Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Szállás, közlekedés
Történelem
Kirándulások - Sultanahmet
Kirándulások - Eminönü
Kirándulások - Eyüp
Kirándulások - Beyoglu
Kirándulások - Besiktas, Edirnekapi
Kirándulások - Boszporusz, Rodostó
Kirándulások - Herceg-szigetek
Bazárok
Mit együnk?
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


A város rövid története



Mielőtt kirándulásra indulnánk, nem árt röviden tisztáznunk magunkban a város múltjának fontosabb pontjait. A környék már az őskorban is lakott volt, amiről a Yarimburgaz barlangban talált kőkorszaki, valamint a Fikirtepe dombon talált rézkorszaki leletek is árulkodnak. Az igazi szenzáció egészen friss, ugyanis 2009. januárjában a Marmaray alagút építése közben egy 8000 éves település nyomaira és családsírokra bukkantak, ami új időhorizontra helyezi a város történelmi múltját. Az ie. 13.-11. század körül a trákok két települést építettek itt Lügosz, és Szemisztra néven. A mai Kadiköy negyedben pedig egy föníciai település nyomait találták meg, amelyet megarai görögök alapítottak az ie. 7. században.

Lügosz halászfalu helyére - amely valahol a mostani Topkapi Palota helyén található és egy falmaradványa is megnézhető - álmodta meg Büzasz (Byzas) megarai király új otthonának megépítését. A legenda szerint mielőtt elindult volna új hazát keresni, a delphoi jósdában azt a tanácsot kapta, hogy „Menj a vakokkal szemben”. A telepesek a Boszporuszon hajózva csodálkozva vették észre, hogy míg az ázsiai oldal lakott, a szemben lévő csodálatos fekvésű földrész lakatlan. Úgy vélték hát, ők a „vakok”, akik szemben laknak a lehetőségek földjével. Így jött létre az új város, ami alapítója után a Byzantium nevet kapta.

Stratégiai jelentősége, mind katonai, mind kereskedelmi szempontból megkérdőjelezhetetlen volt, így város gyors fejlődésnek indult. Hamarosan Nagy Sándor birodalmának, majd egészen az ie. 133-as római hódításig a Pergamoni Királyság fontos városa lett.

A Római Birodalom végnapjaiban Nagy Konstantin 330-ban Nova Roma, majd Konstantinápoly (Constantinopolis, „Konstantin városa”) néven a birodalom új fővárosává emelte. I. Theodosius fiai - 395-ben bekövetkezett halála után - a birodalmat testvér háborúskodást követően kettéosztották. Konstantinápoly a Keletrómai Birodalom fővárosa egyben Európa legnagyobb városa lett. Később - Róma hanyatlásával párhuzamosan - egyre inkább Bizánci Birodalomnak kezdték hívni. A görög befolyás mindig is erősebb volt a latinnál, így az egyház szakadása után Bizánc lett az ortodox kereszténység központja. A birodalom legnagyobb méreteit Justinianus (527-565) uralkodása idején érte el. É-Afrikán át egészen dél Spanyolországig terjedt, magában foglalta az egész Balkánt, és Itáliát is. Ravennában - ahol a császár udvartartást is berendezett - mai is látható az őt és feleségét, Theodóra császárnét ábrázoló portré.

600 év háborúskodással teli és virágzó év után a birodalom hanyatlásának jelei érdekes módon nyugatról érkeztek. Évszázadokon keresztül visszaverték és megállították az arab és bolgár terjeszkedés több hullámát, míg 1204-ben a negyedik keresztes hadjárat során - Velence bíztatására - a keresztesek elfoglalták és kifosztották a várost. Miközben több terület Velence és más kishercegségek befolyása alá került, Konstantinápolyban kikiáltották a Latin Császárságot Flandriai Balduin vezetésével. 1261-ben VIII. Mihály ugyan visszafoglalta, de a város már sosem nyerte vissza régi fényét.

Miközben Bizánc a nyugati kereszténységgel hadakozott, a térségben már megerősödött, sőt körbe is zárta a birodalmat egy új erő: az Oszmán Birodalom. Számos próbálkozást követően, Bizánc falainak bevétele 1453. május 29-én, 53 napos ostrom után, „A Hódító” II. Mehmed szultánnak volt köszönhető. A város hamarosan az Oszmán Birodalom harmadik fővárosa lett. És az is maradt egészen a Török Köztársaság kikiáltásáig, amikor is 1923-ban Atatürk a fővárost Ankarába helyezte át.

Fotógaléria: Isztambul teljes