Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út
Történelem
Útvonal
1.-2.nap: Ovacik - Faralya
3.nap: Faralya - Alinca (Karaagac)
4.nap: Alinca - Gavuragili
5.nap: Gavuragili - Xanthos
6.nap: Kalkan - Patara kitérő
7.nap: Cavdir - Kalkan
8.nap: Kalkan - Saribelen
9.nap: Saribelen - Gökceören
10.nap: Simena - Aperlea
11.nap: Aperlae - Bogazcik
Kas pihenés
Saklikent - Tlos kirándulás
Burdur - Sagalassos kirándulás
Kibyra kirándulás


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


2013. Október 9: Saklikent - Tlos kirándulás



Kasból kényelmes, 1 napos kirándulás a Saklikent szurdok, és Tlos városának meglátogatása.

A Saklikent Nemzeti Park Kasból kb. 60km, 1 óra, onnan Tlos mindössze 16km és 20 perc autózással érhető el. Javaslom Tlossal kezdeni, mert tájolása miatt fotózásra kedvezőbbek a délelőtti órák.
Mindkét helyen jártam már 9 évvel ezelőtt. A park jelentős változáson eset keresztül. Szemmel láthatóan megnőtt a turizmus, az egyszerű bejáratot komoly látogatói centrum váltotta fel. A bejárat előtt több tábla hívja fel a figyelmet csúszásmentes, vízálló cipők vásárlására, vagy bérlésére. Ezt vegyük komolyan! Több elsodort papucsot láttunk, ha nem száraz, nyár közepi időben megyünk, esélytelen!
Sok hivatalos túravezető ajánlja szolgálatait, amit mi visszautasítottunk, mondván már jártam itt kétszer. Utóbb azért többször követtük egy-egy ilyen vezető lépéseit, mert szemmel láthatóan minden sodrást, vagy éppen lépésre alkalmas követ fejből ismertek.

Előzőleg nyáron jártam itt, amiből a 40 fokban kellemesen hűsítő patakban gázolás és a csodás kanyon emléke maradt meg. A sziklák most is lenyűgözőek, ellenben az 5 fokos októberi víz, a sokkal erősebb sodrás, ami Nellinek néhol derékig csapott fel, nem volt annyira üdítő :-). Sőt egyes szakaszokon kifejezetten aggódtam fényképezőgépem állapotáért. Néhány túrázó neoprem ruhában, kütyük nélkül tolta, ők jártak jobban. Mindenki nyakig vizes volt, főleg aki a szurdok végén lévő - a mostani vízhozamban konkrét - vízesésig elment. Én ezt csak olyan 50 méterről tudtam lefotózni. A túra után Nellinek száraz ruhát kellett vennünk a helyi bazársoron. Látva a kínálatot, más is szokott így járni :-). Mindezzel együtt, megfelelő rákészüléssel, felejthetetlen élmény és gyönyörű túra! 2-3 órát biztosan szánjunk rá.

Saklikent bejáratánál nagyon sok étterem található. Ahogy haladunk befelé, egyre drágábban kínálják többnyire ugyanazt: grillezett friss pisztráng, salátával és sült krumplival. Az árak 15-30 líra között szóródnak fejenként. Tlos felé tovább utazva rengeteg hasonló éttermet találunk, de itt már 5 líráért is kínálták ugyanezt.

Fotógaléria: Saklikent  

Tlosban 9 éve a nyár közepén voltam, akkor se turista, se infrastruktúra nem volt. Mára ezt a romvárost is elkezdték kiépíteni. Van jegypénztár (5 líra), parkoló, irányítótáblák és szövegek, teázó és büfé. És kb. 20 turista is, ami nagy zsúfoltságot nem okozott. A színházból - amelynek összedőlt falai és kövei között anno még szabadon bóklásztam - kitakarították és rendszerezték a köveket, faragványokat. Sőt le is zárták, igaz hátulról van egy kecskék által kitaposott ösvényen, ahol a tetején be lehet mászni. Mivel őr nem volt, így mi meg is tettük.

Tlos egy Yaka nevű falu közelében található, a Xanthos völgy keleti oldalán. 3 ezres hegyek tornyosulnak romantikus fellegvára felé, a környező erdők, mezők és gránátalma ültetvények együttesen teszik az egyik legfestőibb romvárossá.

Tlos városát a történészek az ősi Dalawa városával azonosítják, amelyre az i.e. 14.-13. századi hettita írások Arzawa Királysággal összefüggésben utalnak. Arzawa jelentős bronz- és koraivaskori állam volt, viszont írásos emlékeik nem maradtak fent. Amit tudunk, az hettita forrásokból származik. Hettita ó- és középbirodalmi leírásokban Arzava először I. Labarnasz hettita király idején tűnik fel. I. Labarnasz-t (Labarnas vagy Tabarnas) (i. e. 1650-1590 körül) Nesza királyát tartják a tulajdonképpeni Hettita Birodalom alapítójának. Labarnasz Nesza-ból (ma Kappadókiában, Kayseri környékén található) kiindulva egyesítette Hatti széttagolt királyságait, és végül északon a Fekete-, délen a Földközi- és Márvány-tengerig jutott. Eközben került ütközetbe Arzawával, akit a források akkor nyugat-anatóliai hatalomnak említenek.
Arzava gyakorlatilag a következő századokban független maradt, hol gyengébb, hol erősebb pozícióban a Hettita Birodalommal szemben attól függően, hogy azok éppen kivel küzdöttek keleten, vagy délen. 300 évig egy hettita forrás sem említi.

A hettita újbirodalom nagy királya, I. Szuppiluliumasz idejében (i. e. 1344 körül - i. e. 1322 körül) Arzawa jelentős része a birodalomhoz került. Ebben az időszakban komoly területeket hódítottak kelet, és délen Egyiptom felé is. Hatalmáról árulkodik, hogy Tutanhamon fáraó özvegye (Anheszenamon) férjül kérte Szuppiluliumasz egyik fiát.
Szuppiluliumasz fia, II. Murszilisz uralkodási idején (i.e. 1321 - i.e. 1295) komoly csapást mért Arzawará, és elfoglalta a fővárost, a későbbi Epheszosz városát.

A tengeri népek i.e. 12. századi dúlását, és a Birodalom felbomlását követően nincs információ Arzawáról. Egyes vélekedések szerint alternatív nevei Luvia, Luwia, amiből következik, hogy az ország Lüdia (Lydia)-ként élt tovább, bár a lakosságcsere szinte biztosra vehető.

Dalawan azonban nem Lydiához került. Már korábban i.e. 14. századi hettita feljegyzések árulkodnak egy ún. Dalawa szövetségről, amelyet Dalawa, Kuwalapassa, Hinduwa települések alkottak. Őket a hettita feljegyzések, mint "Lukka földjét" említik, és ezzel előrevetítik a későbbi Lykiai városokat.

A város a Hettita Birodalom felbomlása után "Tlawa" néven Lykia legrégebbi és legnagyobb településeinek egyike volt. Az i.e. 2. században a Lyciai Szövetség egyik legerősebb tagjának számított. Ebben az időszakban jelentős építkezések történtek. Dokumentumok maradtak fent zsidó közösségről is, akiknek önálló bírósága létezett a városban.
A megtalált feliratok a várost olyan legendás lykiai hősökkel hozzák összefüggésbe, mint Bellerophon, Iobates és Sarpedon. Az utóbbi Zeusz és Laodamia fia, Lykia legendás alapítója és vezetője. Homérosz Iliászában is megemlítik a hőst, aki Trójáért küzdött a görög ellen. Miután meghalt a csatában Zeusz Apolloval viteti vissza testét Lykiába, ahol hősként temetik el Xanthosban. Sarpedon kultuszának legfőbb központja is Xanthosban volt, ahol az 5. században az Akropolisz tetején Sarpedoneia néven épült egy kultikus komplexum, ahol áldozatot és játékokat mutattak be a hős emlékére.

A másik legendás lík alapító, Bellerophon, akit állítólag Tlawaban helyeztek örök nyugalomra. Egy i.e. 350-320-ből származó síron található Bellerophon és Pegasus dombormű alapján is feltételezik, hogy a város a mitikus hős kultikus központja lehetett. A mítosz más lykiai városokban nem volt domináns. Az első helyi uralkodók feltételezhetően a leszármazottainak tartották magukat. A legismertebb legenda szerint Bellerophon (vagy Bellerophontész) Glaukosz és Eürümedé fia és Sziszüphosz unokája volt, de valójában Poszeidón nemzette. Nevének jelentése "Bellerosz-ölő", amit azután kapott, hogy megölte szülővárosában ezt az embert. Menekülni kellett és végül Tirünszben, Proitosz király fogadta be.
Itt történt, hogy az uralkodó felesége Anteiai megkörnyékezte, de hősünk visszautasította a közeledést, oltalmazója iránt érzett tiszteletből. A kikosarazott asszony bosszúja könyörtelen volt, bepanaszolta férjénél, hogy ölesse meg. A király azonban más utat választott. Bellerophont elküldte apósához, Iobatészhez Lykiába, kérve hogy tegye el láb alól. Iobatész nyílt gyilkosság helyett halálos feladatokat bízott az ifjúra. Vad hegylakók, harcos amazonok ellen küldte, ám Bellerophon Pegasus hátán legyőzhetetlen volt. Végül megbízta, hogy ölje meg a királyságot terrorizáló szörnyű sárkányt, az Olympos oldalában élő Chimerát. A szörny kecske testű, kígyó farkú, oroszlán fejű és amerre csak nézett mindent hamuvá égetett. Hősünk Pegazus hátán a szörny felé repült, vas és ólom dárdáját a szájába döfte, aki megfulladt a benne elolvadó fémtől. (Az egykori Olympos hegyen, a mai Tahtali-n mai napig égnek Chimera lángjai, föld alól feltörő gázszivárgás táplálta lángnyelvek formájában.)
Hazatértekor a líkiai palotaőrök lesből megrohanták, de ő mindet legyőzte. A királyt annyira lenyűgözte a legyőzhetetlen, istenek oltalma alatt álló hős, hogy végül hozzáadta leányát, Philonét, s megtette örökösének.

Bellerophon később megtorolta Anteia ellen elkövetett vádaskodását is. Sajnos annyira elbízta magát, hogy kijelentette egy helyre van szüksége az Istenek lakhelyén, az Olympus hegyen. Pegasus hátán próbált az égbe törni, a felbőszült Zeusz azonban megvadította a lovat, aki ledobta magáról Bellerophont. Pegasus továbbszárnyalt az égbe, és elfoglalta helyét a nevét viselő csillagkép formájában. Lovasa pedig eltérő leírások szerint halálra zúzta magát egy sziklán, vagy belezuhant fejjel egy csipkebokorba és élete végéig vakon, megtébolyodva bolyongott. A trónon fia Hippolokhosz, majd Glaukosz, a trójai háború későbbi hőse követette.

Tlos mindenben követte Lykia történelmi sorsát, a Perzsa, Nagy Sándor és Római uralom alatt is erős maradt. A Római Birodalomban a "lykiai nemzet legragyogóbb metropolisa" néven illették. Bizánc idejéből nem sok utalást találtam, de a török időkben az egykori lykiai Acropolis maradványaira erődöt épített egy bizonyos Kanli Agi, aki "véreskezű Aliként" híresült el a környéken. Az erőd még a 19. században is használatban volt. Tlost az újkor számára Charles Fellows fedezte fel újra 1838-ban.

Látnivalók:

Az Akropolisz hegyen a török erődön túl klasszikus lykia necropolist találunk a szabadon álló szarkofágok mellett, több emeletes, sziklába faragott és föld alatti sírokkal együtt. Ezek közül kiemelkedik egy nagy, templom-típusú sír, oszlopos tornáccal, részben befejezetlen homlokzattal, ahol egy dombormű ábrázolja Bellerophont Pegazussal.
Az Akropolisz alatt egy római korból származó, kb. 2500 fős Stadion található. Korábban teljesen gazos legelő volt, mostanra szépen kitisztították, és megkezdték az egykori oszlopcsarnokra utaló gránit oszloptöredékek rendszerezését.

A stadionnal párhozamosan futó boltíves, és ajtós épületmaradvány az egykori vásárcsarnok. Hozzá közel pedig a tornaterem (gymnázium).

Tlosban két fürdő maradt meg. A kisebb a stadionhoz mellett, míg a nagyobb az Akroplisszal szemben áll, hatalmas, mai is látványos szerkezetű. Az egyik apszis hét hatalmas boltíves ablakkal néz a déli völgy csodás panorámája felé. A későbbiekben "Yedi Kapi" ("Hét kapu") néven említették ezt az épületet. Feltételezik, hogy ezt a szárnyat egy Opramoas nevű mecénás adományozta a város számára a 2. század első felében.

Opramoas a nyugodt Római kor egyik leggazdagabb embere volt, akinek adományairól számtalan felirat maradt fent. I.sz. 110-155 között a Lykia Ligában több felszólalása maradt meg közigazgatási, katonai és vallási vezetőként. Az i.sz. 141-es földrengés után 30 líciai város újjáépítéséhez adományozott pénzt. Finanszírozta a Myraii, Xanthos-i, Tlos-i és Limyra-i színházakat, az Artemis Eleuthera templomot Myrában, osztott élelmiszert, támogatta az oktatást, fesztiválokat stb. A kutatók szerint élete során Opramoas mintegy 2 milliárd dénárt adományozott ezen célokra. Akkoriban egy munkás bére kb. 10 dénár volt havonta, így ha ezt csak nettó havi 100 ezer forintos bérre vetítem, akkor ez mai áron felfoghatatlan 20 ezer milliárd forintnak felelne meg.

A fürdőhöz közel egy Bizánci templom, és az Agora maradványait láthatjuk.
A hegytől legtávolabb, az út túloldalán találhatjuk a nagy szabadtéri Színházat, amelyet a bevezetőmben is említettem. A római kori Amfiteátrum 34 üléssoros. Kifejezetten jó állapotban van, a színpad épületének egy része is áll még, díszes faragványok díszítik. Egy felirat számtalan adományozó nevét őrizte meg, a már említett Opramoason kívül. Szintén egy feliratból tudjuk, hogy a legalább 150 évig épült.

Fotógaléria: Tlos