Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
1.nap: Havanna
2.nap: Havanna
3.nap: Havanna-Vinales
4.nap: Vinales
5.nap: Soroa, Santa Clara
6.nap: Topes de Collantes, Trinidad
7.nap: Cienfuegos, Trinidad
8.nap: Camagüey
9.nap: Camagüey - Guardalavaca
10.-13.nap: Guardalavaca
14.nap: Vissza Havannába
15.nap: Búcsú
Kuba - összefoglaló
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


14. nap: Vissza Havannába (február 10. - péntek)


Reggel 6-kor indulás a holguin-i reptérre, kb. 85 km. Útközben megtanítjuk a sofőrt ablakot párátlanítani. Az utak sötétben tragikusak, ön és közveszélyes kivilágítatlan biciklisek és rozzant teherautók. A reptéren a csomagok feladása után feltűnik, hogy a kézipoggyászban fel nem adható dolgok tömegével rendelkezünk. Hajszárító, vasaló, cd iró, fotósállvány, üveg. Izgalmat végül a rum vált ki, amit még a Hotel Sevillában kaptunk. Csomagba nem rakjuk, önálló csomagként a két rum feladásától megfekszenek :) Végül önjelölt megmentőnk felzargatja a cargós embert, aki szakszerűen becsomagolja a két rumot. (2 cuc borravaló) A reptéri ISO 9001-es büfében 12 féle szenyából 4 kapható: sajtos, sajtos-sonkás, sonkás-sajtos, és egy másképp szeletelt sajtos. "Thanks for your choice. Come back soon" - hirdeti a szöveg a szendvicses ár táblán. :) V égül is Kubában vagyunk vazze!

40 perc késéssel kezdtünk beszállni, ahol az előzetesen már átvilágított és rumtalanított kézicsomagokat ismét egyenként megvizsgálják, de egészen a piperés és gyógyszeres cuccokig. Hogy egy belső járaton minek ez a felhajtás? Paranoiás egy kicsit a rendszer. A reptér beton palánkjain a feliratot olvasva már nem is csodálkozunk: Socialismo O Muerte! (Szocializmus vagy Halál!) (Lefotózni sajnos nem mertük ...)

Repülés Havannáig 1óra 40perc. Csomagvárás 30 perc. Aztán 5 perc szünetekkel mindig 2-2 csomag jön. Viccesen arra jutunk biztos valaki rohangál a gép és a szalag között….. Később egy üvegajtón keresztül rájövünk, hogy tényleg. :)

Rutinosan, ismerősként és éhesen érkezünk a Hotel Sevilla-ba. A pincér lassúsága most már kifejezetten idegesít mindenkit. Végül megérte, mert az ismert Tropical saláta mellett isteni tonhalas melegszendvicset ettünk, a szokásos mojitóval. Ezután elintéztük a Tropicana Show jegyeinket. Nem a legdrágább, hanem a 75 cuc-os jegyek a jobbak, mint megtudtuk. Kártyával akartunk fizetni, amikor kiderült, hogy az eddigi 1,1 nem a kezelési költség százalékban, hanem szorzó, vagyis összesen plusz 10%! Ez rablás! Ki is fejtettem, hogy nálunk is volt kommunizmus, de ez már túlzás! Persze megértően mosolyognak és kifogástalan angolsággal tudják mondnahi, hogy ez egy "goverment tax".  Érezhetően veszítjük a türelmüket a rendszerrel szemben. De mindegy, v égül is holnap megyünk haza…

  

 

 

Délután alkalmi városnézésre mentünk egy 59-es Buick cabrioval. Mindenkinek ajánljuk! 20 cuc-ban alkudtunk meg 25-ről. Először keresztül az ismert belvároson túl, a José Marti emlékműhöz, majd Castro munkahelyéhez és a kínai negyedbe autóztunk.

 

A Miramar negyed villái és a német követség melletti park csodás, benne ezekkel a hatalmas légző-gyökeres fikusz fákkal. Arra jutottunk, hogy olyan lehet a belváros, mint nálunk az ’50-es évek betelepítései a műemlék belső városrészekbe, mert a kertváros sokkal felújítottabb, jobbszagú. Nyilván itt az emberek a magánházakkal meg tudják tenni, amit a nagy bérházakkal nem. Ráadásul az egzisztenciális helyzet sem hasonló.

 

Késő délután sétáltunk egyet a híres Malecón-on (tengerparti sétány), majd a meglátogattuk a La Bodeguita del Medio bárt a Vieja negyedben, a Plaza de la Catedral mellett. A hely Hemingway törzshelyeként az egyik leginkább látogatott, de helyeik is akadtak bőven. Kifejezetten hangulatos, de mivel tömegével hozzák ide vacsorázni a varaderoi túrista buszokat, leülni nem tudtunk. Csalódást okozott, hogy a "törzsvendég" D aiqiri-jét nem, csak 4 cuc-os átlagos mojitót kaphattunk.

 

A záró vacsorát a közeli Plz. de la  Catedrálon, az első esti El Patio étteremben töltjük. "Hagyományos" lobsteres grill tálat választunk és  elkövettük azt a hibát, hogy fejenként kértünk 1 adagot. De végül is KVV! :)

  

 

Este Tropicana Show. A taxissal be kell kapcsoltatni az órát, a belvárosból egy út kb. 8-10 cuc. 1939 óta működő, a maga nemében látványos, profi show. Igaz én a maga nemét nem annyira kedvelem, de ha már itt van az ember...

A lányok pici cicis gidák, tökéletes gömb popsival. A hely szabadtéri, fázósaknál legyen kardigán. A belépőért kapunk egy-egy szivart, a lányok 2 szegfűt, és - nem kis pályáznak mert - 7 deci Old Havanna rumot, 4 kólát és 1-1 pohár pezsgőt. Étlap nélkül még a megérkezéskor rendelünk 3 koktélt, és kíváncsi vagyok az árakra. De végül 15 cuc-ból megússzuk

 

 

 

Fotógaléria: Havanna