RÓMA, MINT ETRUSZK KIRÁLYSÁG
Az etruszk civilizáció területi kiterjedése Kr.e. 750 körül, a Róma alapításának idején (általánosan elfogadottan i.e. 753. április 21-én) érte el a maximumot. Róma legendájában létezik egy pre-etruszk időszak, i.e. 753 - i.e. 616 között, amelyet az ún. "latin-szabin paraszt királyok korának" neveznek. De források hiányában erről az időszakról nagyrészt csak feltételezésekre és mondákra tudunk támaszkodni. A legenda szerint a Rómát alapító trójai Aeneas hajón érkezett Karthágóba, ahol megismerkedett Didóval, akit feleségül is vett, majd Italiába utaztak és ott megalapították Alba Longa városát. A trójai kapocs azonban - ahogy előzőleg írtam - megjelenik az etruszk őstörténetben is, így nem kizárt, hogy az alapítók eleve etruszkok voltak.
Róma i.e. 616 - i.e. 510 között etruszk fennhatóság alatt állt. A városállamot ekkor az etruszk Tarquinius-dinasztia uralta, amelyet ma történelmi ténynek tekintünk. Nevükhöz számtalan régészeti bizonyíték is tartozik pl. ekkor épült a Cloaca Maxima és ekkor csapolták le a város hét dombját övező mocsarakat, ahol később a Forum Romanum épült.
A római hagyomány szerint a dinasztia alapítója Korinthoszi Demaratus volt, dór származású nemes, aki az i.e. 655 körül menekült el Korinthoszról. Ebben az időben Kypselos (magyarul: Küpszelosz) (kb. i.e.670-627) - aki akkor a hadseregért felelős arkhón volt - a katonaságra gyakorolt befolyását kihasználva megdöntötte a Bacchiadák uralmát. Ő lett Korinthosz első türannisza, azaz zsarnoka. Demaratus Etruriában, Tarquinii városában telepedett le és feleségül vette Tanaquilt. Az ókori írok (pl. Publius (vagy Caius) Cornelius Tacitus /Kr.u. 55/56 - 117-120 között/ római történetíró), talán erősen idealizált leírásaikban úgy fogalmaznak, hogy "Demaratus elhozta az írástudást az etruszkoknak".
A hagyomány szerint több elűzött görögök kézműves is érkezett ekkor közép-Itáliába.
Demaratus fia volt Lucumo, aki i.e. 616-ban Lucius Tarquinius Priscus néven lett Róma első etruszk-félvér királya.
Az utolsó római etruszk királyt, Lucius Tarquinius Superbus-t (meghalt i.e. 495 körül), a hagyomány szerint Lucius Iunius Brutus vezette felkelés során, i.e. 509/510 körül elűzték. A kiváltó ok az volt, hogy hagyta, hogy fia megerőszakolja Lucius Tarquinius Collatinus feleségét, Lucretiát, aki öngyilkos lett. Brutus-t tekintik a Római Köztársaság alapítójának és az első consuljának. A város állítólag esküt tett, hogy soha többé nem fogad el királyi uralkodót.
Az ókori rómaiak az etruszkokat Tusci vagy Etrusci (egyes számban Tuscus) néven nevezték, de Itáliából több más hason név is ismert volt, mint. pl. a turskum vagy a tursci. Abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy innen ered a térség neve: Toscana.
Az etruszkok egyébként nem hoztak létre egységes államot, hanem keleti és görög mintákra hasonlító városállamokban éltek. A feltételezések szerint i.e. 600 és 500 között volt egy időszak, amikor tizenkét település között szövetség jött létre, amelyet ma Etruszk Ligának, vagy Dodekapolisznak hívunk. Az egyik legjelentősebb alapító város volt Tarquinii (a mai Tarquinia, Lazio tartományban). A legenda szerint a szövetséget két lídiai nemes hozta létre: Tarchun (etruszkul Tarxun) és testvére Tyrrhenus (Türrhénosz, Türszénosz). Az előbbi neve Tarchna (Tarquinii) város elnevezésében, míg Tyrrhenus a tirrhenieknek (türszénosziak) adta a nevét, amelyet az etruszkok egyik szinonim nevének tartanak.
A legelfogadottabb elmélet szerint a Ligát az alábbi 12 város alkotta:
A feltevések szerint két másik szövetség is létezhetett: a campaniai liga, amelynek fővárosa Capua volt. Valamint az észak-itáliai Pó-völgyének városai, amelyekhez Bologna, Spina és Adria tartozott.
