Herceg-szigetek
Érdekesnek ígérkezett kiszakadni a városból és kirándulást tenni a Márvány-tengerben, Iszambultól DK-re fekvő szigetcsoportra, a romantikusan hangzó a Herceg-szigetekre. A szigetek önálló kerületnek számítanak Adalar néven. Lakosainak száma 10 ezer fő körül van (olvastam 18 ezret is), jelentős számban zsidó, illetve görög és örmény keresztények. A szigeteken magán célból tilos autóval közlekedni, az alapvető közlekedési eszköz a szamár, ló és lovas kocsi. Emiatt békés ritmusú helynek számít.
Mi szervezett túrára neveztünk be, rajtunk kívül 2 svájci fiatal volt kíváncsi a szigetekre. Egy kellemes angolságú, idős török úriember volt a vezetőnk. Azt hittük privát hajótúrán veszünk részt, de menetrendszerinti járattal mentünk. Emiatt aztán mindenkinek javaslom, hogy nyugodtan menjen önállóan. Nyáron, eldugott öblökben való fürdőzés végett, jó ötlet lehet egy privát hajó bérlése is.
A szigeteket rendszeres hajójárat köti össze a villamossal elérhető, európai oldalon lévő Kabataş, ázsiai oldalon pedig Kadiköy és Bostanci kikötőivel. Odafelé ez utóbbiból kb. 45 percet hajóztunk, míg visszafelé Kabatasba közel 2 óra volt az út. Felhívom mindenki figyelmét, hogy akármilyen csalogató a nyitott fedélzet, 2 órán keresztül szélben, vagy tűző napon hajókázni nem jó ötlet. Mi is hamar a helyiek között kerestünk menedéket a fedett részeken. Érdekes élmény volt a helyi árakat megtapasztalni. A kompon a történelmi belvárosban 4-6 líráért adott török tea fél, a 1,5-3 líráért adott szezámos perec, pedig 0,75 volt.
Az ókorban a szigeteket Demonezi néven hívták, a bizánci időkben rajta lévő kolostorok miatt pedig Papadonizia-nak, Papok-szigetének. Herceg szigeteknek akkor kezdték el hívni, amikor több bizánci herceget, illetve nemest száműztek ide. Ez a szokás részben az Oszmán időkben is megmaradt.
A szigeteknek privát jellege van, csak az utóbbi években kezdett el kiépülni. Logikusan hihetnénk, hogy Caprihoz hasonló színvonallal találkozunk, de valójában egy kicsit kopottas és szegényes. Bár az ingatlan árakon már kétségtelenül érezhető, hogy rövid időn belül Isztambul gyöngyszeme lesz. Nyáron rengetegen pihennek itt, vagy csak ugranak ki egy napközbeni strandolásra, ilyenkor partjai, illetve a kompjáratok elég zsúfoltak. A szigeteken szállodából nincs sok, de vezetőnk szerint egyre divatosabb az apartmanok bérlése. Azért, ha valaki a Bodrum, vagy Antalya környéki tengerparti színvonalhoz van szokva, itt még csalódni fog.
A 9 szigetből 4 lakott.
A Kinali ada (bizánci nevén Porty), 110 hektár, meglehetősen terméketlen. Itt találjuk az örmény Hristos Monostort és egy egyre népszerűbb vízi sporttelepet. A bizánci időkben a legtöbb száműzött itt élt, közülük a leghíresebb IV. Romanos Diogenes, akit a szeldzsukokkal szemben elvesztett 1071-es Manzikerti csata után száműztek.
Burgaz ada (Antigoni), a legnagyobb sziget az azonos nevű faluval. Nagy Sándor egyik utóda, I. Demetriust Macedon erődöt épített itt, amelyet apja után Antigonusnak nevezett. A sziget innen kapta későbbi nevét, míg török jelentése „erőd”.
Itt találhatóak Szt. Methodiosz konstantinápolyi patriárka börtönhelye, és a Makedo Baziliosz császár által épített klastrom romjai is.
Hejbeli ada (Khalki) a második legnagyobb sziget a csoport belül.
Látnivalói közül a legfontosabbak Kamariotissa, a legutolsók közé tartozó bizánci templom maradványai. 1860-ban török Tengerészeti Akadémiát építettek ide, ami ma már nem működik. Görög turisták százait vonzza az 1831-ben alapított görög kereskedelmi iskola és a sziget belsejében lévő hegy tetején lévő 11. századi görög ortodox kolostort, amely otthont ad a Halki görög ortodox szemináriumnak.
A sziget nyáron kellemes klímájával tízezreket vonz.
A 4. megálló és a legnagyobb sziget volt a mi célpontunk, Büyük ada (Prinkipo). Ide voltak száműzve Irene, Zoe és Dalasszena görög császárnék is annak idején. Sokszor támadták meg ellenséges hajók, és volt, amikor lakosságát velenceiek hurcolták el rabszolgának.
A szigeten hagyományos görög és oszmán fa lakóházakat és villákat láthatunk, amelyeket egyre nagyobb arányban újítanak fel tehetős isztambuliak. Nem kérdés, hogy rövidesen egy Caprihoz hasonló ékszerdoboz válhat belőle, amihez minden természeti adottsága meg van. A szigeten húzódó hegység pinea erdeiben ott jártunkkor is számos helyi család és fiatal piknikezett. A tengerparti éttermek jelentős része görög kézben van, ahol jellemzően friss halételeket szolgálnak fel.
A szigeten három görög kolostort találunk, amelyek az Ajosz Kriszosz, az Ajosz Nikolaosz és az Ajosz Georgiosz.
|
Fotógaléria: Herceg-szigetek
|
