Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
1.-2.nap: Dolomitok
3.-4.nap: Firenze
5.nap: Residence Selvatelino
6.nap: San Gimignano
7.nap: Pisa
8.nap: Siena, Mensano
9.nap: Colle val d’Elsa
10.nap: Volterra
11.-12.nap: Velence
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


1. - 2. nap - aug.8. kedd: utazás, Dolomitok


 

 

 

2 napos pakolást követően reggel 8-kor sikerült elindulnunk. Fecóékkal a határon találkozunk. Az osztrák autópályák szinte felén túrtak-fúrtak valamit, így igen idegőrlő 11 óra utazás után értük el Trento magasságát É-Olaszországban.

Ezen a szakaszon kötöttünk mélyebb ismeretséget Fecó (aki civilben informatikai igazgató) új kütyüjével, egy GPS-t is működtetni tudó palmtop-mobil keverékkel. Úti célunk Segonzano az Európa térképen nem szerepel, de a netről letöltött térkép, az útikönyvvel összehangolva hasonló irányt jelzett mint a GPS. Utóbb már egyszerű, hiszen a pálya lehajtó előjelző tábláján szerepel a Valle di Cembra is, de a jelzett lehajtónál közvetlenül csak a Trenot-nord van kiírva. Végül némi kavarás után a Lavis - Cembra útvonalon még a lemenő napban látjuk a Cembra völgyének hihetetlen meredek szőlőültetvényeit.

 

Szálláshelyünk SEGONZANO-ban az Alle Piramidi korrekt, tiszta 3*-os szálloda, lélegzetelállító rálátással a völgyre. Számítva a környék eldugottságára félpanziót foglaltunk, ami utóbb jó ötletnek bizonyult. Éhes gyermekeink hada veszi birtokba a vacsorát. A menü választás során olaszról németre fordít a pincér hölgy, ami nem véletlen. Német nyelvű területen járunk. A menü alapvetően tészta - gnochi előételek, helyi levesféle és főételnek tészta, hús, vagy halféle. Desszert: gyümölcs, fagyi, vagy vmi helyi süti. A vacsora teljesen korrekt, mi közben első helyi borunkat teszteljük.

A borvidék meghatározó német fajtáját kóstoljuk, amit mi Rizlingszilvániként ismerünk, de nemzetközileg elfogadott neve a Müller Thurgau. Nevét nemesítőjéről és annak helyéről kapta. Prof. Dr. Müller nemesítette a fajtát a svájci Thurgau kantonban. A régi hiedelemmel ellentétben a fajta nem Rajnai Rizling és Zöldszilváni keresztezéséből származik, hanem Gutedel és Zöldszilváni fajtákból. Hamar beérő, illatos-zamatos fajta, ami kiváló reduktív bort ad. Tételünk 2005-ös a Cantina La Vis e Valle di Cembra scari Lavis. Illatos, számomra birses, bodzás sauvignon blanc szerű íz jegyek, határozott test, harmonikus savak. Remek, finom kezdő bor. (12 eur)

 

 

 

 

 

       

 

       

Dolomitok Fotógaléria

2. nap - aug.9. szerda: Segonzano

 

A fárasztó nap után késői kelés, csak a csapat fele éri el 9.30-ig tartó reggelit. Tipikus olasz reggeli (pékárú, dzsem, vaj, méz, nutella), sőt annál bőségesebb, hiszen sonka és szalámi is van az asztalon. (Az olasz szállodákra sokan panaszkodnak, jobb ezt előre tudni.)

 

11-kor sikerül elindulni helyi célunkhoz, a Piramidi Segonzano néven említett geológiai képződményhez. Szállásadó nénink tanácsára a faluban felfelé indulunk, majd jobbra a hegygerinc felé vesszük az útirányt egy csendes szerpentinen. (végig van tábla a Piramidi felé). Kényelmes 1 órás sétával és csodás panorámájú úton érjük el a képződményeket, ahová jól kiépített ösvények és lépcsők visznek le, több száz méter szintkülönbséggel. Arról, hogy a szerpentinen a faluból lefelé lett volna-e jobb menni és onnan a lépcsőkön felfelé, megoszlanak a vélemények a fájós térd, vagy pedig a levegő kapkodás között J  De az idő végül is kellemes, 25 fokos túra idő volt és nem rohantunk sehová.

 

De mi ez a Piramidi? Magyarul Segonzanoi Piramisoknak nevezhetnék ezeket a Kappadókia tündérkéményeihez hasonló eróziós képződményeket. Az üledékes (vulkáni tufás, hamus?) kőzetben szétszórt kemény sziklás, köves, kavicsos hegyoldalt az olvadásból-esőből lezúduló víz barázdálta, szaggatta, szelek fújták körbe. A mi tanú hegyeinkhez hasonlóan, ahol kemény kalap védte a kőzetet, ott a kőzet megmaradt és a barázdák mellett akár 20-40 m magas tűk, oszlopok, tarajok is keletkeztek. A piramisok 5 fontosabb csoportja járható be, igen kellemes 3 órás túrával. A gyerekek is nagyon élvezték.

 

A kirándulástól megfáradva a társaság - kamaszodó 11 éves Dani fiam egyébként is - az éhenhalás szélére került, amikor is szembesültünk vele, hogy 2-ig volt nyitva étterem a környéken és szállónkban is. A szállodás néni végül a szemben lévő Faver faluban talált éttermet (La Locanda), ahol a kedvünkért nyitva maradtak. Nagyon jó hangulatú, bár kissé eklektikus berendezésű helyet volt, ahol a rokokó tükör és plexi lámpaernyő is megfért egymással. Jót ettünk tésztáktól a grill rákig (fő étel 8-12 eur/fő).

Bort ismét a Cembra völgyből, Lavis-ból választottunk. A Maso Clinga borászat '05 Fűszeres Tramini-jére esett a választás, ha már itt van a tartományban a névadó Tramin falu. Halvány sárga, illatában a fajtajellegének megfelelően rózsavízre emlékeztető, harmonikus íz és savvilágú, ideális beszélgető bor. (15 eur az étteremben, boltban 4-5 eur körül).

 

Közben a gyerekek fogócskázni kezdtek a kert és az étterem első-hátsó ajtaja között. A fokozódó hangulatban többünknek egyszerre jutott eszébe, hogy a hatalmas, vastag üveg csapóajtóból baj lesz. Petra ki is nyitotta az egyik oldalt, de sajnos nem volt elég. Borsó hirtelen fordulásból lefejelte a másik szárnyat, majd dühében a kettéharapással próbálkozott. Nem Ő nyert, de az egyik fogának letört a vége, igen alaposan. Szerencsére a szétharapott, vérző ínyén (és fél fogán) túl más baj nem történt, így kisebb hiszti után („haza akarok menni anyához”), végül az út további részében az ételek közötti válogatás és a fogmosás kerülésére kiváló ürügy lett J

Ebéd után a nagy ijedtségre a gyerkőcök fürödtek a szálló kerti medencéjében, majd kitört az eső. Ők vacsi előtt dvd-t néztek, mi egy újabb bort kóstoltunk:

Pojer and Sandri a környék egyik legnagyobb borász egyénisége, az Ő teljesen helyinek számító szőlő fajtájából készített Nosiola 2003-as fehérborát kóstoltuk. (15 eur). Utólag talált leírások szerint reduktív technológiával készülő friss, illatos, zamatos, mogyoróra és golden almára emlékeztető aromával, jó savegyensúllyal bíró fehér bor. Ez a tétel azonban nem túl illatos, nem rossz, de utóizében zavaró kesernye volt érezhető, sőt oxidáltnak tűnt. Vagy mint amikor a mag, vagy szár belezúzódik. A helyszínen még a fajtajellegen is elmélkedtem, de így utólag inkább azt gondolom, hogy a palack helytelenül volt tárolva.

 

A vacsora menüsorából egy isteni gorgonzolás gnochi méltó külön említésre. Első vörös borunk, szintén egy tipikus helyi szőlőfajtából készült, egy 2001-es Lagrein (Fedrizzi Cipriano-tól). Mély, sötét-lilás árnyalatok, illatában keserű csoki. Savai 5 évesen is virgoncak, de harmonikusak. Ízében fűszeres bogyós gyümölcsök, talán olyan kékfrankos szerű. Kifejezetten szép bor, finom! (17 eur)