Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
1.-2.nap: Dolomitok
3.-4.nap: Firenze
5.nap: Residence Selvatelino
6.nap: San Gimignano
7.nap: Pisa
8.nap: Siena, Mensano
9.nap: Colle val d’Elsa
10.nap: Volterra
11.-12.nap: Velence
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


6. nap - aug.13., vasárnap: San Gimignano


         

 

 

Hosszú alvás után 11-kor kelünk és rájövök, hogy a gyerekek öregszenek. Dani 11 után ébredezik J Reggeli után (házi néni szervezte friss pékáruval) a gyermekek a napot a medencében és rajzolással töltik.

 

Késő délután San Gimignano-t tervezzük megnézni. Az útikönyvben olvassuk, hogy a leglenyűgözőbb látványt az Ulignano-n keresztül vezető útról mutatja. Európa atlaszunk helyett így a GPS-re bízzuk magunkat, és bár tuti, hogy nem a legrövidebb úton, de megtaláljuk. A Vernaccia szőlő ültetények között kanyargó útról valóban méltóságteljesen tűnnek elő San Gimignano tornyai. Meg is kérdezik a gyerekek, hogy ezeket a panelházakat akarjuk-e megnézni ? J És valóban még Petrát is megtéveszti, főleg mert az egyik tornyát hatalmas daruval restaurálják. A modern iroda negyed sziluettje azonban csak érzéki csalódás. Az etruszk múltra visszatekintő városban már 1227-ben annyi lakos volt, mint ma. A tornyok pedig 700-800 évesek és a helyi kereskedők gazdagságát szimbolizáják, akik szinte versenyt csináltak abból, hogy ki tud nagyobbat finanszírozni. 1282-től törvény (!) védi a tornyokat, amiből fénykorában 72 db. volt, ma 14.

Kevesen tudják, hogy San Gimignano a világ egyik sáfrány termesztő központja, már 700 éve. A sáfrány pedig a legdrágább fűszer, aminek 1kg-jához 200.000 növény 3-3 db. porzó- és bibeszálát kell leszedni kézzel, lehetőleg hajnalban. Nem csoda hát, hogy a város igen gazdag lett az aranyárú fűszerből.

 

Az 1348-as pestis járványt követően, majd a kereskedelmi-zarándok útvonalak elterelésével párhuzamosan – ami pl. Colle di Val d’Elsa fejlődését eredményezte – az 1400-as évektől azonban csipkerózsika álomba merült. Szerencsénkre, mert így eredeti állapotban álmélkodhatunk a középkori utcákon és tereken.

 

A várost álmából a turizmus csókolta fel, így egy-egy nyári délután szinte viselhetetlenül nagy a tömeg. De még így is lenyűgöző hely, aki erre jár, ki ne hagyja! (Parkolás a városfal alatt lévő parkolókban lehetséges.) Legnagyobb tornya (a dóm téren lévő városháza, a Palazzo del Popolo) 54 m magas, amire fel is lehet jutni. Erről mi lemaradtuk, ami részben a gps-es panoráma túrának, részben éhező gyermekeiknek volt köszönhető. Ezt egy a dóm térhez közeli korrekt kis talponálló pizzériával menedzseltük J (1 euro/szelet). Természetesen ez csak arra volt jó, hogy még éhesebbek legyenek, így a napot a Beppone Ristorante-ben zártuk (Via delle Romite 13.) Hangulatos belső kialakítás, kellemes kert és sok olasz vendég! 8 főre nem egyszerű asztalt szerezi, de 20 perc után sikerül. Az étterem 100%-osan üzemel (egy vasárnapi augusztus este ez nem csoda) így kicsit lassabb a kiszolgálás, de szívélyes.

Elsőként a Ribollita nevű helyi toszkán levest teszteljük, ami kelkáposzta főzelékre emlékeztet, de igen finom. Mindezt a ház borával, egy igen jó Vernaccia-val (o5, Casa alla Madonna) kísérjük. Üde, illatos, irsaira emlékeztető, jó ivású bor.

A főételként rendelt grill marha jól pácolt, de nyersebb a szokásosnál. A vaddisznó pörkölt és nyúl boros mártásban viszont nagyon finom volt. (vacsi: 160 eur/ 8 fő)

 

1 óra alatt érjük el szállásunkat, ahol a napot egy Chinati-val zárjuk. Mégpedig egy Chinati Riserva-val Marchesi de Frescobaldi borászatától (Chinati Rúfina D.O.C.G. Nipozanno, 2003 riserva). (13 eur a COOP-ban)

Már ismerős meggyes-szilvás illat, izében nekem bikavéres, hatalmas test, de túl harapós tanninok. Utóizében picit kilóg az alkohol (mint tudjuk nagyon meleg év volt) és talán zavaró kesernye is, de összességében igen remek, nagy bor és jó áron.

 

Kis megjegyzés: későbbi kóstolónk során egy Enoteca (borszaküzlet-kóstoló pince) lelkes dolgozója elmondja, hogy bár ez egy valóban jó bor, de nem szereti Frescobaldit, mert nagyon tömegben termelő „üzletember”, akinek nem egyenletes minősége. Később a neten kritikát is találok róla, hogy túlságosan is az amerikai közízlésre készíti borait. ( http://alfoldimerlot.freeblog.hu/archives/2005/07/15/717108/  ). Ettől függetlenül a Decanter 50 biztos tippje között képviseli Olaszország borait. Szerintem igen remek bor!

 

 

San Gimignano Fotógaléria