Bali kimaradt látnivalói
Előzetesen készültem, de nem maradt idő, vagy erő több látványosság meglátogatására, de információimat közzé teszem, hátha valakit segíthetek a tervezésben. Az itt leírt látványosságokhoz még 2 nap szükséges, ha kényelmesebb tempóban meg akarjuk látogatni, illetve Trunyan-i túránk után a Batur tó környéke még belefért volna, hanem ázunk el.
1. Ulu Watu templom (Pura Luhur Ulu Watu)
Ezt a templomot egy késő délutáni naplemente programként akartuk meglátogatni, de győzött - a mindössze kétszer előforduló - tengerparton fekvés.
Bali legdélebbi félszigetén, annak is a legnyugatibb csücskén, kb. 25km-re Denpasartól és 20 km-re Nusa Duatól található. Egy száraz kis erdő, az Alas Kekeran (tiltott erdő) veszi körül, ahol elég sok majom is lakik. Nevének jelentése Ulu = fej, és a Watu=kő, amit arra utal, hogy egy korallszikla tetejére épült, kb. 80 méter magasan a tenger felett.
A templom a 9 legnagyobb, és legszentebb Balinéz templom egyike. Története feltehetően a kőkorszakig nyúli vissza, valami zagyva fordítás alapján van ott 2 hajó formájú kőszarkofág, ami erre utal.
Az épület mai szerkezete a 16. századi átépítésből származik a jávai Majapahit uralkodás idejéről. Kivéve a szárnyas bejárati kaput, amely kilóg a sorból. Későbbi kutatások rájöttek, hogy kísértetiesen hasonlít a kelet-jávai Lamongan faluban lévő Sendang Duwur mecset szárnyas kapujára, amelynek elődje egy 11. századi hindu templom volt. Az Uluwatu építése is valószínűleg a 11. századig nyúli vissza, amikor Mahendradatta, Airlangga jávai uralkodó (1019-1049) édesanyja, Udayanához, Bali királyához ment feleségül. Ekkor sok jávai hindu Balira települt át. Köztük volt a "hittérítő" pap MPU Kuturan, aki azért jött Balira, hogy egyesítse a különböző hindu szektákat. A templomot ő építette az ősi szent helyen.
A másik templomhoz kötődő híres pap Niraratha, aki 1537-ben Jáváról érkezett a szigetre. Számos buddhista elemmel gazdagította a helyi hindu hitet. Az átépítések is a nevéhez fűződnek. A legenda szerint később itt érte el a "Moksa" állapotot, amely a születés, a halál, az öregség és a betegség, vagyis az anyagi világából való felszabadulást jelenti, maga a Nirvana elérése. A jelenségnek szemtanúja volt egy halász Pasek Nambangan, aki nagyon erős villámszerű fényjelenségről számolt be. A hely a következő évszázadokban az egész hindu világ szent helyévé vált és az a mai napig.
Elsősorban a helyi halászok körében népszerű legenda szerint a templomot Devi Danut, a vizek védőistene tiszteletére építették. A sziklaperem, ahová a templom épült, valaha a tengerek hullámát szelő istennő kővé vált hajója volt, aki miután a szigeten rekedt, Bali védelmezőjévé vált.
A templom egyik idegenforgalmi attrakciója az ún. Kecak, vagy majom tánc, amely történetben Siva 11. reinkarnációja, a Hanumán néven ismert majomkirály majomhadseregével segíti kiszabadítani Ráma isten elrabolt és Ceylon szigetére hurcolt feleségét, Szítát a démonkirály, Ravana fogságából. Az ősi történetet elmesélő legismertebb balinéz tánc azonban igen csak új keletű, ugyanis a két világháború között itt élt német művész, Walter Spies koreográfiáján alapul, aki 1923-ban, 25 éves korában utazott először Indonéziába.
Először Jáva és Szumátra mágikus szigeteinek kultúráját tanulmányozta. Néhány évig Jáva spirituális fővárosa, Yogjakarta szultánja udvari zenekarának karmestereként dolgozott. 1927-ben Balin telepedett le. A nagy műveltségű, számos nyelvet (köztük a jávai és balinéz arisztokrácia nyelvjárásait is) anyanyelvi szinten ismerő, elegáns, halk szavú, kifinomult viselkedésű fiatalember hamarosan a sziget uralkodója, a rádzsa kedvence lett, aki mindenben segítette munkáját. Ékszerekkel, páratlan értékű, ősi műtárgyakkal, kosztümökkel, zeneszerszámokkal ajándékozta meg.
A rádzsától kapott telken, az Ubud (Bali kulturális fővárosa) közelében lévő dombvidéken, "a három folyó találkozásánál", Campuhanban épített magának egy saját tervezésű, tágas villát, ahol a következő években világhírű vendégeket fogadott. Látogatói között volt, többek között, Charlie Chaplin, a zeneszerző Leopold Stockowski, Barbara Hutton amerikai milliárdosnő, Margaret Mead, Gregory Bateson, Vicki Baum írók, Rabindranath Tagore indiai költő, és megszámlálhatatlan antropológus, művészet- és kultúrakutató, a világ minden tájáról. Kulturális központtá vált házában Spies művészeti eseményeket, kiállításokat, bábszínházi, táncszínházi bemutatókat, koncerteket szervezett. Nála többet egyetlen európai sem tett az indonéz kultúra népszerűsítéséért és továbbfejlesztéséért. A világ nem kis részben neki köszönheti, hogy megismerhette Balit. Miguel Covarrubias mexikói író és festőművész Spies vendégeként írta Island of Bali (Bali szigete) című, mindmáig legfontosabbnak tartott, kultúr-antropológiai szakkönyvnek is kiváló útikönyvé.
Röviddel a szigetre érkezése után Spies és helyi barátja, Tjokorda Agung Sukawati megalapították a Pita Maha művészeti társaságot, amely a modern balinéz művészet katalizátorává vált. Spies Európából importált festékeket, ecseteket ajándékozott tehetséges helyi fiataloknak, és megtanította őket világi tárgyú műveket festeni. Ezzel magyarázható, hogy a kortárs balinéz művészek legtöbbje még mindig a Vámos Rousseau, Spies egykori mestere stílusában fest, amelyet ősi balinéz stílusként igyekeznek eladni a művészeti stílusok terén tájékozatlan külföldieknek.
Walter Spies német alapossággal és kifinomult művészi érzékkel látott hozzá a balinéz kultúra, a helyi vallások, hagyományok feltérképezéséhez. Lerajzolta, lefestette, lefényképezte a templomokat, kosztümöket, szobrokat, a helyi építészeti jellegzetességeket, a rizsföldeket, dzsungeleket, folyókat, tavakat, hegyeket, a falvak és paloták lakóit. Lekottázta a gamelán zenekarok játékát, leírta a színdarabok, bábjátékok, ceremóniák szövegét, lerajzolta a táncok koreográfiáját. A balinéz kultúra hihetetlen gazdagságát ismerve nehezen tudom elképzelni, hogy mikor talált időt saját, páratlan szépségű, ma már dollármilliókért gazdát cserélő képeinek rajzolására és festésére. Az angol Beryl de Zoete íróval kollaborálva készítette el a Dance and Drama in Bali (Tánc és dráma Baliban) című, ma már alapműnek számító könyvet. A második világháború idején az Indonéziát elfoglaló japánok szisztematikusan lerombolták a balinéz kultúrát.
Elégették a gazdagon díszített, ősi kosztümöket, az évszázadok óta nagy becsben tartott, kultikus tárgyakként készített bábokat, bambuszkönyveket, beolvasztották a réz és bronz hangszereket, felrobbantották a templomokat. A háború után nem kis részben az akkor már halott Walter Spies dokumentációi segítségével rekonstruálták a balinéz kultúrát." (forrás: Najmányi László: Walter Spies, http://artportal.hu/aktualis/blog/2009_11_7_walter_spies )
2. Kehen Templom (Pura Kehen)
Az egyik legszebbnek tartott hindu templom 45km-re Denpasartól, Bangli tartomány déli részén található. Eredetileg a Besakih után, a haza vezető úton akartuk megnézni.
Az épület komplexum belsejében található Panyimpenan templom épületében található 3 felirat szolgáltat információkat a hely eredetéről. Az egyik felirat 3 szentélyt említ a Hyang Api, Hyang Tanda, és Hyang Karimama nevűket. A másik szó szerint említi a 11. századi jávai Kuturan főpapot. A harmadik 1204-ből származik és Hyang Kehen és Hyang Wukir szentélyeket említi.
A Kehen ún. Királyi Templom volt, azaz a király ceremóniáknak adott helyt, ahová látogatók az egész vidékről érkeztek. Itt tették le hűség esküjüket a birodalmi tisztségviselők vállalva, ha megszegik, szörnyű átok sújtja őket.
A mai napig több szertartásnak ad helyt, az egyik a Piodalan ünnepség amelyet 6 havonta, és a Ngusaba ünnepség, amelyet 5 évente tartanak.
3. Következő kirándulásunk Bali középső részein keresztül észak felé vezetett volna
Első megállónk Ubud közelében Goa Gajah, az Elefánt-barlang. A Világörökségi védelemben részesülő emlék Bali egyik legősibb építészeti emléke. Neve először a jávai buddhista szerzetes által a 14. században írt Negarakeertagama Majapahit birodalomról írt tekercsekben lelhető fel. Eszerint a Gajah folyó mentén létezik egy szerzetesi remetelak, amelyet 944-ben alapítottak. Ettől függetlenül építését a 8-9.századra teszik. Találtak itt Buddhát ábrázoló szobortöredéket is, amely azt bizonyítja, hogy a hindu hit általánossá válását megelőző időkben már létezett.
A barlang előtt rituális fürdőket alakítottak ki, amelyet csak az 1950-es években fedeztek fel.
Nevét a barlang bejárat felé faragott démoni lényről kapta, amelyet a köznyelv elefánttal azonosított.
Távolabb, Ubudtól 25km-re találjuk Gunung Kawi kőbevájt királysírjait és ősi templomát. Feltehetően szintén egy kőkorszaki szent helyre épült. A hindu templom építését 10. századra teszik. Itt nyugszik az 1049-1077 (máshol 1066) között uralkodó Anak Wungsu király és ágyasai. Sok történész úgy véli, magáról Udayana királyról van szó.
A helyi legenda szerint a királyi sírok szobrait a Kebo Iwo nevű óriás saját körmével vájta a sziklákba.
Nagyon közel található következő célpontunk a Szent Forrás, vagyis a Tirtha Empul. A templomhoz kötődik a "Galungan" szertartás, amely egy rituális fürdés. Eredete a legenda szerint az ősi balinéz időkig nyúli vissza egy bizonyos "Mayadenawa" királyig. A 8-9. században uralkodott és hatalma odáig terjedt, hogy láthatatlanná tudott válni. Istennek képzelte magát és elpusztíttatott minden más istennek szentelt templomot Balin. A szigetet hatalmas csapások sújtották emiatt. A papok, köztük a legismertebb Sang Kulputih Indrához, a háború istenéhez fohászkodtak, hogy jöjjön a földre és ölje Mayadenawa királyt. A háború során a király hadügyminisztere cselhez folyamodott, és éjszaka megmérgezte Indra seregének ivóvízét. Akik másnap reggel a vízből ittak, súlyosan megbetegedtek. Indra ezt látva, zászló rúdját a földe szúrva mágikus hatalmával tavaszi friss vizet fakasztott. A tiszta víz meggyógyította a sereget. A forrás a bugyborékoló tavasz, azaz a Tirtha Empul nevet kapta.
A csatát vesztett gonosz Mayadenawa király elmenekült, de Indra a nyomában volt. A király mindig máshol és mindig más formában próbált elrejtőzni. Volt óriási madár is (Manuk Raya). Végül egy szikla képében ölte meg Indra mágikus nyila. A sziklából ömlő vér hozta létre a Petanu folyót, amelyet Indra megátkoztt, hogy az emberek öntözővíznek használják. A gonosz király a Balinéz naptár 11. hetének szerdáján halt meg, amelyet később Galungan napnak kezdtek hívni. Ez a nap szimbolizálja a vallás győzelmét az ateizmus, a jó győzelmét a gonosz, a világosság győzelmét a sötétség erői felett.
Tirtha Empul víze a mai napig bugyog, és a helyiek hite szerint bármiféle betegség megelőzésére és gyógyítására alkalmas. A forráson kívül a szent helyen később templom létesült, amelynek egyes részei a nyilvánosság elől zártak. Sőt egyes részeket, csak azok a serdülő lányok látogathatják, akik még nem menstruálnak,
A forrás felett, nyugati irányba található a Kintamani Elnöki palota, amelyet a néhai indonéz Sukarno elnök építtetett. Sokak szerint ezzel az Isteneket provokálta, hiszen föléjük emelkedett.
Egy ilyen kirándulás végállomása akár a Gilgit vízesés is lehet.
4. Batur tó környéke
Bennünket Trunyan után elmosott egy trópusi vihar, de a tó mellett találjuk az Ulun Danu Batur Templomot (Pura Ulun Danu Batur), amely a második legnagyobb a birodalmi templomok körében. A templomot a vizek istennőjének Ida Batara Ulun Danu-nak szentelték. A legfőbb vizek temploma, amely szimbolikusan és fizikailag is valamennyi öntöző rendszer forrását felügyeli Bali központi részén.
Egy a templomban lévő kézirat szerint, "az Istennő jelöli ki a vizek áramlását és azok, akik nem követik az Ő törvényeit, nem rendelkezhetnek vele a rizs teraszokon."
Az Istennő földi helytartója a templom főpapja, akit - 24 másik pappal együtt - mindig egy aktuálisan szűz papnő választ ki elődjük halála után fiatal fiúk közül. A főpap mindig a "Fekete Fa" (Paseks) törzsből származik. Jellegzetes hosszú hajat és hófehér ruhát visel, amely szimbolizálja, hogy se nem teljesen isteni, és nem teljesen emberi. A Paseks törzs úgy tartja, hogy ők a legrégebbi Balinézek, megelőzik a királyok korát. A legenda szerint nem sokkal azután, hogy Balit birtokba vette Batur hegy Istennője és az Agung hegy Istene, a nagy pap-isten, Mahameru látogatta meg őket. Először megfürdött a Batur tóban, majd úgy döntött, elmegy Besakih-ba az Agung szent helyére. Útközben meglátott egy fekete fából faragott szobrot, amely annyira emberi volt, hogy életre keltette. Megtanította neki a szent tudást, mintha pap lenne. Ő volt az első ember Balin.
Az eredeti templom feltehetően a 11. században épült és a kráterben állt. 1905-ben és 1917-ben a Batur kitört, de láva csodával határos módon megállt a templom főbejáratánál. Nem volt ilyen szerencsés 1926 augusztusában, amikor több tonna vulkáni törmelék lepte be. Csak néhány magasabb sziklán lévő szentély menekült meg, amely köré épült újjá a templom jelenlegi formájában.
Viszonylag közel található a Pura Tegeh Koripan, vagy Penulisan Templom, amely a legmagasabban, 1745m magasan fekszik. Meredek lépcsősora 11 szintet köt össze. Építését a 11. századra teszik, de piramis szerű kialakítása megalitikus elődökre utalhat. További érdekessége a számtalan szobor és felirat töredék, amely itt található. Ezek közül is különös figyelmet érdemel "Anak Wungsu" és a "Bhatari Mandul" királyi pár nevéről árulkodó felirat, amely az indiai Saka naptár szerint 999-ben (Kr.u. 1077) készült.
