SEUTHOPOLIS ÉS III. SEUTHES TRÁK KIRÁLY SÍRJA
A Sipka-szorostól délre található a Trák Királyok Völgye. Itt körülbelül 12 komolyabb trák sírdombot (tumulust) és a bennük lévő sírkamrát tártak fel az elmúlt évszázadban. Közülük a legkomolyabb és a legszebb állapotban III. Seuthes trák király - Seuthopolis alapítójánk - sírja maradt fenn.
Seuthopolis
maradványait 1948-ban fedezték fel egy régészeti feltárás során, amikor a Koprinka víztározó építése megkezdődött. A felfedezés során számos fontos lelet került elő, köztük építészeti maradványok, kerámiák, ékszerek és pénzérmék, amelyek gazdag információkat nyújtanak a trák civilizációról és a város életéről. A régészek feltárták a város erődített falait, a központi palotát és több templomot is. A város építészeti elrendezése és a feltárt tárgyak tanúsága szerint Seuthopolis jelentős kulturális és gazdasági központ volt a trák világban. A város kiterjedt vízellátó rendszerrel is rendelkezett, ami a fejlett mérnöki tudásra utal.
Sajnos a város romjai a víztározó megépítése során víz alá kerültek, ami megnehezítette a helyszín teljes feltárását és megőrzését. Jelenleg is folynak tervek a város maradványainak helyreállítására és a víztározó részleges leeresztésére, hogy a látogatók hozzáférhessenek a romokhoz. Az egyik legambiciózusabb terv szerint a várost víz alól kiemelnék, és egy múzeumot hoznának létre a helyszínen, ahol a látogatók megismerhetnék Seuthopolis történelmét és jelentőségét. Ez a projekt azonban még tervezési fázisban van, és jelentős pénzügyi forrásokat igényel.
(A város alaprajza remekül felsejlik
ezen a fotón.)
Seuthopolis neve nem maradt fenn a korszak írásaiban, de a városban talált epigráfiai leletek, mint például kőbe vésett feliratok és pecsétek, a város létezését igazolják. Ezek a feliratok főként a város alapítóját, III. Seuthest dicsőítik, és információkat nyújtanak a város adminisztrációjáról és szociális életéről. Számos pénzérme is előkerült, amelyek az uralkodó nevét és képmását viselik. Ezek az érmék nemcsak a város gazdasági erejét, hanem a trák király hatalmát is jelképezik, és bizonyítják a város kiterjedt kereskedelmi kapcsolatait.
III. Seuthes sírjához
Sipka település mellet az 5. sz. úton kell jobbra, azaz nyugat felé fordulni és bekötőúton haladva elérjük magát a sírt, ill. a mellé épített múzeumot.
III. Seuthes az ún. odriszi törzs vezére és az első trák királyság Odrysians (Odrysae vagy Odrusai) uralkodója volt az i.e. 4. században. A királyságot I. Teres alapította a perzsa uralom visszaszorulása után i.e. 460 körül. Ő volt az első ismert trák vezető, aki képes volt több mint 40 törzset egyesítve stabil trák államot létrehozni. Később a királyság több részre szakadt. Nagy Sándor apja II. Fülöp i.e. 352-ben elfoglalta és vazallusává tette a térséget. A makedón hódítás után többször kelták dúlták fel, de képes volt az i.sz. 1. századig fennmaradni. I.sz. 46-ban, önállóságát teljesen elvesztve, a Római Birodalom tartománya lett.
III. Seuthes az Odrysai királyság 5. ismert uralkodója volt, aki kb. 2400 évvel ezelőtt a Tundzsa (Thonzosz) folyó mentén megalapította Seuthopolist, amely nevét - a szokásoknak megfelelően - az uralkodó nevéről kapta.
Seuthes sírja lenyűgöző homlokzattal, szokatlan 13 méter hosszú folyosóval és három egymást követő tágas kamrával rendelkezik. Az első kamra téglalap alaprajzú, szivárványformára emlékeztető, dupla hajlású tetővel rendelkezik; ebben a kamrában lovat áldoztak. A következő kamra kör alakú és kupolás, míg a harmadik egy hatalmas monolit kőtömbbe faragott helység, mely dupla magasságú burkolattal rendelkezik (megj. tulajdonképpen egy szarkofágra hasonlít). Ebben a kamrában látható a hajdani temetkezési ágy másolta is.
Itt találták meg a világhírű, csodálatos bronz fejszobrot is, amelyről azt feltételezik, hogy III. Seuthest ábrázolja. A szobor szemei alabástromból és üvegpasztából készültek, a szempillák és a szemöldökök pedig rézcsíkokból.
A sír eredetileg egy monumentális templom volt a Golyama Kosmatka-halmon, amelyet i.e. V. század második felében építettek. Hosszabb templomi használat után, az i.e. 3. században ide temették III. Seuthes trák királyt. A szarkofág-kamrában személyes tárgyakat találtak, amelyek a király túlvilági életéhez voltak szükségesek: pl. térdvédő, képekkel díszített aranyozott sisak bőr páncél, gallér (aranyszövéssel díszített vívómellény), egy nagy kard és lándzsák.
Ezen kívül bronz edényeket és három - eredetileg borral töltött - nagy kerámia. A padlót és a "rituális ágyat" aranyszálból szőtt szőnyeg borította. A sírból több mint egy kilogramm arany tárgy és díszítés került elő, amelyek a legértékesebb és legritkább trák leletek közé tartoznak. Figyelemre méltó még az a finoman kidolgozott - gallyak, tölgy levelek, makkok motívumait használó - arany koszorú, amely a makedón királyok temetkezési fejdíszéhez hasonít.
A temetés után az első két kamra bejáratát befalazták, az odavezető folyosót felgyújtották, majd kövekkel és földdel töltötték fel. A sírkamra homlokzatát szintén földdel fedték el, aminek köszönhetően évezredeken át senki sem találta meg és fosztotta ki.
A sírt csak 2004-ben fedezte fel a Georgi Kitov által vezetett bolgár régészcsoport, amikor a Golyama Kosmatka nevű halomsír feltárásán dolgoztak. A régészek egy kőajtó mögött találtak rá a sírra, amelyhez egy 13 méter hosszú folyosó vezetett.
A környék nem véletlenül a Trák királyok völgye. A
közelben több látványos síremlék
található, amelyekre nem maradt időnk. Ezek a Shushmanets, Griffins, és Ostrusha királyok sírjai.
|
Fotógaléria-városok és trákok nyomában: Erdély-Herkulesfürdő / Bulgária: Vidin; Plovdiv; Perperikon; Kazanlak - Trák Királyok Völgye; Veliko Tarnovo; Arbanasi; Lovech
|
