A SIPKA-SZOROS
Az 1308 m magas hágó a Balkán-hegységben, a bolgár Gabrovo és Kazanlik között található. A szoros a Balkán-hegység legrégebbi átkelője, ezt a címet azért érdemelte ki, mert ?csak? 1200 m magas; és hát ugye sem a trákok, sem a görögök, sem a rómaiaik, sem a bolgárok, és a törökök sem voltak olyan balgák, hogy a magasabban fekvő és veszélyesebb hágókat használják. A Sipka egyébként ma is megkerülhetetlen, emberek és áruk tömege jön-megy Bulgária észak-déli átjáróján keresztül.
Magát a szorost és vele együtt az egész Balkán-hegységet hazánk szülöttje, Kanitz Félix - egy óbudai zsidó kereskedő fia - kiváló geográfus, nyelvész és illusztrátor térképezte fel és vált ezért ő maga a "Balkán Kolumbuszává". (Megj. XIX. sz. második felében a Balkán még ugyanolyan fehér foltnak számított a térképen, mint Afrika belseje.)
A Sipka-szoros történelmi jelentősége az 1877-78-as orosz-török háborúban csúcsosodott ki. A meggyengült Oszmán Birodalom láttán a bolgár nacionalizmus és felszabadító eszmék egyre jobban lángra kaptak. Erősödtek a bolgár szabadcsapatok (hajdutok), és egyre nagyobb ereje lett a szellemi vezetők (Levszki, Botev, Hadzsi Dimitár) gondolatainak. Több kisebb felkelést, pl. az 1875-ös április felkelést még kegyetlenül levertek a törökök; ekkor halt meg 28 évesen - egy szívébe fúródó golyó által - Hrisztov Botev (1848. január 6. - 1876. június 1.) költő, a "bolgár Petőfi". A felkelés-szervező, főideológus és előzetes államszervező Levszkit ezt megelőzően, már két évvel korábban elfogták a törökök és Szófia mellett felakasztották. A Balkán-hegység két legmagasabb csúcsának neve nekik állít emléket.
Az egyébként rendkívül szervezetlen 1876. áprilisi felkelést az oszmánok leverték, és több tízezer embert mészároltak le. A szabadságharcosok halála csak olaj volt a tűzre; a bolgárok megérezték, hogy végre lerázhatják a török rabigát. A "bolgár borzalmakra" adott nyugat-európai reakció az 1877 áprilisában kezdődő orosz-oszmán háborúhoz vezetett.
Az egyesített orosz-román csapatok átkeltek a Dunán és ostrom alá vették Pleven erődjét, melyet Oszmán pasa hősiesen tartott (Többek között '48-as magyar tábornokok és főtisztek segítségével) mindaddig, amíg hírét nem vette, hogy a Pleven felszabadítására küldött 30 ezer főnyi török sereget, a bolgár önkéntesekkel kiegészült orosz csapatok a Sipka-szorosban feltartóztatták. Ekkor szultáni engedéllyel átadta Plevent az oroszoknak, akik földig hajoltak a pasa bátorsága előtt és nagyrabecsülésük jeléül a kardját is visszaadták.
A Sipka-szorosért vívott elkeseredett harcot fémjelzi, hogy amikor a bolgár önkéntesek észlelték, hogy lőszerük erősen fogytán van, a Sasfészek (Orlovszko gnezdo) szirtről és annak környékéről sziklákat, farönköket és végül saját bajtársaik holtestét dobták a fölfelé igyekvő török katonák nyakába. Ezt a döbbenetes élményt örökíti meg Ivan Vazov bolgár költő verse Fodor András fordításában:
"Elfogyott a fegyver, de van hekatomba!
Mindenik faág tőr, minden szikla bomba.
Lélek lángja lobban, ahogy odavág.
Elfogytak a sziklák, elfogytak a fák.
"Ragadjátok fel a holtakat" - kiáltanak
és a tetemek már lezúdulva szállanak,
sötét raj fölött, mint éji démonok
lendülnek s az élők rendje tántorog.
Reszket a török had. Ilyet sose láttak!
Halottak és élők közös harcban állnak."
A sikeresen visszavert nyárvégi/őszi támadások után következett a még gyilkosabb állóháború, a dermesztő téli hidegben. A feljegyzések szerint a katonák annyira fáztak, hogy egy bolgár paraszt nem bírta nézni a szenvedésüket és saját házát verte szét, hogy a lebontott faanyag eltüzelésével egy kis meleget kapjanak. A vége az lett, hogy az orosz és bolgár védők kitartása miatt az ostromló török sereg elvonult és nem sokkal később a Török Porta egész Bulgáriát feladta.
Sipka Emléktemplom
Sipka falu szélén az orosz-török háborúban hősi halált halt orosz és bolgár katonáinak állít emléket és ad végső nyughelyet a sipkai Szent Miklós-emléktemplom. A templom magán viseli az északi pravoszláv stílus minden színét és díszítőmotívumát: aranyozott hagymakupolákat, harangtornyot benne 17 haranggal, fehér alapon arany és halványpiros színeket.
1902-ben építették az orosz Tomisko akadémikus tervei alapján és 2003-ban újították fel - a nagy győzelem 125. évfordulójára - a görög kereszt alaprajzú, tágas belső térrel rendelkező templomot.
Kövezetei és oszlopai márványból vannak, ikonosztáza aranyborítású. A nagy hagymakupola - az orosz stílusnak megfelelően - a kereszt középontja fölött található, mely általában Jézust jelképezi; a négy kisebb hagymakupola a kereszt szárainak vége fölött épült, a négy evangélista tiszteletére.
A templom belseje gazdagon díszített, freskói az orosz és bolgár nép nagy nemzeti hőseit ábrázoljk. A templom falába örök emlékül bevésték valamennyi elesett orosz és bolgár katona nevét.
Szabadság Emlékmű
Az emlékműhőz kanyargós szerpentin út, valamint egy 900 lépcsőből álló lépcsősor vezet fel. A 32 méter magas, terméskőből rakott csonkagúla alakú emlékművet a Sztoletov-csúcs (megj. a Google szerint Szent Miklós-csúcs) tövében építették 1934-ben. Oldalán a Bulgáriát jelképező bronz oroszlánnal és a kegyetlen sipka-szorosi csata hősi jeleneteit megörökítő emléktáblával.
Az emlékmű kilátóként is funkcionál, belépődíj ellenében bemehetünk és egészen a tetőteraszig kapaszkodhatunk. Innen fantasztikus kilátás nyílik a környező vidékre; láthatjuk a körös-körül elszórt emlékkereszteket, obeliszkeket, ágyúteraszokat és kisebb ütegállásokat. Innen látszik jól csak igazán a fentebb már említett Sasfészek (Orlovno gnezdo) is.
|
Fotógaléria - templomok és kolostorok: Bachkovo; Shipka Emlék Templom; Arbanasi; Trojan kolostor
|
