Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Szállás, közlekedés
Történelem
Kirándulások - Sultanahmet
Kirándulások - Eminönü
Kirándulások - Eyüp
Kirándulások - Beyoglu
Kirándulások - Besiktas, Edirnekapi
Kirándulások - Boszporusz, Rodostó
Kirándulások - Herceg-szigetek
Bazárok
Mit együnk?
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


Beyoglu kerület (Pera vagy Galata negyed)



Eminönüvel szemben, a Galata híd és az Aranyszarv-öböl másik oldalán található a bizánci időkben Pera-ként (jelentése: szembeni part) hívott városrész. A terület már Bizánc előtt is lakott volt, föníciai és ókori görög települések nyomait tárták fel. Amikor az 5. században Bizánc erre kezdett terjeszkedni akkoriban kezdték el használni Galata nevet, amely feltehetően a görög tej szóból ered, utalva a környék elsősorban mezőgazdasági jelentőségére. Később genovai és velencei kereskedők telepedtek itt le, ők építették pl. a Galata tornyot is. A Velence által támogatott keresztes hadjárat dúlása után Bizánc Genovával kereste a szövetséget. A támogatásért cserébe 1273-ban VIII. Mihály bizánci császár a genovaiaknak adományozta Perát, amely fontos és önálló közigazgatással rendelkező kereskedelmi központ lett.
Az oszmán uralmat követően is éltek itt nem törökök, sőt a 19 századtól még erősebb lett az európai jelenlét. A városrész fejlett és kiváltságos volt, ahol először lett áram, telefon, vagy tömegközlekedés. Itt voltak a legjobb kávéházak, éttermek és kereskedő házak, vagy a kiváltságosok iskolái. Például a Galatasaray Lisesi (Galatasaray Középiskola), vagy a Deutsche Schule Istanbul a mai napig a legjobbak közé tartozik.

A Köztársaság megalapítását követően a városrész neve Beyoglu lett, amelynek a jelentése a Bey (Úr) fia. A név eredetére több magyarázat van. Az egyik szerint ez az itt lakó Luigi Grittinek, a velencei konzul törvénytelen fiának gúnyneve volt. A másik szerint I. Szulejmán szólította így egy levélben a velencei követet. Egy harmadik szerint pedig a szultán fia (a herceg) itt lakott egy palotában és innen a név. Akárhogyan is, de városrész hanyatlásnak indult, ami köszönhető volt a görög kisebbség elleni atrocitásoknak és a tömeges elköltözésnek, amely az 1974-es ciprusi megszállás idején érte el a csúcsát. A menekülők helyére anatóliai bevándorlók érkeztek, és az így bekövetkező változások hatására a korábbi elegáns üzletek sorra bezártak. Szerencsére az 1990-es éveket követően tudatosan a városrész fejlesztésébe kezdtek, de még így is tetten érhető az elmaradottság, a szegénység a távolabbi kerületekben, ahová szerencsére nem nagyon kell és éjszaka nem is ajánlatos turistaként menni.

13. Galata torony (Galata Kulesi)

Belépő 10 líra, nyitva tartás 20 óráig.
Eminönüből Beyoglu felé nézve - nappal és éjszakai kivilágításban is – a legmeghatározóbb épület a Galata torony.

Az eredeti tornyot még a bizánciak építették 528-ban épült, de az ominózus negyedik keresztes hadjárat alatt ezt is lerombolták. Később az itt letelepedő genovaiak építették újjá 1348-ban. Az Oszmán Birodalom idejében sokszor és sokféle funkcióra átépítették, egy ideig még a Kerengő dervisek is használták a tornyot. Egyik legérdekesebb ide kapcsolódó történet az első török repülős, Hezarfen Ahmet Çelebi, aki saját gyártású szárnyakkal a toronyból kiugorva repülte át a Boszporuszt, majd 6000 méter megtéve Üsküdarban landolt 1632-ben.

A 61 méter magas, közel 9 méter átmérőjű tornyot 1990-ben felújították, és azóta fogadja a turistákat. A tetején kávézó és étterem található, ahol autentikus török show fogadja az esti vendégeket. A körteraszról, a sok „birkáló”, és tolakodó turista ellenére is lenyűgöző panoráma nyílik a városra.

14. Taksim tér környéke
Beyoglu egyik népszerű központja a Taksim. Megközelíthető a Sultannahmet negyedből vagy villamossal a Kabatas végállomásig és onnan az ún. Funicularral a térig. Taxival Sultanahmetből kb. 15 líra.

A tér az itt álló, 1732-ben. I. Mahmut uralkodása alatt épült víztározóról kapta a nevét, amely az északról, az ún. Belgrád erdőből érkező vízvezeték isztambuli vége volt. Itt található az Atatürk Kulturális Központ, a Köztársasági emlékmű, és a Taksim Park is.

A tér és a Galata toronyhoz közei Tunnel nevű megálló közötti 3km hosszú Függetlenség Sugárúton (Istiklal Caddessi) közlekedik a nosztalgia villamos. Itt számos üzletet, éttermet. pubot és diszkót találunk. Az innen nyíló - helyiek körében is kedvelt - Nevizade utcában pedig számtalan jobbnál jobb, köztük remek haléttermeket vannak

Fotógaléria: Galata negyed