BALCHIK
2024-es utazásunk során nem foglaltunk előre tengerarti szállást. A terv az volt, hogy elmegyünk Sozopolig. Végül útközben a Booking.com oldalán egy "kiruccanós" last-minute ajánlatba botlottunk, így a Balchiktól északra lévő
Lighthouse Golf & Spa Resortba
foglaltunk. 5 napot töltöttünk itt pihenéssel és várnai, valamint balchiki kirándulással.
A szálloda a tengerpart feletti sziklán található, ahonnan busz transzferrel jártunk többször is a tengerparton, az
ún. Heros Beachen.
Július elején mindig láttunk üres helyet a strand feletti parkolóban, később ez talán problémás lehet. A part tiszta volt, a fizetős szakasz napágyai és napernyői is rendben voltak. (A hotel lakóinak ingyenes). A strand bár személyzete (2024-ben különösen Jim) kedves volt, az árak vállalhatóak. Szerettünk itt lenni!
Balcsik története
A város történelme gazdag és változatos, számos kultúra és civilizáció hatását tükrözi az idők folyamán.
A térség első emberi települései az őskorból származnak. Régészeti leletek tanúsága szerint az emberek már a kőkorban is jelen voltak itt, kihasználva a Fekete-tenger közelségét és a termékeny földeket.
A trákok az i.e. 6. századtól kezdve népesítették be a területet, de a várost - a közeli Várnához hasonlóan - görög gyarmatosítók alapították. Eredetileg Krunoi (Kruni) néven volt ismert, és a milétoszi görögök hozták létre az i.e. 6. században. A görög kolónia neve "forrásokat" vagy "kutakat" jelentett görögül. Ezt a nevet valószínűleg a területen található termál- és ásványvízforrások miatt adták a településnek.
Később, az i.e. 3. században, egy a tengerparton talált Dionüszosz-szobor nyomán, átnevezték az isten tiszteletére Dionysopolisra. Hamarosan jelentős kereskedelmi központtá vált.
Az i.e. 4. századi perzsa hódítás formálisan ugyan érintette, de nem hagyott mély nyomot a város történetében. A perzsákat a térségből kiűző II. Fülöp és fia Nagy Sándor makedón uralkodók idején, valamint a hellenizmus korában jelentős kereskedelmi központ maradt. A görög kultúra és a művészetek továbbra is virágoztak.
Az i.e. 1. században a Római Birodalom bekebelezte a Balkánt, és Balchik is római fennhatóság alá került. A rómaiak fejlett infrastruktúrát építettek ki, köztük utakat, fürdőket és amfiteátrumokat. A város továbbra is fontos kikötő és kereskedelmi központ volt.
A város egyik fontos régészeti lelete az ún. Dionüsziopoliszi felirat, amely az egyik legfontosabb ókori forrás, amely Burebistát (i.e. 82-i.e.44), mint dák királyt említi. A kőbe vésett görög nyelvű szöveg a 20. század elején került elő egy Balcsik és Dobrich közötti úton lévő iskola falazatából. Boirebisztasz vagy más átiratban Burebista volt az első dák uralkodó és a királyság név szerint ismert megalapítója, aki a dákokat politikai tényezővé tette. A feliratot egy helyi előkelő, Akasz (Akornion) állíttatta, aki a király diplomatája vagy követe lehetett. A szöveg dicsőíti Burebistát, és kiemeli, hogy:
- Egyesítette a dák törzseket, és hatalmas birodalmat hozott létre.
- Hatalmát a Fekete-tenger partvidékére is kiterjesztette, és jó kapcsolatokat épített ki a görög városállamokkal. Többek között Dionüsziopolisznak is kedvezett.
- Szövetségben állt Pompeius római hadvezérrel (aki akkoriban Julius Caesar ellensége volt).
Uralma alatt a dákok területe kiterjedt a mai Romániára, Moldovára, Bulgáriára és Magyarország egyes részeire. I.e. 44-ben meggyilkolták, valószínűleg belső árulás vagy római cselszövés során. Halála után az egyesített dák állam több kisebb fejedelemségre szakadt. Ők a következő évszázadban így-úgy, Rómával szövetségben, vagy éppen Rómával szemben próbálták megőrizni identitásukat.
Róma bukása (476) után Dionüsziopolisz a Bizánci Birodalom része lett, akik megerősítették a város védelmét és tovább fejlesztették annak gazdaságát. Ebben az időszakban a város ismét Krunoi néven szerepelt a forrásokban, bár a Dionüsziopolisz név is fennmaradt. A bizánci korszakban a kereszténység jelentős szerepet kapott, több templom is épült.
A település a 7. században megalapított Első, majd a későbbi Második Bolgár Birodalom alatt a bolgár kultúra és államiság fontos helyszíne volt.
Az Oszmán Birodalom 14. század végi hódítása során török fennhatóság alá került. Ezután kezdték a források Balchik néven említeni és ez a név maradt fenn a mai napig. A név eredete bizonytalan, feltételezések szerint török vagy bolgár eredetű lehet. A török idők alatt számos mecset és fürdő épült, és a város gazdasági jelentősége tovább nőtt.
A török kiűzése utáni balkáni háborúkat és zűrzavart követően, az 1913-as bukaresti béke értelmében Balchik Románia része lett. Ekkor a városban jelentős román közösség alakult ki. Sok román művész és író is itt telepedett le hosszabb - rövidebb időre. A román uralom alatt a város fejlődése tovább folytatódott és népszerű üdülőhellyé vált. Mária román királynőnek is kedvenc tartózkodási helye volt, ahol botanikus kertet és nyári palotát építtetett.
A román időszak vége 1940-ben, a Craiovai Megállapodással következett be, amikor Balchik visszatért Bulgáriához. Azonban Mária királynő öröksége és a román időszak hatása ma is érezhető a városban, amely gazdag történelmi és kulturális múltjának köszönhetően népszerű turisztikai célpont.
Mária Királynő és Palotája
Mária királynő, aki I. Ferdinánd román király felesége volt, különösen nagy hatással volt Balchik fejlődésére. Az 1920-as években Mária királynő beleszeretett a környék festői tájaiba, valamint tengerpartjába, és úgy döntött, hogy itt építteti fel nyári rezidenciáját.
A királynő palotája, amelyet török nevén "Tenha Yuva" ("Csendes fészek") néven ismertek, 1924 és 1936 között épült. Stílusa egyedi, ötvözi a mediterrán és a helyi bolgár építészeti elemeket, amely azonban erős török stílusjegyeket is magán visel. A palota nemcsak a királyi család nyári pihenőhelye volt, hanem a nemzetközi diplomácia és a román kulturális élet központja is.
A palota és kert komplexum Balchik festői tengerpartján található, közvetlenül a Fekete-tenger partján, egy sziklás dombon. Több hektáron terül el, és magában foglal számos épületet, kerteket és tavakat, szökőkutakat, illetve patakokat.
A főépület két szintes, 15 méter magas, és mintegy 1000 négyzetméter alapterületű. Az épület hossza körülbelül 40 méter, szélessége pedig 25 méter. Itt találhatóak a királyi család nappali és fogadótermei, amelyek elegáns bútorokkal és művészeti alkotásokkal vannak berendezve. A második szinten a királynő és a család tagjainak magánlakosztályai helyezkednek el, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a tengerre és a kertekre.
Mária királynő szenvedélyesen gyűjtötte a művészeti alkotásokat. A palota belső terei tele vannak festményekkel, szobrokkal és egyéb művészeti tárgyakkal, amelyek a királynő kifinomult ízlését tükrözik. Sok műalkotás román művészektől származik, akiket a királynő személyesen ismert és támogatott.
A palotához tartozik egy kb. 50 négyzetméter alapterületű, kis ortodox kápolna, amelyet "Stella Maris"-nak neveztek el. Különleges építészeti stílusban épült, és a királynő személyes imádkozóhelyeként szolgált. Az épület belső tere gazdagon díszített, és különleges ikonokkal van ellátva.
Az épületkomplexum része egy régi vízimalom is, amelyet a királynő átalakított egy romantikus fürdőházzá. Itt a királynő és vendégei pihenhettek és élvezhették a természet közelségét. Ahogyan a palota mellett található ókori római "thermae" romjain kialakított szabadtéri fürdőt is, amelynek egyedi atmoszférája és a kilátás a tengerre különleges élményt nyújthatott a látogatóknak.
A térség történelmébe illő látványt nyújt a palotához épített minaret és annak kis kertje. Ez azonban nem az oszmán időkre nyúlik vissza. A minaretet a királynő építtette és összefüggésbe hozható a botanikus kert építésében és ápolásában segédkező muszlim kertésszel, Alival ápolt barátságával. Leírások szerint a minaret szimbolikus jelentőséggel bírt, hiszen a királynő ezzel is tiszteletét fejezte ki Ali vallása és kultúrája iránt. A minaret egyfajta békés együttélést és vallási toleranciát szimbolizált, amelyet a királynő nagyra értékelt.
Mária gyakran sétált a kertben Alival és hosszasan beszélgettek a növényekről, a kertészkedésről és az élet különböző aspektusairól. Ali szakértelme és elkötelezettsége nagyban hozzájárult a botanikus kert szépségéhez és sokszínűségéhez. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a baráti viszonyt sokan többnek gondolták és gondolják, romantikus viszonyt feltételezve a háttérben.
Botanikus Kert
A palota komplexumhoz tartozik a híres Balchiki Botanikus Kert, amelyet szintén Mária királynő alapított 1926-ban. A kert tervezésekor Mária célja az volt, hogy egy olyan helyet hozzon létre, amely tükrözi a természet szépségét és sokszínűségét. A királynő személyesen is részt vett a növények kiválasztásában és elrendezésében.
A botanikus kert ma is az egyik legnagyobb attrakció Balchikban. Több mint 3500 növényfajtát tartalmaz. Különösen értékes a kaktuszgyűjteménye, amely az egyik legnagyobb Európában. A kert területe kb. 65 000 négyzetméter, és különböző tematikus részekre oszlik, mint például a rózsakert, a vízikert és az egzotikus növények kertje.
A botanikus kert és a palota fekvése és látványa 5 csillagos, a szolgáltatással viszont több problémám volt (legalábbis 2024-ben):
- A kertbe és a palotába 2 külön bódéban kell jegyet venni és emiatt kétszer sorban állni.
- Az ár helyi viszonylatban magas: 2*15 leva. Cserébe nem lehet kártyával fizetni, ami egy EU tag állami intézményében felháborító! Sok időt vesztettünk, míg a tömegben visszasétáltunk automatát keresni, majd újra sorba álltunk?
- A palota rendkívül zsúfolt, nyáron, vagy hétvégén szinte élvezhetetlen. Ennek az oka, hogy Romániából nagyon sokan érkeznek, tömött buszokkal, Mária örökségét és a "Csendes Fészek Palotát" megnézni. Kifejezetten volt olyan érzésem, hogy a román látogatókat akarják lehúzni a palota belépőjével.
A botanikus kert egyébként gyönyörű, megéri a látogatást és az árát is. A palotát azonban csak szezonon kívül, egy csendes hétköznapon ajánlom, amikor el lehet mélyülni a történelemben.
|
Fotógaléria - Bulgária tengerpart (2024): Balchik, Várna
|
