TROYANSKI KOLOSTOR
Igazi nevén a "Legszentebb Szűz Mária Mennybemenetelének" kolostora, amelynek közismertebb neve a Troján-, vagy Trójai - kolostor (bolgárul: Troyanski Manactir) Bulgária harmadik legnagyobb kolostora. Az ország északi részén, Lovech tartományban, a Balkán-hegységben található az Osam folyó partján. Kb. 160 km-re Szófiától és 95km-re Veliko Tarnovótól.
Nevének semmi köze a kis-ázsiai Trójához. Neve egyszerűen földrajzi elhelyezkedése okán ragadt rá, ugyanis mindössze 10km-re található Troyan városától, az azonos nevű hágó északi oldalán. A város neve feltehetően Traianus római császár emlékét őrzi.
A kolostort a feltételezések szerint legkésőbb a 16. század végén alapították. Főtemplomát az oszmán uralom vége felé, a bolgár nemzeti megújulás időszakában, 1835-ben egy Konstantin nevű építőmester építtette újjá. Díszes külső és belső festményeit 1847 és 1849 között a kor népszerű bolgár festője, Zahari Zograph készítette. Hozzá fűződik Bulgária legnagyobb kolostorának, a Rila-kolostor központi templomának festése is.
A freskók közül kiemelkednek a "Végítélet" és az "Életkerék" című képek. Zograph egyik rendkívül érdekes és szokatlan megoldásként a templom hátsó részének egyik ablakát is körbefestette.
A központi templom ikonosztáza egy 1839-ből származó fafaragás. Kiemelkedő látnivaló a bolgár ortodoxia egyik legszentebb ikonja, a 17. századi ún. Háromkezű Szűzanya is. Az ikon a hagyomány szerint bizánci alkotás. A "Háromkezű Szűzanya" (Theotokos Tricherousa) mint ikon típus, eredetileg a Hilandar kolostorból, a Szent Hegy (Athosz) egyik híres kolostorából származik, és onnan terjedt el a Balkánon.
"Eredete a képrombolás korához (726-843), nevezetesen Ióannész Damaszkénosznak, vagyis Damaszkuszi Szent Jánosnak (szül: Damaszkusz, 675 körül - meghalt: Mar Saba-kolostor, Jeruzsálem környéke, 754 előtt) a nevéhez kötődik, aki a szent ikonok védelméért küzdött. III. (Izauriai) Leó, a képromboló bizánci császár hűtlenséggel vádolta meg a szíriai kalifánál, akinek udvarában a szent szolgált. A kalifa ezért büntetésként levágatta a szent jobb kezét.
Damaszkuszi Szent János ezután buzgón imádkozott egy Istenszülő a Gyermek Jézussal ikon előtt, és így levágott keze visszanőtt. Ennek a csodának az emlékére Damaszkuszi Szent János ezüstből egy kezet csináltatott, ráhelyezte azt az ikonra, és ?Háromkezűnek? nevezte az ábrázolást. A szent ezzel az ikonnal elment a jeruzsálemi Mar Saba-kolostorba, és szerzetes lett. A 12. század végén Szent Szerb Száva Szerbiába vitte az ikont, majd az általa alapított áthoszi Hilandariu (Hilandar) kolostorban helyezte el.
A ma is ott látható késő bizánci ikonról nem tudjuk, hogy pontosan mikor készült, de szellemiségében biztos, hogy a Damaszkuszi Szent János korabeli ikon őrzője."
(forrás: Ruzsa György: Az Istenszülő Háromkezű ikonjának régi orosz másolatai budapesti gyűjteményekben; Erdélyi Múzeum 85. köt. 2. füzet (2023.))
A főtemplomban egy Szent György-ikon található, ami miatt Szent György napján sokan zarándokolnak el a kolostorba.
Az oszmán időkben a kolostorban bujkált Vaszil Levszki bolgár forradalmár. A szoba, ahol lakott ma múzeumként működik.
|
Fotógaléria - templomok és kolostorok: Bachkovo; Shipka Emlék Templom; Arbanasi; Trojan kolostor
|
