Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Török szőlőfajták
Történelem - Trákia
Történelem - Hettiták
Történelem - Lydia
Történelem - Bizánci, szeldzsuk, oszmán idők
1 - 2 nap: Márvány tenger – Dardanellák
3 nap: Trója
4 nap: Pergamon - Izmir
5 nap: Urla - Sirince
6 nap: Ephesus
3 nap: Bozcaada sziget
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


TRÓJA


Számos ókori mitikus legenda szól Trójáról. A görög mitológia szerint a trójaiak az Anatóliában található Tróasz régió Trója nevű városának lakói voltak. Híres gazdagságát a kereskedelemnek és erős falainak köszönhette. Uralkodó családját Zeusz és Élektra fiától, Dardanosztól eredeztetik. Dardanosz Szamothraké szigetéről érkezett Trójába, ahol feleségül vette Trója első királyának, Teukrosznak lányait és megalapította Dardania városát. Halála után unokája, Trósz lett az uralkodó, aki saját magáról Tróasznak nevezte el a királyságot. Fia, Iliosz alapította meg Ilion, a későbbi Trója városát. Zeusz Iliosznak adományozta a Palladiónt, Athéné csodatévő szobrát, amely a város biztonságát szavatolta. Biztos, ami biztos alapon a legenda szerint a város falait is Poszeidón a tenger istene, és Apollón építette Laomedón király (Iliusz fia) idején. (A legenda szerint azonban a király nem akarta kifizetni a munkát, ezért Poszeidón vízzel árasztotta el a területet és követelte, hogy a király áldozza fel lányát, Hészionét egy tengeri szörnynek. Apollón pedig pestist küldött bosszúból a királyságra.)

A Homéroszi Iliászban a trójai háború kiváltó oka Szép Heléna, Menelaosz spártai király feleségének elrablása volt. Az elrabló Parisz, a trójai király Priamosz fia volt. Megtorlásul Spárta egyesítette a görög seregeket, de 10 éves háború után sem sikerült a falakat bevenni. A Poszeidón és Apollón építtette városfalak bevehetetlenek voltak, de a Paladión, városvédő Pallasz Athéné szobra is a várost védte. A legenda szerint a harcban maguk az istenek is részt vettek, mindkét oldalon. A görögök később elfogták Helenoszt, Priamosz fiát, a látnokot, aki kínzás alatt elárulta Trója legyőzésének titkát. Meg kell szerezni Heraklész nyilait Philoktétésztől, el kell lopni a Paladiónt, és Neoptolemoszt (Akhileusz fiát) a soraikba kell állítaniuk.
No de hogy jutnak be a bevehetetlen falakon túlra? Az ötletet Odüsszeusz egy szolgától nyerte, aki egy falovat faragott fiának. A híres "trójai fa lóba" elrejtették a 30 legjobb görög harcost, és visszavonulást színlelve, a harctéren hagyták. S bár Kasszandra és Laokoón is figyelmeztettek a cselre, a trójaiak azt ajándéknak vélték. Vagy bevontatták a kapun, vagy a falat bontották le, hogy beférjen, minden esetre az éjszaka leple alatt a görög sereg megszállta a várost. Innen a mondás: "félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is".

Trója legendás megtalálásához vezető utat egyébként maga az Iliász szolgáltatta. Felfedezését pedig Heinrich Schliemann (Neubukow, 1822. január 6. - Nápoly, 1890. december 26.) német kereskedőnek, és amatőr régésznek köszönhetjük. Már gyerekkorában vonzódott a görög mitológia iránt, és állítólag korán kijelentette, hogy "Ha nagy leszek, megtalálom Tróját és a király kincseit."
Bár szatócsként kezdte pályafutását, hamar kiderül, hogy zseni. 1841-ben Amszterdamba kerül tanulni, ahol 2 év alatt megtanult hollandul, angolul, spanyolul, franciául, olaszul és portugálul. Ekkor már a B. H. Schroeder - egy gyarmati-kereskedelmi társaság igazgatója - írnokként alkalmazta. Miután hat hét alatt megtanult oroszul is, Szentpétervárra került. Itt teával, indigóval és gyapottal kereskedett a pétervári tőzsdén, amivel jelentős vagyonra tett szert. Az 1850-es években bankot nyitott az USA-ban Sacramentóban, ahol kereskedett arannyal is. Mikor már dús gazdag volt eszébe jutott élete nagy célja, megtalálni Tróját. Úgy mellesleg 1854-ben megtanult svédül és lengyelül, majd 1856-ban hat hét alatt újgörögül is. Utazgatni kezdett Ázsiában és Dél-Amerikában, eközben megtanulta latin és arab nyelvet is. Majd beiratkozott Sorbonne-ra.
Miután tudományos képzéssel is felvértezte magát Trója nyomába eredt. Korának tudósai akkoriban már Anatólia török területeire, egy Bunarbashi nevű falu közelébe helyezték a várost, ahol bronzkori falak maradványaira leltek. Schliemann figyelmét egy másik lehetőségre az akkor török brit nagykövet, Frank Calvert hívta fel. Szerinte Hisszarlik dombja alatt van a keresett város.
1869-ben Schliemann, útjának tapasztalatai alapján, könyvet írt "Ithaque, le Peloponnese et Troie" (Ithaka, Peloponnészosz és Trója) címmel, amiért a Rostocki Egyetem doktori címet adományozott neki.

Merőben szokatlan módszerként Homérosz leírása alapján próbálta Trója valós földrajzi fekvését beazonosítani. Ilyen példádul a széljárás, a vízforrások helye és azok hőfoka, tenger egykori partvonala, stb. Ezeket összevette Hérodotosz és Xenophón leírásaival a későbbi korokból. 1870-ben végzett néhány illegális ásatást a helyszínen, amit 1871-73 között már a török kormány engedélyével folytatott. A szakma utólag is teljesen dilettáns módszernek tartja, ahogy egy észak-dél irányú árokkal minden teketóriázás nélkül átvágtak számtalan réteget. Bár azt is hozzáteszik, ha Schliemann nem így tesz, akkor lehet még mindig nem találtuk volna meg a 9 trójai réteget. Schliemannt Priamosz kincsének megtalálása motiválta a leginkább. Irdatlan mennyiségű, negyed millió m3 törmelék eltávolítása után már majdnem feladták a munkálatokat. Míg nem az utolsó előtti kijelölt ásatási napon, 1873. június 15-én meglátott valamit. Mindenkit hazaküldött, saját kezűleg folytatta a munkát. Kb. 10 méter mélységből valós kincslelet kerül elő: 9 db aranyból és ezüstből készült csésze, 3 fejpánt, 60 csüngő és 8750 db színarany gyöngyszem; 6 talentumnyi ezüst és kb. 40 bronz fegyver és egyéb eszköz.
A kincset szó szerint Berlinbe csempészte, ahol több előadást tartott Trójáról. Folyamatosan támadták, még hamisítással is megvádolták. Később többször visszatért, 1878 és 1890-ben újabb ásatásokat folytatott. Csak ezt követően fogadta el a tudományos világ, hogy Trója legvalószínűbb helyszíne valóban Hisszarlik alatt található. Még ha nem is abban a 2. rétegben ahol Schliemann gondolta, hanem alulról a 6.-ban.

Egyébként Tróján kívül ő tárta fel 1876-ban Mükénét is, ahol - szintén szembe menve az akkori tudományos vélekedéssel - Agamemnón és társai sírját a várban kereste. Feltárta az ún. mükénéi kettős agorát, ahol vázák tömegét, több sírt és felbecsülhetetlen értékű arany leleteket talált. Ezek után végképp világhírű lett. 1890-ben Nápolyba bekövetkezett haláláig még feltárta Orkhomenósz városait (1881, 1886), Tirünsz városát (1884-1885) és Marathónt (1884) is.

Történelmi bevezetőmben már írtam, hogy Trója feltételezett helyén egy hettitákkal összefüggésbe hozható városállam, Wilusza, létezett már az i. e. 14. század elején is. Hettita írásos forrásokon túl, erről egy Thébában feltárt, III. Amenhotep fáraó idejéből származó szobortalapzaton lévő "Wilusa" név is árulkodik. A kutatások szerint egy a Hettita Birodalomban gyakran használt luvi (lük?) nyelvet használó nép lakta. Ezt bizonyítja az 1995-ben Trójában megtalált, kb. i.e. 1150-ből származó hieroglif luvi felirattal ellátott írnoki pecsét is. Legfontosabb városuk a hettita és asszír forrásokból is ismert Taruisza, a görög Troia, azaz Trója. Sok forrás szerint lakói feltehetően a dardánok, a Dardanellák névadó népe lehetett.
(Ettől eltérően a BBC "In Search Of The Trojan War" című, hétrészes dokumentumfilmje szerint, görögök, talán akhájok által lakott, független városállam volt.) Minden esetre határozottan jó kapcsolatot ápoltak a hatalma csúcsán lévő Hettita Birodalommal.
A dardánok itteni eredetét támaszthatja alá, hogy már a kádesi csata leírásaiban - II. Ramszesz idejében - is államalkotó népként említették, mint a hettiták szövetségeseit. Alaksandus, Wilusas (azaz Trója királya) és a hettita nagykirály, Muwatalli? között megkötött szerződés is erről árulkodik. Simon Zsolt kutató munkája során az Íliás szövegében hatszor azonosítja a "Trójaiak, lykiébeliek, dardán tusavívók" szövegrészt. Szerinte "a dardánok trójaiakkal való rokonságához kétség sem fér, hiszen Priamos dinasztiájának ősapja Dardanos, Zeus fia, és a dardánok vezetője maga Aineias, e dinasztia egyik oldalági sarja", aki Hektór után második a rangban.

Néhány, Boghazköyben kiásott, hettita és akkád nyelvű agyagtáblából tudjuk, hogy a Hettita Birodalom uralkodói Trójában még követséget is tartottak fenn. Mivel a közel 26000 darabos agyag irattár többsége még nincs lefordítva, így a jövőben még érdekes felfedezésekkel számolhatunk.

A tengeri népek dúlása és a homéroszi trójai háború feltételezett időszakának egybeesése alapján sok kutató Trója pusztulását a gazdag kereskedelmi területekért zajló, a görög súlyú tengeri koalíció részeként a mükénéi görögök, közelebbről az akhájok számlájára írja.

Berlinben, az Elő-ázsiai Régészeti Múzeumban őriznek egy hettita nyelvű agyagtáblát, feltehetően az i.e. 1210 és 1190 közötti időkből. Ez név szerint megemlíti Ahhiyawa királyság uralkodóját, Atreuszt (Atriya), akit a kutatók a Mükénéi görög király, Agamemnon édesapjaként azonosítanak. A szöveg megnevezi Alexandru-t (Alakszandusz-t), aki pedig Wilusa uralkodójának fia. Valószínűleg Ő lehetett a mitológiában ismert spártai Heléna elrablója, vagyis a trójai Parisz királyfi.

A "Trója" név a hettita forrásokban ta-ru-ú-isa vagy ta-ru-i-sa alakban is előfordul. Egyes feltételezések szerint ez nagyon hasonlít az etruszkokkal azonosított tengeri nép, a turusa, görögül türszénosz törzs névre. Ebből az is következhet, hogy az etruszk a dardánok Trójában lakó egyik csoportjának a neve is lehet. Ez össze is csengene a római eredetmítosszal, amely Trójából és Aeneastól eredezteti Róma lakosságát.

A feltárt terület romvárosait Trója I. és Trója IX. nevekkel azonosítják, ezek a következők:

Az I.-V. jelű időszakok virágzó bronzkori kereskedelmi településről árulkodnak.
Trója I: i.e. 3000-2600 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 1)
Trója II: i.e. 2600-2250 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 2)
Trója III: i.e. 2250-2100 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 3 [korai])
Trója IV: i.e. 2100-1950 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 3 [közép])
Trója V: i.e. 20. század - i. e. 18. század (nyugat-anatóliai korai bronzkor 3 [kései]).
Trója VI. (i. e. 17. század - i. e. 15. század): csak egy nyílhegyet találtak ebből a rétegből, feltehetően földrengés pusztította el.
Trója VIh: kései bronzkor, i. e. 14. század
Trója VIIa: kb. i. e. 1300 - i. e. 1190, valószínűleg ez a homéroszi Trója. A romok alapján feltehetően háború és tűzvész pusztította el. Megtalálták a dombtetőn lévő erődöt, és város többi részét is.
Trója VIIb1 (kb. i.e. 1120) és Trója VIIb2 (kb. i.e. 1020) úgy tűnik, tűz martaléka lett.
Trója VIIb3: kb. i. e. 950-ig
Trója VIII: i. e. 700 körül
Trója IX: i. e. 1. század, az utolsó város, amelyet Ilium néven a rómaiak alapították.

Augustus ideje alatt fontos kereskedőváros volt egészen Konstantinápoly megalapításáig.
A bizánci időkben hanyatlásnak indult, majd eltűnt a történelem színpadáról. Ehhez kikötőjének folyamatos feltöltődése is hozzájárult. A mellékelt térképen jól látható a partvonal feltöltődése.

Palaeogeographical reconstruction of the Karamenderes plain according to I. Kayan (Brückner 1997)

Fotógaléria: Trója