VELIKO TARNOVO LÁTNIVALÓI
Két alkalommal eltöltött 3 éjszaka után sem állíthatnám, hogy mindent megnéztem a városban és a környék is tartogat még néznivalókat.
Az óváros, gyakorta oszmán hangulatú sikátorainak útvesztőiben sétálva ismerkedhetünk meg Tarnovo építészeti örökségének igazi kincsesbányájával, amely a középkortól a reneszánszon át, a szocialista korszakig nyomon követhető.
Mi egyik napra beneveztünk egy helyiek által vezetett 2,5 órás sétára, amelyet mindenkinek ajánlok. (https://www.facebook.com/freevtwalk/)
Kedvenc esti környékünk pedig a St. Nikolay templom környéki óváros, ahol este nyüzsgű és fiatalos élet zajlik. Törzshelyünk a "Hipster" ("Pop Matey Preobrazhenski" 4.) kávézó és kocsma lett.
Tsarevets erőd
A város központi eleme a Strjama-folyó által körülvett dombon magasba törő 12. századi erőd, amely a bolgár királyok királyi palotáinak és a pátriárkai székesegyháznak adott otthont egészen a 14. századig. Ezeken túl mintegy 400 lakóház, kézművesek műhelyei és boltjai, 22 templom, négy kolostor, két torony található itt.
A vár területét először a trákok használták az i.e. 6. századtól kezdve, akik ezen a stratégiailag fontos magaslaton jól védhető, erődített települést hoztak létre. Nyomaikat, különösen korabeli kerámiatöredékeket, régészeti feltárások során fedezték fel. A rómaiak, miután az i.sz. 1. században megszállták a trák területeket, tovább erősítették a helyszínt, bár idejükből kevés építmény maradt fent.
A Bizánci időszakban (5.-12. század között) megerősítették az erődöt, amelyről a kőfalak és templomok maradványai árulkodnak. A középkorban a bolgár cárok székhelyeként félelmetes erődítmény lett. Az oszmánok azonban az ország bekebelezése után lerombolták.
Az újjáépítés csak a 20. században, 1930-ban kezdődött meg és egészen 1981-ig tartott, a bolgár állam megalakulásának 1300. évfordulójáig.
Az erőd teljes területe körülbelül 4,8 hektár. Vastag, néhol 3,5 méter széles és 10 méter magas kőfalak vették körül, amelyek több mint 1100 méter hosszan húzódnak. Három fő kapu védte az erődbe való belépést, a legimpozánsabb a nyugati főbejárat, amely hidakkal és tornyokkal volt megerősítve. Több tucat őrtorony biztosította a falak védelmét, kilátást nyújtva a környező dombokra és a folyóra.
A Belső várban (Citadella) helyezkedett el a királyi palota, ahol 22 egymást követő király uralkodott. A palota magában foglalja többek között az uralkodói rezidenciát, a királyi templomot és a tróntermet. Az erőd tetején, az egykori római bazilika romjai között álló Patriarchális Székesegyház nemcsak vallási, hanem politikai jelentőséggel is bírt. Modernkori rekonstrukciója figyelemre méltó freskókat tartalmaz, amelyek a középkori bolgár kultúrát idézik. Egy történet szerint a múlt századi felújítás során egy művész átfestette a falakat, ami modern külsőt kölcsönzött neki. A templomot ezért azóta nem szentelték újra, csak turisztikai látványosság.
Szent Negyven Mártír temploma
A Tsarevets nem az egyetlen látnivaló Veliko Tarnovóban. Számos templom található itt, mint pl. a Szaloniki Szent Demetriusz-templom, a Szent Péter és Pál-templom, a Szent György-templom, a Szent Nikolai-templom és a Szent Konstantin és Heléna-templomok.
A legikonikusabb közülük a 12. században épült Szent Negyven Mártír temploma, amelyet a Jantra folyó bal partján, a Cserevets lábánál áll.
Építését Ivan Assen, a 11. bolgár uralkodó rendelt meg, hogy megünnepelje a Theodor Dukász vezette Epiruszi Despotátus felett 1230. március 9-én Klokotnitsa közelében aratott jelentős győzelemét. A csatát az ún. szebasztei Szent Negyven Mártír emléknapján vívták, ezért az uralkodó a templomot nekik szentelte.
(A szebasztei Szent Negyven Mártír keresztény vértanúk csoportja volt, akiket az ortodox egyház mártírokként tisztel. Történetük az ókori Szebasztéban (a mai Sivas, Törökország) játszódott a 4. század elején, amikor Licinius római császár (i.sz. 308. - i. sz. 324.) alatt a keresztényüldözések még tartottak. A vértanúk egy római katonai egység keresztény hitű tagjai voltak, ami miatt a helyi kormányzó felszólította őket, hogy áldozzanak pogány isteneknek. Mivel ezt megtagadták a legenda szerint büntetésük során egy befagyott tó jegére állították őket egy hideg éjszakán, hogy megfagyjanak. Az őrség eközben melegedőt és melegfürdőt készített a hitelhagyóknak. Az egyik katona halálfélelmében feladta hitét, de amikor a melegedőbe lépett meghalt. Ezt és az áldozatok kitartását látva az egyik pogány őr megtért és csatlakozott hozzájuk. Így a számuk újra negyven lett. Másnap reggel, akik még életben voltak, kivégezték őket. Emléküket az ortodox és a katolikus egyház is tiszteli, március 9-én tartják ünnepüket.)
II. Ivan Assen uralkodása alatt királyi templom volt, a Nagy Lavra kolostor főtemploma. 1235 vagy 1236-ban itt temették el Szent Szávát, a szerb ortodox egyház legfontosabb szentjét, amikor egy tarnovói látogatás során meghalt. Ereklyéit nem sokkal később, 1237. május 6-án visszaszállították Szerbiába.
Az oszmán uralom alatt a templom megőrizte keresztény jellegét, valószínűleg egészen a 18. század első feléig. Ezt követően mecsetté alakították át, a falfestményeket, az ikonokat és az ikonosztáziont megsemmisítették. Az 1853-as átalakítások után csak néhány festmény maradt fenn, elsősorban a narthex nyugati oldalának északi felén.
A temploma volt a helyszíne Stefan Sztambolov akkori bolgár miniszterelnök és Poliksenija Kosztaki Sztancsova 1888. május 18-án tartott fényűző esküvőjének. Valamint 1908. szeptember 22-én Ferdinánd cár itt hirdette ki Bulgáriának az Oszmán Birodalomtól való teljes függetlenségét is.
A templom régészeti kutatása már az 1850-es években megkezdődött, de ásatásokat először csak 1906-ban és 1914-ben végeztek, miután 1913-ban egy földrengés súlyosan megrongálta az épületet.
A templom érdemi régészeti kutatása azonban csak 1969-ben kezdődött meg. 1972-ben egy 1,9 m magas, díszesen öltözött férfi királyi sírját tárták fel, amely egy hatalmas (61,1 grammos) aranygyűrűt tartalmazott, amelyen a "Kaloyanov prasten" ("Kaloyan gyűrűje") felirat volt olvasható. Mindezek alapján a szarkofágot Kaloján (1168-1207. október 8.) bolgár cár nyughelyeként azonosítják.
A Szent Negyven Mártír templomát a 2000-es években teljesen felújították. 2006. szeptember 14-én felavatták és ismét megnyitották a nagyközönség előtt. Modern megjelenése nagyban hasonlít a középkori szerkezetére.
Sveta Gora Park
A 2+1 itt töltött éjszakánk ellenére nekünk ez a park kimaradt.
Veliko Tarnovo másik szimbóluma az itt álló Assen-dinasztia emlékműve, amelyet 1985-ben építettek Bulgária Bizánci Birodalom alóli felszabadulásának 800 éves évfordulója alkalmából. A II. Birodalmat alapító bolgár cárok, Ivan Asesn, Theodor-Petar és a "Lovasok szobra" becenevet viseli.
Az emlékmű mellett található a Boris Denev-ről (1883-1969), a 20. századi bolgár festészet meghatározó alakjáról elnevezett Művészeti Galéria. A gyűjtemény a névadón kívül 19. és 20. századi bolgár festők alkotásait, valamint kortárs művészeti munkákat mutat be. A helyszín festői kilátást nyújt a Jantra-folyóra és a Tsarevets erődre.
A Sveta Gora parkban érdemes felkapaszkodni a "Sky bridge" nevű kilátó pontra, ahonnan lenyűgöző panoráma tárul a városra és az erődre.
Veliko Tarnovo Régészeti Múzeuma lenyűgözően mutatja be a történelmet az őskortól a középkorig, amikor is a város elérte a csúcspontját
|
Fotógaléria-városok és trákok nyomában: Erdély-Herkulesfürdő / Bulgária: Vidin; Plovdiv; Perperikon; Kazanlak - Trák Királyok Völgye; Veliko Tarnovo; Arbanasi; Lovech
|
