Kirándulások a Sultanahmet városrészben
Első kérdés, hogy idegenvezetővel, vagy nélküle? Szervezetten, vagy egyénileg?
Isztambul nem agyonszervezett, ellenben 18 milliós város, így utazási rutin, nyitottság, alapszintű nyelvtudás nélkül nem biztos, hogy a legnépszerűbb helyeknél tovább jutunk. Pedig érdemes!
Ilyenkor jó ötlet egy magyarul beszélő kisebb csoportos út. Nem feltétlenül a nyelvtudás, hanem a török irodák által biztosított standard angol nyelvű idegenvezetés általunk tapasztalt alacsony, tömeg színvonala miatt. Egyediséget, különleges információt ne várjunk. Leginkább a közlekedés, belépőjegy vásárlás, garantált bejutás okán van értelme. De ha ez nem szempont, akkor szinte mindent meg tudunk nézni egy jó útleírás, vagy útikönyv segítségével egyedül is.
Ha többre vágyunk, ha be akarunk pillantani az útikönyvek mögé a mindennapokba, vagy ha például tudni akarjuk, hogy pontosan melyik gyertyatartó készült Magyarországon az Haghia Sophiában, akkor kell a privát idegenvezető. Népszerű látnivalók közelében sokan kínálják alapos, de idegen nyelvű szolgáltatásaikat. Ilyenkor ellenőrizzük az ajánlkozó hivatalos engedélyét.
Remek megoldás, ha magyarul beszélő, de helyi professzionális idegenvezetővel szervezzük meg privát programunkat. Nekünk a legjobb és leginformatívabb napunk volt egy ilyen, ahol a látnivalókon túl, a „Hol a legjobb a köfte?”, illetve „Hol szerethetem meg a baklavát„ kérdésekre is választ kaptunk. Ajánlom mindenki figyelmébe, nem csak isztambuli túrák esetén, magyarul is beszélő Emrullah barátunkat. (Emrullah Acarkan, professional Tourist Guide, Mobil: +905324321821; e-mail: emrullahacarkan(kukac)mynet.com.tr)
A Sultanahmet negyed Isztambul történelmi központja és legősibb magja a bizánci idők óta. Az itt álló bizánci lovas aréna után a törökök At Meydani (lovas aréna) néven hívták, amíg I. Ahmed Szultán fel nem építette itt a róla elnevezett Sultan Ahmet Dzsámit. Azóta a környék a Sultanahmet negyed nevet viseli, miközben a dzsámit ma már Kék Mecset néven ismeri a világ. Napokat eltölthetünk a negyedben, és ha csak egy hétvégére érkezünk valószínűleg utazásunk nem is terjed tovább. Itt találjuk a legismertebb látnivalók többségét.
1. Tokapi Szeráj (Tokapi Sarayi)
Kedd kivételével nyitva 9-16.30 között.
Belépő 20 líra és a hárembe külön 10 líra.
Időtartam: min 2-3 óra.
A Világ legnagyobb alapterületű palotája a maga 700.000 négyzetméterével.
Konstantinápoly 1453. május 29-ei elfoglalását követően II. Mohamed Szultán csak 1465-ben döntött úgy, hogy az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger találkozásánál lévő dombon, az egykori bizánci akropolisz helyén új palotát épít. Miután elkészült is csak később, I. Szulejmán idejében költözött át a teljes udvar, 1541-ben. Állítólag lengyel származású 2. felesége Hurrem (Roxane) követelte ki a Hárem átköltözését is, amikor sikeres magyarországi hadjárata után az uralkodó engedékeny hangulatában volt.
A palota a négy egymást követő udvarból áll.
Az első, vagy külső udvar a Janicsárok udvara, szabadon látogatható. Leginkább egy várbeli pihenő parkra emlékeztet, csodás virágágyásokkal, főleg tulipánokkal.
A - már belépő váltásához kötött - második udvarra az „Üdvözlés kapuján” keresztül léphetünk be. Itt találhatóak az 5000 főt is kiszolgálni képes konyhák, a Nagy Vezír tanácsterme, a felvonulási tér és a hárem bejárata is (külön díj).
A harmadik udvar a Szultán privát lakrésze, amelyet a Boldogság Kapuján keresztül érhetünk el. Látnivalói a trónterem, a szultánok ruháiból álló válogatott kiállítás, valamint a kincstár néhány terme. Ez utóbbinak legfőbb ékei az indiai Nadir sah által I. Mahmudnak adományozott aranytrón, II. Murád páncélja, egy arany bölcső, Mohamed próféta sírjára küldött gyémántokkal, és rubinnal díszített ajándékok, illetve számtalan uralkodótól kapott ajándékok a magyar királyoktól az orosz cárig.
A legérdekesebb látványosság a Világ 5. legnagyobb, közel 90 karátos gyémántja, a „Kanálkészítő”. Története igen kalandos. A hivatalos török verzió szerint egy szegény ember találta egy szeméttelepen a „csinos” kis követ és elcserélte egy kanálkészítővel 3 fakanálra. Innen ékszerészekhez került, akik felismerték valódi értékét, míg végül a Nagy Vezíren keresztül lett II. Mehmet Szultáné a 17. században.
Kutatók szerint azonban sokkal valószínűbb, hogy a drágakő megegyezik a Pikot francia diplomata által 1774-ben a Madrasi Maharadzsától vett gyémánttal, amelyet tőle elraboltak. Később egy aukción Casanova szerezte meg, és végül Napóleon anyjához, Letizia Ramolinohoz került. Ő 1815-ben eladta a török Tepedelenli Ali Pasának 150.000 aranyért, hogy fia Elbáról való visszatérését támogassa.
(forrás: „Diamonds Eternal" by Victor Argenzio. David McKay Company Inc., New York. 1974.)
A palota utolsó udvara az ún. Tulipán kert, amelyben hangulatos (bár szélnek kitett) teraszokról csodálhatjuk az Aranyszarv-öböl panorámáját. Az udvarban több kioszk nevében is emlékeztet dicső hadjáratokra, többek között Bagdad és Jereván elfoglalására. Kiemelkedő az Iszlám szent helyeként tisztelt Szent Köpeny terme, ahol - Mohamed próféta köpenyét őrzik.
|
Fotógaléria: Tokapi Szeráj
|
(Miközben ezt írtam a nap végén Jakob közölte, hogy Good Morning Sir. Erre mondtam, hogy este van, tehát jó estét Jakob. Mire a madár hangos kuncogásba kezdett. Ezután törökül megkérdezte miért sírok és vagyok mérges?)
2. Kék Mecset (Sultan Ahmet Camii)
Díjtalan. Látogatható minden nap, de az imaidőkre turisták előtt szakaszosan zárva.
Időtartam: 1 óra
A mecset „kék” nevét a belső teret borító kék mintázatú fajanszokról kapta, amelyeket eredeti állapotban csodálhatunk meg. Török nevén Sultan Ahmet Dzsámit I. Ahmed szultán építtette 1609-16 között. Célja részben az is volt, hogy túlszárnyalják a bizánci építészet remekét a Haghia Sophiát. A 22 méter magas, 43 méter átmérőjű kupola felé 6 minaret emelkedik. Emiatt voltak kénytelenek később Mekkában, hogy a szent hely megőrizze elsőbbségét, egy hetediket is építeni. Az épületegyüttes eredetileg egyfajta iszlám egyházi komplexum volt, ahol iskola, mosoda, fürdő és bazár is működött.
Nehezen leírható élmény, amikor megszólal a Mecsetből az imára hívó müezzin hangja, és az arra párbeszédként válaszoló több tucat egyéb dzsámi. A mesés kelet, az egzotikum varázsa ez a kis közjáték.
A mecsetbe való belépéskor cipőnket szigorú ellenőrzés mellett le kell vennünk, a hölgyek pedig kendővel kell, hogy eltakarják vállukat és hajukat.
A belső terek kékes hangulatát és a mecset későbbi nevét a több mint 20 ezer kék színárnyalatokban pompázó Iznik-i kerámia csempe adja, amelyet 260 ablak világít meg.
|
Fotógaléria: Kék Mecset
|
3. Bazilika Ciszterna (Yerabatan Saray)
Nyitva mindennap 09-17.30 között. Belépő 10 líra
Időtartam: min 1 óra
Bizánc szembetűnő római öröksége fejlett vízellátó és tároló rendszere. Több földalatti víztározót találunk, amelyek közül a legnagyobb a Bazilika Ciszterna néven ismert, közel a Haghia Sophiához. Justinianus császár uralkodása alatt épült 532-ben. Török utazási prospektusok egyszerűen „földalatti palotának” hívják, joggal. Mai ésszel fel sem foghatjuk, hogy egy víztározó tartó oszlopait miért díszítik korinthoszi oszlopfők, vagy éppen 1m-es Medusát ábrázoló fejek nagy műgonddal kidolgozva. A közel 12 ezer négyzetméteres építményt 28 sorban 12 darab, összesen 336 oszlop tartja, gyönyörű téglarakású boltívekkel összekötve. A kiállítás fény és hanghatásai fokozzák a misztikus a hangulatot, szinte földöntúli nyugalmat érezve sétálgathatunk a víz feletti pallókon. Ha kedvünk támad, egy jó féle török teára is leülhetünk az infralámpákkal melegített teaházi helyek egyikére.
(A pénztárak előtti sor ijesztő, de gyorsan megy. Ne hagyjuk ki!)
|
Fotógaléria: Bazilika Ciszterna
|
4. Mozaik Múzeum (Büyüksaray Mozaik Müzesi)
Szerda kivételével nyitva 9.30-17.00 között. Belépő 8 líra.
Időtartam: min 1 óra
Amikor 300 méteres sor állt a Haghia Sophia előtt, itt akkor is csak 10 ember lesz rajtunk kívül. Megtalálni picit bonyolultnak tűnt. A Kék Mecset nyugati oldalán található, és bejárata szokatlanul az Arasta bazárból nyílik. Az árusok készséggel segítenek.
Nem szerepel a leglátogatottabb helyek listáján, de indokolatlanul. A múzeum i.sz. 450 és 550 között készült, a római iskoláról tanúskodó csodálatos mozaikokat mutat be, amelyek az egykori Bizánci Császári Palota egyik árkádos udvarát díszítették. Korának egyik legnagyobb palotája inkább kisebb városrész volt a maga 100.000 négyzetméterével. Helyén ma a Kék Mecset található.
A kiállítás érdekes, angol-török nyelvű fotó dokumentációja végigvezeti a látogatókat a feltárás és restaurálás lépésein is.
|
Fotógaléria: Mozaik Múzeum
|
5. Haghia Sophia (Ayasofia)
Hétfő kivételével nyitva 9.20-16.30 között. Belépő 20 líra.
Időtartam: 1-2 óra.
A Szent, vagy Isteni Bölcsesség néven elkeresztelt székesegyház a Világ egyik legcsodásabb épülete, annak ellenére, hogy az egyik legzsúfoltabb is. Több száz méteres sort is kifoghatunk, így igyekezzünk vagy nyitásra, vagy inkább délután érkezni, amikor a szervezett csoportok nincsenek.
A székesegyház helyén már 1. Consantinus bazilikát építtetett az i.sz. 4. században, ami 404-ben leégett. II. Theodosius újjáépítette, de 532-ben az is polgárháborús gyújtogatás áldozatául esett. Jelen formájában alapjait Justinianus császár rakta le 532-ben. Az építkezés 5 évig tartott 100 építő mester és tízezer munkás dolgozott rajta.
Első neve egyszerűen csak Nagytemplom (Ekklészia Megalé) volt, ami arra utalt, hogy nincs nála nagyobb templom a keresztény világban. Az ókor utolsó építészeti bravúrja minden ismert technológiát és szaktudást felvonultatva épült meg. A többszörös kupolamegoldás, és gigantikus méretei csodálatraméltóak. A főkupola 31 méter átmérőjű és 55,6 méter magas. 7570m2 alapterületével az 1196-ban megépült Sevillai Székesegyház megnyitásáig a legnagyobb egyházi építmény volt a Világon. Emellett kiemelkedő kegyhely is volt, ahol szilánkot őriztek Krisztus keresztjéből, Mária leplét, és a Krisztust megsebző lándzsa hegyét is.
A székesegyház 916 évig állt a kereszténység szolgálatában és átélt számtalan földrengést, tűzvészt, polgárháborút, a keresztesek Velence által feltüzelt 1204-es dúlását, míg 1453. május 29-én felcsendült az Allahot dicsőítő imára hívó imám hangja. A török hódítók 2 nap alatt dzsámivá alakították a bazilikát. A sietség okán a díszes mozaikokat nem leverték, hanem itt is gipsszel borították be és helyükre arab minták, Korán idézetek kerültek.
Az Oszmán Birodalom jó gazdának bizonyult. Az épületet a következő 481 évben templomként használva megerősítették, többször felújították, bővítették. 4 minaret épült hozzá, az elsőt maga a hódító II. Mehmed emeltette, míg az utolsó II. Szelim (1566-1574) idejében készült. A templom több török építészt is megihletett, így például a Szulejmán-mecset és a Rustem Pasa-mecset is hasonlatos építészeti megoldásokat vonultat fel, vagy éppen az volt a cél, hogy túlszárnyalják a török nevén Ayasofi kupola méreteit.
1847-ben svájci mesterek végeztek restaurálási munkákat, és ekkor újra felfedezték a bizánci mozaikokat. A szultán azonban nem engedélyezte azok feltárást a felszentelt mecsetben. Erre a Török Köztársaság idejéig kellett várni, amikor is Atatürk a dzsámit bezáratta, és múzeummá nyilvánította 1935-ben.
Természetesen a bazilika magán hordozza a bizánci keresztény és az oszmán iszlám időkre utaló jeleket is. Az imafülkén, és a szultán privát helyén túl a bizánci mozaikokkal díszített mennyezetről 8 darab, 7,5 méter átmérőjű 19. századi fa pajzs lóg alá, amin zöld alapon arab betűkkel Allah, Mohamed és az első kalifák neveit festették.
A nagy kupolán negyven félköríves ablak található, amelyeknek a fényhatáson túl jelentős statikai szerepe is van. A gyűrő feszültségek feloldására alkalmazott megoldás tervezőinek - a matematikus trallei Anthemiosz és az építész milétoszi Iszidórosz - zsenialitására utal. Ahmet Cakmak, az amerikai Princeton Egyetem professzora hosszas vizsgálatok alapján arra jutott, hogy az épület feltehetően 7,5-es erősségű földrengést is elviselne. A kupola szerkezete mellett ez annak is köszönhető, hogy téglái nagyon könnyűek, ugyanis mindössze 750C fokon égethették ki őket. A másik - szinte hihetetlenül zseniális - megoldás a téglákat összefogó habarcs. Ez ugyanis olyan kalcium és szilikon tartalmú anyag, amely képes magát „öngyógyítani”. Magyarán 1500 év után is a repedések mentén a kalcium és a szilikon reakcióba lép egymással és összeforrasztja, megerősíti a sérült habarcsot.
A belső légies tereket számtalan oszlop díszíti, amelyek közül sok más országból került ide. Ilyenek például a zöld, thesszáliai márványoszlopok; a hat vörös porfiroszlop Aurelius császár naptemplomából, a libanoni Baalbekből; vagy a földszinti kisebb tartóoszlopok amelyek epheszoszi, athéni, déloszi, heliopoliszi (egyiptomi) templomokból származnak.
A főbejáratnál található hatalmas alabástrom víztartó vázákat III. Murád (1574-1595) idejében Pergamonból hozták ide.
Az imafülke (mihrab) két oldalán két hatalmas bronz gyertyatartót láthatunk, amelyet II. Szulejmán óta ezen a helyen állnak. Ezeket az értékes műtárgyakat Karácson Imre azonosította. Feltehetőleg olasz mesterek által, de magyarországi öntőműhelyben készítették és a Budai Várból származnak. Ezen gyertyatartók másolatait helyezték el a Mátyás-templom oltára mellett Buda töröktől való visszafoglalásának 320. évfordulóján, 2006. szeptember 2-án.
Építészeti bravúrján és légies terein túl az Haghia Sophia mozaikjaival is lenyűgöző látványt nyújt. Magyarok számára különösen érdekes az a mozaik, amelyen Mária mellett II. János császár és felesége, Iréne császárné (1088?–1132?) látható. Iréne I. László magyar király (1077- 1095) lánya és Könyves Kálmán király (1095-1118) unokatestvére volt, eredeti neve Piroska volt. Annyira szerették és tisztelték, hogy halála után szentté avatták.
Az akkoriban kiváló magyar-bizánci kapcsolatok másik bizonyítéka, hogy I. Mánuel császár miután nem volt fiú gyermeke Béla herceget választotta utódjául az Árpád Házból, aki Alexioszként Konstantinápolyban nevelkedett. Miután a császárnak mégis fiú utóda született visszatért Magyarországra és III. Béla néven lépett trónra.
Nem lenne teljes a kép, ha röviden nem emlékeznék meg a Haghia Sophia ideológiai szerepéről. Már a hódító Mehmet is tisztában volt azzal, hogy a bazilika elfoglalásával a bizánci Birodalom szívét és lelkét vette el. A mai napig számos iszlám ideológus úgy tekint erre, mint az iszlám győzelmére a kereszténység felett. Mindemellett az oszmán birodalom tiszteletben tartotta a templom spirituális jelentőségét, mindvégig óvta az épületet. Atatürk azzal a jelmondattal, hogy „Az emberi civilizáció emlékműve kell, hogy legyen”, és a dzsámi múzeummá nyilvánításával ideológiai csapást mért az iszlám vezette szultanátusra. Sokak szemében a modern Törökország szimbóluma a múzeumként működő Ayasofia. És közben a több mint 1700 éves konstantinápolyi székhelyű Görögkeleti Patriarchátus folyamatosan követeli az eredeti állapot visszaállítását, de a radiális iszlám csoportok is időről-időre az imádságok engedélyezését sürgetik.
A helyzet kényes voltát jellemzi XVI. Benedek pápa 2006. novemberi látogatása, amit követően felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a látogatás szimbolikus kifejezése az Ayasofia újrakeresztelési szándékának.
A vitákon túl, ha Isztambulban jár kedves olvasó, remélem ezen sorokat olvasva másképp fogja megtekinteni ezt a csodát, mint az ott kóborló turisták döntő többsége.
|
Fotógaléria: Haghia Sophia
|
6. Hippodrom
A Kék Mecset melletti tér már a kora bizánci időkben rendkívül népszerű lóverseny pálya volt. Konstantin idejében 450 méter hosszú és 130 méter széles volt, és akár 100 000 nézőt is képes volt befogadni. Szórakoztatási funkcióján kívül a római Forumhoz hasonló helyként működött, ahol politikai viták, nagygyűlések és néptalálkozók zajlottak. Népgyűlési funkciója az oszmán időkben is megmaradt. Akadt, amikor janicsárok tüntettek a téren, és a Szultanátust megbuktató ifjú török mozgalom is itt lépett először nyilvánosságra.
A Hippodrom eredeti ülősorainak és oszlopainak egy része 1993-ban, egy nyilvános WC alapozásakor került elő, amelyet ma múzeumként nézhetünk meg.
A bizánci uralkodók mindig fontosnak tartották a tér díszítését. Az U alakú pályát többek között antik bronzszobrok vették körül, amelyet az ominózus 1204-es keresztes hadjárat dúlása során vittek el. Állítólag aranynak vélték :). Négy bronz lovas szobra a velencei Szent Márk Székesegyház homlokzatát díszíti.
330. körül Konstantin hozatta ide az ie. 5. századból származó Plataea-i áldozati oltárt a Delphoi-i Apollo-templomból. Az oltár a keresztes dúlásban megsemmisült, ma csak a Kígyós, vagy Szerpentin-oszlop látható belőle. Az egykor 8 méter magas oszlopra tekeredő 3 kígyó egy aranyozott tálat tartott. A kígyó fejek a Régészeti Múzeumban láthatóak.
A tér legrégebbi emléke a rózsaszín gránit Theodosius-obeliszk, amelyet a névadó császár Athénen keresztül 390-ben hozatott el Egyiptomból. Eredetileg III. Thutmozisz (Thotmesz) fáraó állíttatta fel a Karnaki templomban ie. 1490-ben. Közel 30 méter magas, az alapja pedig 2 méter széles. Ma is ugyanott áll, ahová a kelet praefectusa, Proklos (Proculus), 390-ben a Hippodromban fölállította. Alapja egy hatalmas faragott márványtömb, amelyen görög és latin feliratok számolnak be a szállításról és felállításról, míg a domborműveken kocsiversenyről, az obeliszk szállításáról, a császárról és udvartartásáról szóló jeleneteket láthatunk.
A tér hátsó végében egy kőkockákból épített obeliszk áll, amelyet VII. Konstantin császár a 10. században emeltetett. A Konstantin-obeliszkként hívott építményt eredetileg bronz lemezek borították, de a negyedik keresztes hadjárat alatt ezt is leszedték és belőle pénzt vertek.
A tér legelején - a Kék Mecset előtt - egy neobizánci stílusban épített, nyolcszögletű boltíves fedett szökőkutat láthatunk. A Német, vagy más néven Vilmos Király Szökőkútat a német kormány építtette 1900-ban, II. Vilmos német császár 1898-as isztambuli látogatásának emlékére.
|
Fotógaléria: Hippodrom
|
