Kirándulások Besiktas és Edirnekapi kerületekben
Beyoglu felett, a Boszporusz európai oldala mentén található a Besiktas kerület. Ismertebb városrészei Levent és Ortaköy. A kerületről kapta a nevét Törökország legrégebbi sportegyesülete, a Beşiktaş Jimnastik Kulübü.
15. Dolmabahce-palota (Dolmabahçe Sarayi)
Nyitva hétfő és csütörtök kivételével 9 és 16 óra között.
A kerület leggyakrabban látogatott emléke a Szultánok utolsó palotája. A Boszporusz partján található öblöt a 17. században feltöltötték (törökül dolma = feltöltött) és a helyén ékes szultáni kertek (törökül bahce = kert) jöttek létre, több nyári palotával. Ezek egyikének a helyére épült a szultán új palotája 1843 és 1856 között, I. Abdul-Medzsid szultán parancsára, amikor a Topkapi már nem tudta az igényeket kiszolgálni.
Az épület az omladozó szultánság rendszerének meghasonlott próbálkozása az európai értékek és az oszmán tradíció fényűző ötvözésének. A palotát az örmény építészcsalád Karabet Balyaint és fia, Nikogost tervezte, a klasszikus oszmán, valamint az európai reneszánsz és klasszicista stílusok ötvözésével.
A palota három fő részből áll. A Selamlik (Mabeyn-i Hümâyun) a hivatalos kormányzati funkcióknak adott otthont. A Muayede Salonu, a fényűző dísztermek szekciója, míg a Seraglio (Harem-i Hümâyun) a Hárem, a szultán családjának privát lakrésze. A teljes palota 11 hektáron terül el, az épület 45.000 m2, van benne 285 szoba, 46 terem, 6 fürdő és 68 mellékhelyisége.
Az egyik leglenyűgözőbb terem a trónterem, amelyet egy 4 tonna súlyú, 1877-ben készült kristály csillár díszit. A hagyomány szerint az angol királynő ajándéka, de később megtalálták a számlát, magyarul a szultán Angliában vásároltatta.
Élete utolsó éveiben a palotában lakott, majd halt meg a Török Köztársaság alapítója, Musztafa Kemal Atatürk 1938. november 10-én. Emiatt aztán állítólag az összes óra ezt az időpontot, reggel 9.05 percet mutat. (Mi azonban találtunk más időpontban megállt órát is.)
A palota vagy szervezett csoporttal, vagy az egyéni látogatók számára is csoportosan, idegenvezetővel látogatható. Naponta azonban csak 1500 egyéni látogatót engednek be, így célszerű alaposan tájékozódni, vagy befizetni egy olyan félnapos városnézésre, amelyben benne van a palota is.
|
Fotógaléria: Dolmabahce-palota
|
16. Kariye Múzeum vagy Chora Templom (Kariye Camii)
Nyitva vasárnap és hétfő kivételével 9.00-16-00 között. Belépő 15 líra.
Időtartam: min 1 óra, de az utazás oda-vissza további 1-2 órát is igénybe vehet.
Belvárosi sétákhoz képest igen csak távol, a nyugati városfal közelében, az Edirnekapi negyedben található az egykori Isteni Megváltó Templom. Kevesen vetődnek ide, azok is jellemzően szervezetten, de ez a templom kihagyhatatlan! (A Sultanahmet negyedből 15 líra közötti áron taxival juthatunk el, vagy mehetünk busszal is.)
Az 5. században ezen a helyen lévő templom még a Nagy Konstantin által épített városfalon kívül volt található. Görög nevében erre utalt a „Chora” szó, amelyet a „vidéken” jelentéssel azonosíthatunk. A köztudatba ezen a néven vésődött be, és így hívták akkor is, amikor már régen az új városfalon belülre került.
Jelenlegi állapotát a 11. és 14. század között nyerte el. Ekkor készült közel 90, bibliai témájú és lenyűgözőem kidolgozott mozaikja, amelyeket a legszebbnek tartanak a bizánci művészet ezen műfajában. Konstantinápoly elestét követően még 50 évig ortodox templomként működhetett, amikor Atik Ali Paşa, Bayezid Szultán nagyvezére, 1511-ben dzsámivá alakíttatta. Neve ekkor lett Kariye Dzsámi.
Szerencsére a mozaikok jelentős részét itt is csak befalazták, így 1958-tól újra megcsodálhatjuk.
A környéken sétálgatva betekintést nyerhetünk az óvárosi, de turista- és szállodamentes utcák életébe.
|
Fotógaléria: Kariye Múzeum
|
