Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Török szőlőfajták
Történelem - Trákia
Történelem - Hettiták
Történelem - Lydia
Történelem - Bizánci, szeldzsuk, oszmán idők
1 - 2 nap: Márvány tenger – Dardanellák
3 nap: Trója
4 nap: Pergamon - Izmir
5 nap: Urla - Sirince
6 nap: Ephesus
3 nap: Bozcaada sziget
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


Bizánci, Szeldzsuk és Oszmán uralom


Az időszakot a Bizánci Birodalom megalakulása zárja le i.sz. 330-ban. Constantinus a görög Byzantion helyén ekkor avatta fel a birodalom új fővárosát, Constantinopolist, amely 395-től - a Római Birodalom kettészakadásától - a Kelet-Római császárság fővárosa lett. Bizánc alatt fontos bevételi forrás volt a Dardanellákon átáramló kereskedelem megvámolása.

A bizánci hatással párhuzamosan a X. századtól erősödött a szeldzsukok szerepe a térségben. Szeldzsukok az oguz (úz) törzsszövetségbe tartozó törzsek egy csoportja, akik Szeldzsuk nevű vezérükkel az élen kiváltak a törzsszövetségből, és megindultak Kis-Ázsia felé. 1055-ben elfoglalták Bagdadot, majd 1071. augusztus 26-án Alp Arszlán uralkodása alatt legyőzték IV. Romanos Diogenes bizánci császár csapatait a manzikerti csatában.
A csata után a keleten fekvő bizánci határvidék feletti ellenőrzést Arszlán egyik távoli rokona, Süleyman ibn Kutulmu emír vette át. Nyugati terjeszkedései hatására 1078-ban egy rövid időre elfoglalta Nikaiát (a mai Iznik), ahol fővárosát rendezte be. Formailag ugyan a Nagyszeldzsuk Birodalom egyik tartománya lett, de közigazgatásilag, és a távolságnak köszönhetően szinte önálló volt a mai türkmenisztáni Mervben lévő Nagyszeldzsuk tróntól. Az 1090-es években aztán végleg elszakadt a Birodalomtól, és Ikóniumi (másnéven Rumi) Szultánság néven székhelyét Iconiumba (a mai Konya) helyezte át. 1097 és 1243 között szilárd államot építettek ki Anatóliában, számos gyönyörű építészeti emléket hátrahagyva.

Utazásunk térségében a szeldzsukok rövid ideig voltak jelen, először Süleyman Şah hódítása alatt, amikor 1076-ban meghódították Szmirnát, a mai Izmirt. Bázisként használták a várost a Bizánci Birodalom elleni támadásokhoz az Égei-tenger és a Çanakkale-szoros (Dardanellák) területén. Innen foglalták el Klazomeai városát, Foçát, Samos és Kos szigetét is. 1098-ban azonban Bizánc visszaszerzi a térség egy részét.
1242-ben Konstantinápolyt elfoglalták a keresztesek, ekkor a Rodoszi Lovagrend bevette Szmirna városát is.
A szeldzsuk állam gyengülését, majd bukását végül mongol támadás eredményezte. 1243-ban, a Kösedag-i csatában szenvedtek végső vereséget, és lettek a mongolok adófizetői. II. Mesut 1308-ban bekövetkezett halála után a szeldzsuk állam önálló fejedelemségekre szakadt, és nem tudott ellenállni a terjeszkedő Oszmán Birodalomnak, amely Törökország mai arcát formálta.

A szeldzsukok bukása után az izmiri térségben több bégség gyakorolt uralmat. Rövid ideig még Genova is hatalmat szerzett. 1344-től volt olyan 60 év Izmirben, amikor az Aydinoglu dinasztia uralta a felső várat, a Saruhanoglu dinasztia a partvidéket, a genovaiak pedig a tengerhez közeli alsó várat.

Izmirt először 1389-ben foglalták el az oszmánok I. Bajazid szultán (A Villám) uralkodása alatt, aki trónra lépésével egyidőben hadjáratot indított az öt nyugat-anatóliai török bégség ellen. A térségben az oszmán fennhatóságot 1402-22 között a mongolok szakították meg. Timur Lenk mongol fejedelem visszaadta a bégségeket az eredeti uralkodó családoknak, majd kiverte a genovaiakat. 1422-ben azonban II. Murád ellenállás nélkül visszafoglalta Izmirt, a város és a térség ismét oszmán fennhatóság alá került.

Ezt követte az országos léptékű stabilitás is, amikor számos próbálkozást követően, 1453. május 29-én, 53 napos ostrom után, "A Hódító" II. Mehmed szultán bevette Bizánc falait. A város hamarosan az Oszmán Birodalom harmadik fővárosa lett. És az is maradt egészen a Török Köztársaság kikiáltásáig, amikor is 1923-ban, Atatürk a fővárost Ankarába helyezte át.

Fotógaléria: Török bortúra teljes fotógaléria