Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Szállás, közlekedés
Történelem
Kirándulások - Sultanahmet
Kirándulások - Eminönü
Kirándulások - Eyüp
Kirándulások - Beyoglu
Kirándulások - Besiktas, Edirnekapi
Kirándulások - Boszporusz, Rodostó
Kirándulások - Herceg-szigetek
Bazárok
Mit együnk?
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


Mit és hol együnk?



Isztambulban szinte mindegy, hogy mennyit kívánunk elkölteni, éhezni nem fogunk. Sőt az ételek stílusa egyszerűen fogyasztható a magyarok számára is. Rengeteg étterem vár bennünket, az utcai büfékben, betérőkben már 5-10 líra között ehetünk valamit.

A legjellemzőbb ételek:

A törököknél igen gyakoriak a hideg előételek, sőt sokszor ezek akár főétkezésnek is minősülhetnek. A többféle, kicsiny adagokból magunk állíthatjuk össze a sort, aminek a vége mindig több mint amennyi belénk fér. Leggyakoribbak a sült padlizsán saláta fűszeresen, vagy joghurttal, juhsajtok, zöldsaláták, töltött szőlőlevél, hideg articsóka, spárga krém. Halas éttermekben halas krémek, vagy pácolt halak, kagylók és rákocskák. Kísérőként általában gözlemét, vagyis pita szerű kenyeret adnak. Ez gyakori előétel forrón vajjal és juhsajttal is.
A gözlemén kívül vannak más tésztafélék is. A börek leggyakrabban leveles tésztaszerű és töltött, amelybe kerülhet túró, darált hús, zöldség vagy sajt is. Létezik a félbevágott, töltött kenyérhez hasonló pékárú, amelyet gyakran „török pizza”-nak hívnak. Másik pizzaszerű a Konya környékéről származó pide, az akár 1méter hosszú pitaszerű vékony tészta, amelyet ott is pizzának neveznek a külföldi számára. Tetején darálthús és zöldpaprika az általános.

A leggyakoribb éttermi étel a számtalan kebab, amely marhából, borjúból, bárányból, vagy birkából készül. Lehet a klasszikus, nagy függőlegesen nyárson sülő és levagdosott - általunk gyrosnak hívott „döner”. Vagy a saslikként ismert kis nyárson sült „sis kebab”. Aztán ott vannak még a darált húsból számtalan stílusban és fűszerezésben készült grillezett kebabok, mint az „adana”, vagy a padlizsánba töltött változatok.
A köftéről már írtam Rodostó kapcsán. Isztambulban is számtalan Köfteci, azaz köfte étterem van. Ezek is megfizethető árúak.

Leülős éttermeket egyébként érdemesebb a Sultanahmet negyedtől egyre távolabb választani. Az árak lineárisan csökkennek. Persze mindenhol vannak felkapott és drága helyek. A különbség csak annyi, hogy a turista helyeken nem biztos, hogy meg is érik az árúkat. A Galata-híd másik oldalán (villamossal egyből a híd után, a Karaköy megállónál kell leszállni), az öböl partján számtalan étterem kínál halat és helyi specialitásokat már 10 lírától. Mellesleg remek a panoráma a Topkapira, az Eminönü negyedre, a Kék Mecsetre és az Ayasofiára.

Édességek kapcsán már mi magyarok sem szoktunk lelkesedni. Általában sok a cukor, a méz, vagy mindkettő.
A mindenféle „Lokum” a 15. század óta létező édesség, amelyet eredetileg mézből, vízből és lisztből készült. A 19. század óta cukrot és keményítőt használnak hozzá. Zselés ragadós állagú, általában kockákra vágják. Mindenféle ízben kapható, van mogyorós, pisztáciás, fahéjas, mentás, különféle gyümölcsízű, sőt még rózsa ízű is. Ezt hívják angolul Turkish Delight-nak.
A „Halvah” egy anatóliai édesség, amely mézes szezám pastából, valamint mogyoró és egyéb olajos magok krémjéből áll.
Sokkal inkább ehető, sőt nagyon finom az égett tetejűre sült, krémes tejberizs, vagy rizspuding, helyi nevén a „sütlac”.
És végül itt a „baklava”, amely szintén megosztja a kóstolókat. A baklava rétes tésztából készül, amelyhez diót, csokoládét, és nálunk kevésbé ismerten pisztáciát adnak, a süteményt pedig mézes-cukoros sziruppal itatják át. No emiatt nem szeretem, általában csöpög belőle a szirup és ehetetlen.

A baklavához való viszonyom alapvetően privát vezetőnk, Emrullah miatt változott meg. Amikor mondtam, hogy nem szeretem, akkor védve a mundér becsületét azt mondta, hogy mert még nem ettem jót. Így kerültünk a Karaköy Güllüoglu nevű családi vállalkozás központi cukrászdájába, amely a Karaköy negyedben (Kemankes Cd.-n, a Parkolóház alatt) található, közel a Galata toronyhoz és Galata-hídhoz. ( http://www.karakoygulluoglubaklava.com/iletisim.html ) Villamossal egyszerűen megközelíthető. (Ne keverjük össze a sima Güllüoglu céggel, akik szintén Gazinantepről származnak, és van egy rakás üzletük az országban, de a helyiek szerint a „Karaköy Güllüoglu” az igazi.)

A vállalkozás alapítója Gaziantep környékéről, a pisztácia termelés központjából származik a szír határ közeléből. Nem csoda, hogy alapvetően pisztáciára építenek, mégpedig a legjobb minőségű pisztáciák egyikére. Üzletüket 1949-ben nyitották Isztambulban. Ehetünk diétásat, olívásat, diósat és csokisat, de együk a legjobbat: a pisztáciásat! Ennek a neve „Kare baklava”. Van egy rétesszerű, durva szeműre darált pisztáciás töltelékkel teli sötétzöld tekercs, a „Fistik dürüm”. Mindkettő zseniális, és én nyugodtan mondhatom, hiszen nem szeretem a baklavát! Létezik egy sötétzöld paszta, amelynek neve „Fistik Ezmesi”, ez leginkább pisztácia marcipánként azonosítható. Ez is remek, bár rendkívül tömény.

Ha nem akarunk étterembe menni, akkor gyors életmentő megoldás, és egyben a kedvencünk az utcai árusok szezámos perece. Leginkább egy sült kérgű bécsi perec állagú, nagyon jó. Történelmi városrészeken 1-1,5 líra, azon kívül 0,5-0,75 líra.

Eminönü kikötőjében hajókról árulják a frissen fogott és grillezett halat, zöldségekkel kenyérben 4 líráért. A „hal és kenyér” néven futó szendvics kihagyhatatlanul finom.

Végezetül néhány kipróbált étterem.

1. Malkoc
Közel a Megara Palace Hotelhez. A recepciós ajánlotta arra a kérésre, hogy hová menjünk, ahová helyiek is járnak. Helyi „kis piszkos” feeling, de valóban ülnek helyiek is. Közvetlen, barátkozós, beszélgetős személyzet.
Specialitás a forró, hatalmas gözleme, amelyhez fűszeres vajat és helyi sajtot szolgálnak fel előételként. A török előétel válogatás hatalmas adag és igen finom, többféle padlizsán, foghagymás joghurt, csípős paprikás cucc. Főételnek 2 személyes Malkoc-tálat kértük, amin bárány borda, grillezett borjú és csirke, fűszeres darált hússal töltött pita féle, és zöldségek voltak. Degeszre ettük magunkat. 3 pohár helyi fehérborral (Narince-Emir cuvée) 80 lírát fizettünk. (Bátran ajánlható kispiszkos)

2. Medusa
Szinte a Bazilika Ciszterna (Yerebatan Cistern) szomszédságában (Yerebatan 19.) található. Hangulatos kert helyiség, és zárt étterem rész is az emeleten. Igényes felszolgálás és konyha, bár az árán látszik a turista központ közelsége. Török előétel válogatás, 1 adag Adana kebab, 1 török sült rizspuding, török tea, víz 80 líra. (Van jobb)

3. Özcanlar Köfte, Tekirdag (Rodostó)
A tengerparti főút mellett lévő elegánsabb köfte éttermek egyike, ránézésre sok üzletemberrel.
Minden szempontból hibátlan és jó az ára. 3 és fél adag köfte, saláta köret, víz és teák 38 líraért. (Remek!)

4. Develi Kebab
Amikor török utazási irodás barátunkat Yilmazt kérdeztük, hogy hallottunk a Develiről és mit gondol róla, akkor a válasza html-t nem tűrően ennyi volt: Kva jó!
A vállalkozás 1912 óta működik, az első isztambuli éttermüket 1966-ban nyitották a történelmi belvárosban az egykori bizánci városfal tövében, a mai Kennedy Cd. közelében. Ma már 5 éttermük van a városban, de a Sultanahmet negyedből ez a legkönnyebben megközelíthető, így mi is ezt választottuk. (Develi Samatya - Gümüşyüzük Sokak, No 7, Samatya/Istanbul; Tel : 0 212 529 08 33/34 - Fax : 0 212 529 08 11; Email : samatya@develikebap.com)

Jó kezdetnek bizonyult, hogy amikor a szálloda recepción felhívták őket asztalfoglalás ügyben, kérés nélkül pick-up szervizt ajánlottak. A megbeszélt időpontban meg is jelent értünk egy fekete mikrobusz, és később egy francia család kíséretében vittek az étterembe. Megjegyzem az étterem alkalmas gyermekkel való vacsorától kezdve a meghitt gyertyafényes vacsorákon át, a nagyobb társaságok, vagy üzleti vendégek fogadására, egymást nem zavaróan is. Komoly játszóházat fedeztem fel, így a gyerekeknek is garantált a kikapcsolódás.
Öltözéknek a farmer-zakó, vagy elegánsabb ing elegendő, de sötét öltönyben sem fogunk kilógni.
A belső kialakítás elegáns, de nem nyomasztó. Ez igaz a kiszolgálásra is. Kedves, precíz, visszafogott. Talán a borlapnál és a borválasztásnál jöttek először igazán zavarba.
4 féle remek hideg előételt választottunk, közte a ház egyik specialitása a „Gavur Dagi” saláta, ami nagyon fűszeres, paprikás paradicsomos saláta, hagymával és dióval. Utána egy 2 személyes válogatás tálat kértünk, amelyen 3 féle kebab - közte egy pisztáciás műremek - bárány borda, borjúsült, grillezett zöldség, fűszeres bulgur, hagyma volt található. A deszert ízelítő dinnyét, kare baklavát és fistik ezmesit tartalmazott. Hozzá korlátlan víz és tea fogyasztás járt, valamint egy ismert jó minőségű fehér bort (Kavaklidere: Narince-Emir selection 2003) választottunk. A végösszeg úgy lett 175 líra, hogy ebből 75 líra volt a bor. A hely színvonala, az ételek minősége és mennyisége alapján, a bor nélkül 2 főre, fuvarral fizetett 14 ezer forintnak megfelelő összeg igen jutányos. (Zseniális hely!)

5. Zinhan Kebab
(Ragipgümüşpala cad. No.2-5 34116 Eminönü; Phone: 0212.512.42.75 Fax: 0212.520.26.40 E-mail : info@zinhanrestaurant.com)
Eminönü villamos megállónál, a Galata híd után a tengerparton parton található. A tulajdonos 1971 óta drágakővel foglalkozik, az épület tetején hatalmas neon reklám hirdeti a Strok és Rolex cégeket, valamint az éttermet is.
Nem annyira elegáns, mint a Develi, és nem ciki normál utcai ruhában sem beugrani, akár városnézés után. Az 5. emeleti étteremből és teraszáról lenyűgöző 360 fokos panoráma fogad bennünket
Specialitás a Zinhan kebab, ami fűszeres kebab, padlizsánnal és sajttal, valamint a Zinhan saláta. A saláta borjúsülttel készül, nem annyira köret, mint akár könnyű ebéd, de mi beleválasztottunk :). A szokásos előételekkel egy 65 lírás borral együtt 2 főre 175 lírát fizetünk. Az ételek egyébként fele áron is megúszhatóak. (Remek!)

6. Kahve Dünyasi
Ha meguntuk az ihatatlan kávékat, esetleg a teát, és egy jó feketére vágyunk mindenkinek ajánlom a Kahve Dünyasi lánc tagjait. A kézműves hagyományokra épülő, de nemzetközi stílusú kávét készítő vállalkozás 2004-ben nyitotta első üzletét az Eminönüben. Ma már 20 kávézójuk van Isztambultól Ankaráig. Remek kávékat találunk 3-5 líra között és számtalan csokoládét.
A belvároshoz legközelebbi kávézó címe: Kahve Dünyasi Eminönü; Asmaalti Cad. Kizilhan Sok. No:18/1 Eminönü.
A Herceg-szigeteken, Büyükada-n is találunk egyet, remek tengerre néző panorámával a hegyoldalban. (Remek!)

7. Egy bevált gyorsétterem

Nem mindig van időnk és kedvünk étterembe menni, így jól jöhet egy kiváló gyors étterem, amit a Karaköy Güllüoglu előtt találtunk. A nevét nem jegyeztem fel, de egy ínyenc élelmiszer bolt, amelyet éttermi résszel kombináltak. Néhány meleg főétel, és rengetek hideg-meleg előétel, saláta között választhatunk. A 2 főre tetemes mennyiség 30 líra alatt volt üdítővel. (Pont jó!)

Fotógaléria: Isztambul teljes