MADARA LÁTNIVALÓI
A Madarai Lovas
Sok utazó, ideértve a magyar származású Kanitz Félixet is, kezdetben trák lovasistennek tartotta a domborművet.
Később - pont Fehér Géza magyar régésznek a sziklába vájt szövegek megfejtésére irányuló munkái alapján - úgy gondolták, hogy a lovas ábrázolás Krum bolgár kánnak (803?814) állít emléket. A szövegek azonban erősen töredékesek voltak, így azok Fehér általi kiegészítésével ma már nem ért egyet a történelemtudomány.
A mai egységes régészeti álláspont szerint a mű valójában Tervel kánt (születése nem ismert, elhunyt 721 körül. Uralkodási ideje: 701-718) ábrázolja, aki korabeli források alapján Aszparuh fia és örököse volt. Vannak, akik szerint valóban Tervel idejében, de a bolgár-törökök főistene, Tengri emlékére emelték.
(Tervelről ITT írok bővebben.)
A dombormű 23 méter magasan található a Madarai-fennsík sziklafalán. A lovas figura körülbelül 2,6 méter magas. A teljes kompozíció szélessége körülbelül 3 méter. Látható rajta egy lovas figura, aki dárdával a kezében ledöfi az előtte fekvő oroszlánt. A lovas mögött egy kutya ábrázolása látható, amely valószínűleg a hűséget és védelmet szimbolizálja.
A dombormű mellett görög nyelvű feliratok találhatók, amelyek formális és hivatalos stílusban íródtak, gyakran dicsőítve az uralkodókat és a katonai győzelmeket. A feliratok célja az volt, hogy megörökítsék a bolgár uralkodók és a Bizánci Birodalom közötti kapcsolatokat és eseményeket. Többek között Tervel győzelmeit és a bizánci császárral való szövetségét dokumentálják. Továbbá említést tesznek Tervel utódairól, Kormiszosz és Omurtag kánokról. Omurtag kán különösen híres építkezéseiről és törvényhozói tevékenységéről, amelyeket a feliratok is megemlítenek.
A dombormű stilisztikai és ikonográfiai jellemzői arra utalnak, hogy a bolgár kánok így kívánták központi hatalmukat és isteni legitimitásukat kifejezni. A Madarai Lovas - mint a bolgár nemzeti identitás szimbóluma - 1979-ben az UNESCO Világörökség részévé vált.
A dombormű környékén számos más középkori emléket is feltártak, beleértve erődítményeket és kolostorokat.
A Madarai sziklakolostorok
A Madarai-sziklafalakban a 14. századra a bolgár időszak legnagyobb sziklakolostor-komplexuma alakult ki, ahol több mint 150 természetes barlangot használtak templomokként, kápolnákként és remetelakásokként. A kolostorban számos ikon, freskó és egyéb vallási tárgy található, amelyek a középkori bolgár ortodox egyház vallási és művészeti hagyományait tükrözik. A kolostor a középkori bolgár kultúra és vallás fontos központja volt. Ezek közül jelenleg a legnagyobb a Szent Panteleimonnak szentelt sziklakápolna.
Római Villa (Villa Rustica)
Valamikor a 2.-4. század között lakott, fallal körülvett komplexum a vidéki római villák tipikus példája. Romjai között találtak egy nagy közfürdőt, egy korai keresztény templomot, valamint polgári és gazdasági épületeket, amelyek a római kori gazdasági életet és társadalmi szerkezetet tükrözik.
(ITT található.)
A Madarai Erődítmények
Ahogyan a bevezetőben már írtam, a sziklaplatóra a lovas domborművétől 385 db, jól kiépített és biztonságos, de néha meredek lépcső visz fel. Hóban, vagy csúszós időben nem mennék fel, de egyébként mindenképp ajánlom. Izgalmas kihívás és fantasztikus panoráma vár bennünket, de víz és fejfedő legyen nálunk és erős fényvédelem ajánlott! A túra, a fenti nézelődéssel együtt kb. 2 óra. Az erődítményhez néhány száz méteres ösvény vezet a fennsíkon, a jobboldali irányba.
A környék római kori feltárásai, egy római villa maradványai alapján joggal feltételezik, hogy eredetileg a római késő antikvitás időszakában, az i.sz. 4. században épült. Az erődítmény elsődleges célja a római birodalom határainak védelme volt a barbár betörésekkel szemben. A Madara-fennsík magaslatai természetes védelmet és kiváló rálátást biztosítottak a környező területekre.
A 7. században, amikor a bolgárok Asparuh kán vezetésével megalapították az Első Bolgár Birodalmat, az erőd továbbra is fontos katonai szerepet töltött be. A középkor folyamán többször is megerősítésre került, a bolgár-bizánci konfliktusok idején is kulcsfontosságú védelmi vonal volt.
A 14. században, az oszmán hódításokat követően azonban végleg elhagyták. A bolgár területek fokozatos elfoglalása miatt az erőd katonai jelentősége egyszerűen megszűnt, lakói elköltöztek.
|
Fotógaléria - Bulgária(2024): Vratsa - Cherepish kolostor - Nicopolis ad Istrum - Veliko Tarnovo - Preobrazhenski Kolostor - Ivanovo - Szvestari - Madara - Belogradchik
|
