utolsó ilyen szabású szultán dzsámi építkezés volt. 66 kupolájával és esti kivilágításával, mind az előtte lévő hatalmas térről, mind az öböl túlpartján lévő Galata negyedből lenyűgöző látvány.
A dzsámi péntek este nyitva van, a legfontosabb, az imám által személyesen vezetett mise alkalmából. Kevesen járnak már erre ilyenkor, nekünk szerencsénk volt és nem küldtek ki bennünket. Esti megvilágítással még impozánsabbak ezek a belső terek, és ilyen környezetben igen erőteljes hatású élmény csendben végig nézni a szertartást.
|
Fotógaléria: Új Dzsámi
|
9. Rüstem pasa Dzsámi (Rüstem pasa Camii)
Isztambul nem a legnagyobb, de talán az egyik legszebb mecsetje is az Eminönü sikátoraiban található. Az Új Dzsámi és a Fűszer Bazár után, egy szűk, zajos, szagos, sikátorokból közelíthető meg. Bejárata egy szűk lépcsősor tetején van, egyből egy nyilvános WC mellett. Magától nem téved ide az ember, pedig kihagyhatatlan.
1561-ben épült Nagy Szulejmán veje és nagyvezíre, Rüstem pasa parancsára. A híres szultáni főépítész, Mimar Sinan egyik legszebb munkájának tartják.
Szépségét egyedülállóan díszes csempedíszítésnek köszönheti, amelyeket az Északnyugat-Anatóliában található Iznik (az antik Nicaea) városában készítettek. A város már az 1300-as évektől kezdve fazekasságáról volt híres. A kínai porcelán utánzásaképpen fehér alapon kék festésű, színtelen ólommázzal fedett kerámiatípus kötődik hozzá, melyet oszmán fajansznak nevezünk. Számtalan stílusa ismert, amelyet kezdetben egyedi módon készítettek a fénykorában 300-at is meghaladó műhelyben. A tömeges építkezések és szultáni megrendelések azonban „tömeg termelést” és modernebb technikákat igényeltek, például a sablonok használatát a csempegyártásban.
A Rüstem pasa Dzsámiban lévő csempék ún. „Rodoszi” vagy „Négy virágos” stílusban készültek, amely virágkorát 1550–1620 között élte. Jellemzői a csillogó fehér alap, a kobaltkék, zöld, türkizkék, és az ún. bólusz-vörös szín, az erős fekete kontúrvonal. Fő motívumai a „négy virág”: szegfű, tulipán, rózsa és jácint; de gyakori még a szilvafavirág, a gránátalmafa-virág, a liliom, a ciprus, a felhőmotívum, sőt a halpikkely, a madár, az állat és hajó is.
(további infomáció:
http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/torok_keramia.html )
|
Fotógaléria: Rüstem pasa Dzsámi
|
10. Galata-híd
Az ötlet, hogy az Aranyszarv-öböl két partját híddal kellene összekötni, Leonardo agyából pattant ki először, aki levében fordult ez ügyben az uralkodóhoz.
Az első híd egyfajta ponton szerű, folyamatosan építgetett valami volt az 1840-es években. Többször megsérült, leégett, míg az új hidat 1992-ben adták át. Érdekessége a híd alsó szintjén található éttermek sora, valamint a hídról horgászók jellegzetes tömege. A hídról gyönyörű a kilátás az Eminönüre, a Topkapira, a Kék Mecset és az Ayasofia sziluettjére.
|
Fotógaléria: Utca képek
|
