Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Török szőlőfajták
Történelem - Trákia
Történelem - Hettiták
Történelem - Lydia
Történelem - Bizánci, szeldzsuk, oszmán idők
1 - 2 nap: Márvány tenger – Dardanellák
3 nap: Trója
4 nap: Pergamon - Izmir
5 nap: Urla - Sirince
6 nap: Ephesus
3 nap: Bozcaada sziget
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


DÉL-NYUGAT ANATÓLIA

A Hettita Birodalom


A mai Anatólia területe az ó-asszír szövegekben az i.e. 3. évezredben Hattum névként szerepel. Később ezt a térséget Hattinak, lakóit hattik-nak néven is említik. Egyes elméletek szerint a hattik azonosak a hettitákkal.

Nem vagyok történész, így tanulmányaimból korábban nem sokat tudtam ezen népről. Első találkozásom velük 2000-ben volt, amikor Egyiptomban járva olvastam a legfőbb riválisok egyikéről, a hettitákról. Többek között II. Ramszesz uralkodásának egyik legkritikusabb pontja volt az ún. kadesi (qadesi) csata ie. 1274-ben. Az ütközet gyakorlatilag döntetlen volt, de még a fáraó is alig tudott elmenekülni. Ez későbbi uralkodására is rányomta bélyegét egészen addig, amíg békeszerződést nem kötött a Hettita uralkodóval i.e. 1258-ban. Ez a Világ első ismert nemzetközi békeszerződése, és - mint utólag megtudtam - ennek a másolata található az ENSZ New Yorki épületében is.

No de kik azok a hettiták, akik az "ismert" világ urával, II. Ramszesszel békeszerződést kötnek? És egyáltalán mekkora volt ez a birodalom, hogy határos volt Egyiptommal?

A legelfogadottabb elmélet szerint a hettiták egy indoeurópai népcsoport, akik az ie. 19. században bukkantak fel Anatóliában. Többen feltételezik, hogy a hettita nép tágabb értelemben magában foglal több anatóliai nyelvet beszélő népet, pl. a hattikat, hettitákat, luvikat, palaiakat, stb. is. Ezen nyelvek emlékei a hattuszaszi levéltárban fennmaradtak. A Hettita Birodalom így egyszerűen a helyi őslakosság birodalommá szerveződéseként jöhetett létre.

Mások az óasszír szövegekben említett hattik valamiféle globális népvándorlásban való eltűnéséről, "hettitásodásról" beszélnek. De a vándorlás és a hettiták megjelenésének iránya sem egyértelmű. Van, aki szerint Európából (Balkán felől), mások szerint a Kaszpi-tenger felől érkeztek.

A térség hemzseg a velük összefüggésbe hozható nevekkel, így szerintem kibogozhatatlan a teljes történet. Ezért is sok az egymásnak ellentmondó elmélet. A hettita név a héber Bibilában közel 50-szer kerül említésre, de a görög és latin források sehol sem említik. Emiatt sokáig sok tudós csak kitalált népnek vélte.

A hettita elméletek nagyon fontos leletei közé tartoznak az i.e. 14 századi ún. Amarna-levelek, amelyek az Ehnaton fáraó idejében rövid ideig fővárosként szolgáló ó-egyiptomi Ahet-Aton (ma El-Amarna) közeléből kerültek elő. A 379 db agyagtáblát 1887-ben egy egyiptomi parasztasszony találta. Érdekes, hogy a főként államigazgatási dokumentumok elsősorban akkád (óasszír) ékírásos nyelven íródtak, ami azt bizonyítja, hogy ekkor már egyértelműen ez a térség közvetítő nyelve volt. A táblák között más birodalmak uralkodóival való levélváltásokon túl, egyiptomi-akkád szótár és babilóniai eposzok (Adapa-eposz, Nergal és Ereskigal) szövegei is előkerültek. Itt említik "Kheta királyságát".

Az első tudós, aki azonosságot feltételezett az asszír forrásokból előkerülő "hatti népe", a kheta-iak, és a bibliai hettiták között, a kitűnő oxfordi asszirológus, Archibald Henry Sayce (1846-1933) volt. Később több más asszír és egyiptomi írásos emlék is előkerült, ami őt igazolta. II. Ramszesz feliratain ezt olvashatjuk: "Azoknak a győzelmeknek a kezdete, melyeket Felső- és Alsó-Egyiptom királya, Uszermaatré Szetepeuré, Ré fia. Amon kedveltje, Ramszesz aratott Hatti országában".

A hettita lovas nomád nép volt, amelynek ló és vas használata rendkívül fejlett volt. Erre épült ütőképes, harci-szekeres hadseregük is. Ez, és az első igazán fejlett törvénykezési rendszer tartotta össze a birodalmat, és tette lehetővé terjeszkedésüket. Legyőzték a szomszédos Mitanni Birodalmat (a Van tó környékéről származó hurrik országát), sőt Babilont is. Így lett a birodalom - a mai Libanonig kiterjedően - szomszédos Egyiptommal. Központja Hattusas (a mai Bogazkale), közel Ankarához. A romváros oroszlános (szfinxre emlékeztető) kapuja tagadhatatlan bizonyítéka az egyiptomi kapcsolatnak. A birodalom az egyiptomi békeszerződést követően a legstabilabbnak és legerősebbnek számított a régióban.


(A Birodalom legnagyobb kiterjedése I. Suppiluliuma (i.e.1350-1322) és II. Mursili (i.e..1321-1295) alatt)

A Dardanellák ázsiai partvidéki részén a Hettia Birodalom változó stabilitással bírt. Jellemző volt, hogy itt önálló, tengeri kereskedelmet folytató királyságok jöttek létre, amelyek általában a hettiták adófizetői és/vagy partnerei voltak.

Az egyik ilyen állam Wilusza, amelynek legfontosabb városa a hettita és asszír forrásokból ismert Taruisza, a görög Troia, azaz Trója. (lásd még: Trója)

Wilusa forrásokból való eltűnése a Hettita Birodalom felbomlásához köthető. Bár nem teljesen világos, hogy a Birodalom mégis miként esett áldozatul, és hullott darabjaira igen rövid idő alatt a "tengeri népek" invázióinak az ie. 13. és 12. század fordulóján.
A tengeri népekről több egyiptomi és hettita forrás számol be. A nevek "sardana", avagy "sardán" Szardínia lakóira, "sekeles" (latin alakban sicul) Szicília, a lukki törzs valószínűleg Lykia (Lükia) névadója lehet. A görök "brygész" (phrygesz) név a frígekra utal. A "turusa" nevet sokan truscus, etruscus névvel, vagyis az etruszkokkal hozzák összefüggésbe.

A tengeri népek dúlása és a homéroszi trójai háború feltételezett időszakának egybecsengése alapján sok kutató Trója homéroszi pusztulását a gazdag kereskedelmi területekért zajló görög súlyú tengeri koalíció részeként is az akhájok számlájára írja.

A Hettita Birodalommal párhuzamosan, a görög szárazföld Égei- és Földközi-tengeri partvidékén az i.e. 16. századra datálhatóan a mükénéi kultúrához tartozó görög népek terjeszkedtek, az akhájok, aiolok és iónok. Ők később Anatóliai partvidékén a 14. századtól kezdve kolóniákat alapítottak. A Hettita Birodalom széthullását követően az i.e. 11. században az athéni Kodrosz király fia, Androklosz egyesítette a szövetséget, és kiterjesztette fennhatóságát. A 12 városból álló szövetség (dodekapoliszt) részei az alábbi városok voltak: Epheszosz, Erüthrai, Klazomenai, Kolophón, Lebedosz, Milétosz, Müusz, Phókaia, Priéné, Szamosz, Teósz és Khiosz.

A Hettia Birodalom maradványain létrejövő új királyságok közé tartoztak a keleten lévő Urartu Királyság, a közép-észak anatóliai Frígia, a déli Lykia és a nyugati részeket ellenőrző Lydia.

Fotógaléria: Török bortúra teljes fotógaléria