Fehér portugál szőlőfajták E-L
Encruzado (Salgueirinho)
Eredete bizonytalan, leginkább a Daoban fordul elő. Annak ellenére, hogy 2010-ben alig 300Ha-on termelték, Portugália első számú fehér fajtájának, a nagy ígéretnek számít. Nagyon jó savszerkezet és egyensúly, kiváló érlelési potenciál jellemzi, amennyiben sikerül az oxidációt kordában tartani. Számos Dao-beli fehér cuvéenek meghatározó összetevője. Jól viseli a fahordós erjesztést és érlelést is.
Komplex aromai jegyei között az intenzív capszaicin, virágok (rózsa, ibolya, viola), citrusok, gyanta, és termőhelytől függően ásványi jegyek jelennek meg.
Fernao Pires (Maria Gomes, Molinha, Gaieiro)
Ez Portugália egyik legnagyobb területen, 16800Ha-on ültetett ősi fehér szőlője. Különösen gyakori a Tejo, Lisszabon és Bairrada régiókban. Régebben azt hitték, hogy azonos Trebiano Toscano fajtával, de ezt genetikai vizsgálatok cáfolták. Létezik egy Fernao Pires de Colares fajta, aminek nincs köze ehhez, akár csak az Anca-Cantanhede borvidéken honos Fernao Pires Galegohoz, ami a Bical.
Egyes helyeken Torrontés néven is használják, de ez nem azonos a Dél-Amerikában elterjedt azonos előnevű fajtákkal. Fagyérzékeny, kedveli a meleget, így jutott el Dél-Afrikába és Ausztráliába is.
Könnyen erő, nagy hozamú fajta. Leginkább tartályos erjesztéssel, friss, könnyed, fiatalon fogyasztható borokat készítenek belőle, illetve pezsgő alapborokban is megjelenik. Népszerűségét jól felismerhető illat és ízjegyeinek köszönheti, lime, citrom, rózsa, mimóza és más virágok, mandarin, narancs, és mézes jegyeket ismerhetünk fel benne.
Szinonimái: Camarate, Fernam Pires, Fernan Piriz, Fernao Pirao, Fernao Pires do Beco, Gaeiro, Gaieiro, Maria Gomes, és Molinha.
Folgasao
Korábban portugál eredetű fehér fajtának tartották, míg egy 2009-es genetikai kutatás alapján azonosnak bizonyult két kevéssé ismert régi spanyol szőlővel a Cagarizzo és a Silveirina nevűekkel. Néha Malvasia Fina, és Terrantez néven is hívják, de ezen fajtákhoz semmi köze.
2010-ben 350 hektáron termett elsősorban Douro és az északi Trás-os-Montes régiókban.
Borát nagy testűnek, magas savkészletűnek és jól érlelhetőnek írják le.
Fonte Cal
Ritka, Beiras DOC-ben őshonos fehérfajta, 2010-ben mindössze 134Ha-on termelték.
Ritkán fordul elő tisztán, bár a megfelelő savakat korai szürettel megőrizve jó struktúrájú bornak írják le, virágos, mézes, gyümölcsös jegyekkel. Túlérésre érzékeny, savait gyorsan elveszti, alkoholja ilyenkor túlzó lehet. Leginkább Siria és Arinto fajtákkal házasítják.
Gouveio (ejtsd:govaju)
A spanyol Godello jellemzően Douroban előforduló neve. Daoban Verdelho (do Dao) néven ismert, de ebben a formában semmi köze a Verdelho fajtához. Ennek ellenére Douroban gyakran a Verdelho név alatt Godellot iszunk.
Spanyolországban az 1970-es évek óta éli újra reneszánszát, kb. 1200Ha-on termesztik. Portugáliában kb. 970Ha-on található.
Jó cukorgyűjtő, így nagy testű, koncentrált borokat készítenek belőle, gyakran barrique hordós iskolázásban. A fehér portói blendeknek is egyik alkotója. A túlérés nem tesz jót a savainak. Aromajegyeiben citrusos, őszibarack, ánizs jelenik meg, gyakran ásványossággal.
Szinonimák: Agodello, Agodenho, Agudanho, Agudelha, Agudelho, Agudello, Agudelo, Agudenho, Berdello, Godelho, Godella, Godenho, Ojo de Gallo és Trincadente.
Gouveio Real
Nem azonos az előbb tárgyalt sima Gouveio-val, így semmi köze a Godellohoz. Ennek ellenére legfőbb termőterületén a Douro völgyében gyakran Godello néven palackozzák, így sosem tudjuk mit is iszunk pontosan. Portugáliában kb. 1000Ha-on termelik. A portói blenden kívül önállóan, és pezsgő alapborként is gyakori.
Jellemzően testes, könnyen szerethető illatos és gyümölcsös bort ad.
Loureiro (ejtsd: loraju)
Ősi származású, genetikailag sokszínű fajta, amely a Vinho Verde régióból a Lima, és észak felé a Minho folyók völgyéből származik. Nevének jelentése laurel, azaz babér, ami borának babér virágra emlékeztető jegyire utal.
Genetikailag rokonságot mutat az Albarino fajtával, és szülő-gyerek kapcsolatban van az Amarallal.
Portugáliában ma már széles körben elterjedt, 2010-ben közel 2500Ha-on termesztették. Nagy hozamra képes, emiatt a terméskorlátozás jelentőségének felismerése előtt nem igen számított nemes fajtának. Bora friss, jó szerkezettel és intenzív aromajegyekkel bír. A babér virágon kívül narancsvirág, akác és hárs, valamint körtés, zöldalmás jegyek jellemzik. Leginkább házasításokban fordul elő Arinto és Trajadura fajtákkal.
|
Fotógaléria: Portugál bortúra teljes fotógaléria
|
