VRATSA
A város az ország északnyugati részén, a Balkán-hegység lábánál, a Leva-folyó völgyében fekszik. Szófiából is könnyen megközelíthető, amely mindössze 110 kilométerre található.
Mi a szerbiai Duna menti túránk esti megállóhelyeként iktattuk be a várost, aznap reggel Galambóctól indulva.
Szállásunk a
Villa Todora
bájos kertvárosi szállása volt, amelyet egy kedves olasz hölgy üzemeltet bolgár férjével együtt. Ajánlására a Leva Hotel éttermében vacsoráztunk, ahol egy tökéletes, nemzetközi színvonalú vacsorát kaptunk.
Vratsa hosszú és gazdag történelmi múlttal rendelkezik, amely az ókorig nyúlik vissza.
A területet az i.e. 2. évezredtől kezdve már a trákok is lakták, akik számos erődítményt és települést hoztak létre. A legfontosabb az ún. Triballoi, a mai északnyugat-bolgár területeken élő harcias törzs, amely később többször is szembeszállt a makedónokkal és a rómaiakkal. Ezért maradtak róluk feljegyzések. Jellemzően a mai Bulgária és Szerbia területén, főként a Morava-folyó völgyében és a Balkán-hegység északnyugati részén éltek. Egyes források szerint az i.e. 6. századtól kezdve váltak meghatározóvá a térségben, míg más történészek úgy vélik, hogy már korábban is jelen lehettek a Balkán ezen régiójában.
(Részletesebben
ITT írok róluk.)
A másik trák törzs a környéken a géták, akik az i.e. 1. évezredben, majd az i.sz. 1. évezred elején a Duna alsó folyásának mindkét partján éltek. Jelentős kulturális és politikai hatással voltak a régióra, de Vratsa környékén csak átmenetileg voltak jelen.
Az i.e. 6.-4. század közötti időszak a trák civilizáció virágzása volt. A térségben trák fejedelemségek jöttek létre, akik gazdag arany- és ezüstkincseket halmoztak fel, amelyeket gyakran az előkelők sírhalmaiban helyeztek el. Az ebből a korszakból fennmaradt egyik legfontosabb lelet az ún. "Rogozen kincs", amelynek első darabjait 1985-ben, véletlenül fedezte fel Ivan Dimitrov traktoros, amikor a közeli Rogozen faluban lévő kertjében, egy öntözőrendszerhez ásott gödröt. Az ezt követően megkezdett régészeti ásatások során, a Vratsai Megyei Történelmi Múzeum munkatársai, 1986. január 6-án felfedezték a kincs további részét, mintegy 100 ezüst és aranyozott tárgyat.
A lelet összesen 165 edényből áll. Ezek közül 108 ún. phiale (egy sekély, perem nélküli edény, amelyet az ókori görögök és trákok használtak főként vallási és rituális célokra), 55 korsó és további 3 serleg. A több mint 20 kilogramm össztömegű tárgyak ezüstből készültek, némelyiken aranyozott domborművekkel. A kincs származását az i.e.5.-4. századra datálják. A leletek finoman megmunkált díszítéseik és motívumaik miatt különösen értékesek, és betekintést nyújtanak a trák civilizáció vallási és társadalmi életébe. Az edények némelyike trák uralkodók és nemesi családok számára készült, amely tovább növeli történelmi jelentőségüket. A kincset ma a Vratsa-i Történeti Múzeumban nézhetjük meg.
Az i.e. 4.-3. században a trák Odrysz királyság hatása is elérte a térséget. Az Odrysz dinasztia jelentős politikai és gazdasági hatalmat szerzett a Balkánon.
(Részletesebben
ITT írok róluk.)
Ezt követően Vratsa város környéke is osztozott a régió törtelmében. Az i.e. 4. századtól kezdve először a makedón terjeszkedéssel szembesült, akik azonban szemben találták magukat a már említett, harcias Triballoi törzzsel is. Az Odrysz királyság hatalma eközben meggyengült, miközben az i.e. 3. századtól kezdve a Római Köztársaság is egyre inkább beavatkozott a térség ügyeibe.
Az i.e. 1. és az i.sz. 1. század közötti római hódítás véglegesen beolvasztotta a trák területeket a Birodalomba, ezzel megszűnt a trák uralkodók önállósága. A római korban (az i.e.1.- i.sz. 5. század) a város jelentős kereskedelmi és kulturális központtá vált, köszönhetően a Balkán-hegységen átvezető stratégiai utaknak.
A középkorban (6.-15. század) Vratsa a bolgár állam egyik fontos erődvárosának számított, és gyakran állt a Bizánci Birodalom, valamint más hódítók célkeresztjében.
Szoros kapcsolatban állt a közeli Koritengrad erődjével, amely a térség egyik fontos védelmi központja volt, a mai Lyutibrod település közelében. Az erődítmény a Balkán-hegység lábánál, egy egyedülálló természeti - az ún. "Ritlite", sziklaformációkkal tarkított - környezetben létezett.
A
Ritlite,
mint valami kettős pengefal szakad a hegygerincről merőlegesen az Iszker folyóba, egyfajta természetes véderőműként.
Az erődöt valószínűleg bolgár uralkodók alapították a 10.-12. században. Koritengrad a Bizánci Birodalommal határos területen feküdt és egyike volt a bolgár állam legjobban megerősített várainak. A 14. században élte virágkorát, amikor is jelentős kereskedelmi és kulturális központtá vált. Saját pénzverdéje jól reprezentálja gazdasági jelentőségét. A 14. század végén azonban az oszmánok elfoglalták és lerombolták. Romjai ma is láthatóak a Ritlite területén, ahol a régészeti feltárások során falmaradványokat, őrtornyokat és középkori fegyverek nyomait találták meg.
A közeli
Szent György templom és egy
korai
keresztény bazilika
romjai a mai napig árulkodnak a dicső múltról.
Vratsa mintegy 500 évig oszmán uralom alatt állt. Ez az időszak jelentős változásokat hozott a város szerkezetében és gazdaságában. Fontos közigazgatási központtá vált, és az oszmán kereskedelmi útvonalak egyik állomása lett. A török uralom alatt mecseteket, fürdőket és más oszmán stílusú épületeket emeltek. A városban több hamam is működött, amelyek közül néhánynak a romjai ma is láthatók. Az oszmánok által épített utak és hidak részben még mindig használatban vannak. Az oszmán időszak alatt Vratsa fontos kereskedelmi és ipari központtá vált, különösen a bőr- és textilipar fejlődött.
Vratsa területén az egyetlen megmaradt oszmán templom az ún. Eski Dzsámi. Az eredeti, 18. századi épület egy földrengés során megrongálódott, minaretje ledőlt. A később felújított épületben jelenleg egy turisztikai központ működik.
A 19. században a bolgár nemzeti mozgalmak itt is megerősödtek, és a város kiemelkedő szerepet játszott az 1877-78-as orosz-török háború idején, amely végül Bulgária felszabadulásához vezetett.
Napjainkban Vratsa Bulgária egyik fontos ipari és kulturális központja. Gazdaságában kiemelt szerepet játszik a bányászat, az energiatermelés és a feldolgozóipar. Emellett azonban a turizmus is egyre nagyobb jelentőséget kap, köszönhetően a város lenyűgöző természeti adottságainak és történelmi örökségének.
Egyik legismertebb természeti látványossága a Vratsa-szoros, amely Bulgária egyik legnagyobb és leglátványosabb szurdoka. Ideális hely a természetjárók és hegymászók számára. A város közelében található a híres Ledenika-barlang, amely gyönyörű cseppkőképződményeivel és természeti szépségeivel vonzza a látogatókat. Remek túra útvonalakat találunk a Skaklya vízesés, a Vratitsa erőd, vagy a Borov Kamak EcoTrail környékén.
A történelem iránt érdeklődők számára a Vratsa Történeti Múzeum kiváló hely, amely a régió történelmét mutatja be az ókortól a modern időkig. Itt tekinthető meg a korábban már bemutatott Rogozen kincs is. A múzeum mellett található az Etnográfiai Komplexum, ahol a látogatók bepillantást nyerhetnek a helyi hagyományokba és népi mesterségekbe.
A közeli Cherepish Kolostor viszont kihagyhatatlan látnivaló, amelyről a következő oldalon írok.
|
Fotógaléria - Bulgária(2024): Vratsa - Cherepish kolostor - Nicopolis ad Istrum - Veliko Tarnovo - Preobrazhenski Kolostor - Ivanovo - Szvestari - Madara - Belogradchik
|
