ÚTBAN KELET-MAKEDÓNIA FELÉ: MELNIK - KAVALA - MARONIA
2018-as utazásunk során a bolgár Melniktől alig 30km-re, Kulata falunál - 15 perc alatt - léptük át a görög határt és megérkeztünk Görögország Kelet-Makedónia és Trákia nevű tartományába. Az első fél órában egy rövid, fizetős, teljesen új autópálya szakaszon haladtunk, majd hirtelen 50-es sebesség korlátozás és veszélyt jelző táblák után átcsaptunk valami olyan minőségű két sávba, mint amit Kubában tapasztaltam 12 éve. Szerencsére ennek hamar vége lett, és elkanyarodtunk kelet felé, Kavála irányába.
Útvonalunk az ún. Metaxas-vonalat keresztezte. Ez egy bunker és erődítmény rendszer, ami az országot volt hivatott a Bulgária felől jövő támadásoktól megvédeni. Joánisz Metaxász tábornok 1936-ben katonai puccsal került hatalomra és egy Mussolini fasiszta rendszerére hajazó államot hozott létre. Ennek ellenére olasz ellenes és angol barát külpolitikát folytatott. Emiatt a 2. Világháborúban a németek ellen harcolt. Az I. Világháborúban Görögország és Bulgária ellenségek voltak, és a közös 490km-es határ volt a leginkább gyenge pontja az ország védelmének. Ezért később a görög vezérkari főnök, Hazipides tábornok, Metaxász utasítására egy tervet dolgozott ki a határ megerősítésére.
A mintát az ún. Maginot-vonal, André Maginot (1877-1932) francia hadügyminiszter javaslatára 1927-1932 között épített erőd és bunker rendszer szolgáltatta, amelyet a francia-német, az olasz-francia és a francia-luxemburgi határon építettek.
1941-ig az erődök és bunkerek folyamatosan épültek, teljes költségük akkori áron meghaladta a 100 millió drachmát. S bár sosem készült el teljesen, de így is 350 km-t fedett le, 41 erődöt, valamint 1200 ütegek és géppuskák számára készült bunkert tartalmazott. Az erőd rendszer hivatalos neve az "Ochiromeni Topthesia", vagy Nestor-vonal volt, a köznyelv ragasztotta rá Metaxas tábornok nevét.
Ahogyan a francia Maginot-vonal sem volt képes megállítani a német inváziót, így ez az erődrendszer sem. De a hegyi terepviszonyok próbára tették az 1941-ben támadó német csapatokat, sőt igazából az erődök tovább kitartottak, mint maga az ország. A németek az 1941. április 9-ei görög fegyverletételig mindössze öt erődöt tudtak elfoglalni (Istebei, Echinos, Kelkaja, Nimfaea, Kresti). A német áldozatok száma a görög hadjáratban 2559 fő volt, ennek legnagyobb részét a Metaxas-vonal elleni harcok során szenvedték el.
Útvonalunkhoz legközelebb a Rupel (vagy Roupel) erőd található, amely ma történelmi emlékhely és bunkermúzeumként látogatható. Az erődben (az Erődítés Történeti Egyesület tanulmánya alapján) egykor 44 tiszt, 1353 sorállomány, 2 db 75mm ágyú, 5 db 37 mm páncélelhárító ágyú, 1 db 37 mm légvédelmi ágyú, 3 db 20mm légvédelmi ágyú, 5 db aknavető, 85 db géppuska volt található.
A bolgár-görög határtól végül kb. 2,5 óra autózás után értük el a tengerparti Kavála városát.
Kavála
A mai "modern" város közelében feküdt a híres ókori kikötő: Neapolis. Thasszosz szigeti telepesek alapították az i.e. 7. század közepén. (Bár vannak olyan leírások is, akik Párosz szigeti telepesekről beszélnek, de ez nem valószínű.)
Az "Új Város" elsősorban Thasszosz és a szárazföld közötti kereskedelem szoros ellenőrzésének biztosítására és a Pangaion-hegység aranyának kibányászásra jött létre. Ennek köszönhetően hamar virágzó és gazdag településsé vált. Gazdasági hatalmát kihasználva - ha nem is konfliktus mentesen - de i.e. 463-ban megszerezte függetlenséget a szigettől, és saját pénzérmét vert. Ennek biztosítására baráti kapcsolatokat keresett Athénnal. Az i.e. 5 században az Athén vezette Déloszi szövetség tagja volt, feljegyzések szerint i.e. 454 és 429 között évi 1000 drachmát fizetett be a Szövetség közös költségvetésébe.
Amikor II. Philipposz makedón király I.e. 356-ban elfoglalta és magáról nevezte Philippi-t, a virágzó város kikötőjeként Neapolis-t használta. A kikötő kiemelkedően fontos volt a Marcus Antonius és Octavianus csapatainak Julius Caesar gyilkosai, Brutus és Cassius ellen folytatott két filippi csatában is i.e. 42-ben.
Feljegyzések szerint itt szállt partra Pál Apostol is, amikor megkezdte európai térítő útját 49.-50.-ben.
A bizánci időszakban - valószínűleg a 8. és 9. században - Christoupoliként nevezték a várost, ami egyértelműen kereszténységbeli fontosságát hangsúlyozza. A 15. századi impozáns bizánci erőd maradványai még mindig láthatóak a kikötő feletti domboldalon.
Már Bizánc alatt is folyamatosan támadások érték, hol a szlávok, a frankok, és a velenceiek, majd a törökök dúlták fel. 1391-ben került Oszmán kézre, és ebben az időben kapta a Kavála nevet. Kikötőjének a Via Egnatia-hoz való közelsége stratégiai fontosságúvá tette, így a város a mai napig fennmaradt.
(A Via Egnatia /ógörögül Egnatia Hodosz/ az ókori Római Birodalom egyik jelentős, mintegy 1100 kilométer hosszú kereskedelmi és hadi útja volt, amely az Adriai-tenger keleti partvidékén található Dyrrachium-ot /a mai albán Durrës/ kötötte össze nyugat-keleti irányban Bizánccal.)
A törökök a bizánci kastélyt és erődöt felújították. I. (vagy Nagy) Szulejmán (Trabzon, 1494.11.6. - Szigetvár, 1566.09.06.) uralkodása alatt, 1550 körül építették az impozáns vízvezetéket (Kamares), amely kiváló állapotban maradt fenn. A régi bizánci falak nyomvonalán épült, és 60 különböző méretű ívből áll, legmagasabb pontja 52 méter magas.
Kavalában született 1769-ben, az utolsó egyiptomi dinasztia alapítója, Mehmet Ali. 1813-ban lett egyiptomi alkirály, aki a Török Birodalmon belül viszonylagos függetlenséget vívott ki. Az uralkodó később többször támogatta a várost, pl. az 1817-es szegényház (Imaret) felállítása - amely egyben vallási iskolai és kollégium is volt - az ő támogatásából épült. Az épület - amely az iszlám építészet figyelemre méltó példája - most az egyiptomi állam tulajdonában áll. (Állítólag luxus szálloda lesz belőle.)
1922-ben, az ún. Kis-Ázsiai Katasztrófának nevezett görög-török háború (1919-1923) alatt mintegy 25.000 görög menekült telepedett le Kaválában.
Az ezt követő gazdasági fellendülés alapját - a már török időkben megkezdődött - dohányfeldolgozás és kereskedelem jelentette, amely a legjelentősebb volt egész Délkelet-Európában. Többek között ebből az időszakból (1890-95-ből) származik Herzog Péter báró, magyarországi dohánykereskedő kavalái rezidenciája is, amelyet bajor mintára építtetett. Ma a városi tanácsnak ad helyet.
Herzog kereskedőcsaládból származott, és Lovasberényben született 1838-ban. Budapest halt meg 1914-ben. 1886-ban kapott nemesi rangot és lett "Csetei Herzog", majd 1904-ben bárói rangra emelték. Fia, Mór Lipót, a híres műgyűjtő.
|
Fotógaléria: Kavála
|
Gyerekeink örömére Kaválától 1,5 óra és 116 km autózással értük el tengerparti szállásunkat, amely Görögország Kelet-Makedónia és Tráki tartományában, a Rhopoe régióban található, közel a piciny, mindössze 600 lakosú Maroneia faluhoz.
