2006.02.05., 9.nap: Camagüey - Guardalavaca
A gyenge reggelit követően ugyan elállt az eső, de még mindig borongós időben sétálgatunk.
A várost 1514-ben alapította Diego Velázquez de Cuéllar (1465-1524), a híres spanyol konkvisztádor és Kuba első kormányzója.
Sokat vártam tőle, hiszen egy mondás is azt mondja, ha valaki iszik a helyi jellegzetességnek számító hatalmas agyag korsókból (tinajone), akkor örökre beleszeret a városba és mindig visszatér. Érződik, látszik az első spanyol koloniális városok hangulata és építészete, de fény hiányában nem a legszebb arcát mutatja.
Kicsit lehangoltan sétálunk, pedig a városnak gyönyörű részei vannak. Útközben egy baptista templomból kiszűrődő zene és egy igazi 42 foggal vigyorgó néger srác dobja fel hangulatunkat. A vasárnapi mise alkalmából, kezet rázva és mosolyogva enged be bennünket a templomba, ahol a gyülekezet teljes zenekari kísérettel és a gospel latinos változatával imádja az Urat. Hihetetlen hangulat van! És nem is gondoltuk volna, hogy ezt itt meg lehet csinálni...
A városban a Plaza San Juan de Dios kihagyhatatlan, filmszerűen eredeti állapotában és szépen felújítva várja a látogatókat.
Lementünk a helyi piacra is, ahol izgalmas volt betekinteni a hétvégi bevásárlási szokásokba és lehetőségekbe. Láttunk "patikát" is, ahol gyógyfüveket árultak mindenfajta bajra, ami a gyógyszerhiány miatt szinte az egyetlen elérhető lehetőség. A piacon helyi peso-ban 1 a banán, 5-8 az ananász, 3-5 az édes burgonya kilója. (2006-ban 1 peso kb. 10Ft volt.) Vinalesben ennek pont a 25-szeresét fizettük és az sem volt drága.
|
Fotógaléria: Camagüey

Dél körül indultunk egy kis labirintus autózást követően tovább, már a tengerpart felé. 3 óra utazás (kb. 200 km) után érünk
Holguin-ba (ejtsd: Olgin). Az út végig felhős, de legalább nem esik. A várost végig autóztuk, de nem jók a benyomásaink. Részben talán az idő miatt, részben Havanna, Trinidad és Cienfuegos után, az egyébként valóban kedves, koloniális stílusú házak már nem túl izgalmasak. A városban a guardalavaca-i, 2 órás all inclusive turisták valószínűleg nem költenek sokat, mert se fagyit, se kávét nem kapunk sehol. Az emberek sem túl kedvesek. Nem állítom, hogy elfogulatlan vagyok, így ha valaki a környéken pihen, azért érdemes meglátogatni. Sok épületet éppen felújítanak, néhány év múlva biztos gyönyörű lesz.

Innen kb. 1 óra (50 km)
Guardalavaca (ejtsd: gardalabaca). Egy nem túl nagy és nem is zsúfolt, 3 km hosszú csodálatos part szakasz vár minket néhány nap pihenésre, Varadero helyett.
Előzetes netes tájékozódás alapján a
Brisas Guardalavaca Hotelben foglaltunk bungalót. A megérkezésünk nem volt túl gördülékeny, ugyanis nem találtak hordárt. De ez a tény nem is zavarta őket különösebben, így végül egyedül kóvályogtunk bőröndjeinkkel a gyönyörű parkban. Azért 10 nap Kuba után már szemünk sem rebbent... :-).

A szálló bungalós része inkább villákból áll és a neve is "Villa Las Brisas". Valójában jobb is, mint a szálló rész. (Tipikusan előre kell foglalni, mert ennek itt magasabb az ára.) A 3 szintes épületekben hatalmas szobák és közepes bútor minőség várt bennünket, de első osztályú pálmás tengerparttal. A villáknak saját medence-rendszere is van.
A különálló éttermében a büfé-vacsora minden este tökéletes volt (rákok, halak, grill ételek, saláták, gyümölcsök minden mennyiségben).
Ami engem idegesített, hogy a koktélokat itt is műanyag pohárban adják, de ennek oka, hogy ne törd el a medencénél, vagy a parton.
|
Fotógaléria: Topes de Collantes - Camagüey - Guardalavaca