SBORIANOVO RÉGÉSZETI PARK LELŐHELYEI ÉS SZVESTARI TRÁK SÍREMLÉKE
Svestari Trák Sírkomplexum
A régészeti park kétségtelenül legfontosabb lelete az ún. Svestari Trák Sírkomplexum, amely az UNESCO Világörökség része.
A bolgár Svestari faluban található trák síremlék az egyik legjelentősebb régészeti lelet, amely a trákok egyik legjelentősebb törzsének, a Getáknak a kultúrájába enged bepillantást az i.e. 3. századból. A sírt 1982-ben fedezték fel, és azóta a bolgár történelmi örökség egyik kulcsfontosságú elemévé vált.
A síremlék egyedülálló abban, hogy tükrözi a trák kultikus épületek alapvető szerkezeti elveit, de azt a hellenisztikus időkből származó görög hatásokkal ötvözi, amelyek a trákok életére és művészetére is hatással voltak.
A síremlék valószínűleg a Geták királya Dromichaetes és felesége számára készült, aki az i.e. 4. század végén és az i.e. 3. század elején uralkodott. Felesége neve ugyan nem maradt fenn, de az tudjuk, hogy Lysimachus lánya volt.
(Lysimachus i.e. 360 körül született és i.e. 281-ben halt meg. Egyike volt Nagy Sándor hadvezéreinek és utódainak, az úgynevezett diadokhoszoknak, akik később Sándor Birodalmát felosztották maguk között. Lysimachus rövid életű birodalma először csak Trákiára terjed ki, majd később kiterjesztette hatalmát Phrügiára és Kis-Ázsia nyugati részeire is. Terjeszkedése során konfliktusba került I. Szeleukosz Nikatorral, akitől i.e. 281-ben, a mai Törökország területén található ún. Korupedioni csatában vereséget szenvedett és meghalt. Bukása után birodalma gyorsan szétesett, és részei más-más hellenisztikus uralkodók kezébe kerültek.)
A Svestari sír különleges régészeti fontossággal bír, amely hűen tükrözi a trák királyi temetkezések gazdagságát és művészi kidolgozottságát. A sír belsejét különösen figyelemreméltóvá teszik a falakba faragott, polikrómos fél-ember, fél-növény kariatidák, és a központi kamrában található tíz, női figurát ábrázoló dombormű.
Az emlékhely sajátos építészeti jellemzői és a falakat díszítő freskók közép-ázsiai és hellenisztikus hatásokat mutatnak. A síremlék három fő részből áll: egy előcsarnokból, két helyiségből és a tényleges sírból. A tetőt tartó kariatidák a trák építészet egyedülálló elemei és egyben a sír kultikus jelentőségére utalnak.
A sír felfedezése óta is számos további fontos régészeti lelet került elő a környékről. 2012-ben egy jelentős kincset tártak fel, amely arany gyűrűt, 44 női figurát és 100 arany gombot tartalmazott. Ezek a leletek is arra utalnak, hogy a Szvesztari mellett fekvő terület a Geták ősi városa, Helis és/vagy Dausdava lehetett, ahol valószínűleg Dromichaetes palotája is állt.
A sír jelenlegi állapotát jól megőrzött formában láthatják a látogatók, bár a belső teret szigorúan védik a károsodástól. A látogatás során a látogatóknak külön lábzsákot kell viselniük, és szigorú időkorlátok mellett tekinthetik meg a belső részeket. A klimatizált teret védő, hermetikusan záródó fém ajtók futurisztikus, űrhajóra emlékeztető látványt nyújtanak. Ezzel is erősítve a látogatás időutazás jellegét.
A sír csak meghatározott időpontokban és csoportosan látogatható. 2024-ben hétfőn és kedden zárva tartott! A belépő 10 leva/fő. Az utolsó csoport 2024. június végén 16.30-kor indult. A mi 4 fős csapatunkon kívül mindössze 4 másik, külföldi érdeklődővel.
A Régészeti Park egyéb lelőhelyei
Sborianovo területén számos jelentős lelőhely található, amelyek különböző korszakokból származnak. Ezek a lelőhelyek gazdag betekintést nyújtanak a trák, római és középkori kultúrákba, valamint a régió történelmébe.
Az i.e. 11.-9. századba nyúlik vissza az ún. "Nivata na Pevetsa" (Énekes mezeje) területén feltárt kora vaskori temető, ahol inhumálással (az egész test megőrzése) és hamvasztással történő temetkezéseket, valamint kerámiaedények, brossok (fibulák), amulettként értelmezett kis agyagtárgyak gazdag gyűjteményét tárták fel.
Az ún. "Kamen Rid" (Kőhát) szentélye az i.e. 9. és 6. század között működött, majd az i.e. 4. században átrendezték. Délről és északról kőfalak vették körül. A helyszínen rituális gödröket és áldozati tűzhelyeket tártak fel, ahonnan törött edények és rituális ajándékok, köztük figurák, ékszerek kerültek elő, valamint ember- és állatáldozatok nyomait is megtalálták.
A trák időkből egy az i.e.4. és i.sz.3. század között létezett trák város maradványai kerültek elő (lásd előző oldalon: Helis és Dausdava). Itt lakóépületeket, középületeket és vallási helyszíneket, valamint innen származó tárgyi emlékeket tártak fel.
A trák kultúráról a legtöbb emlékünk sírokhoz kapcsolódik. Sborianovo-ban egy i.e. 5.-3. század közöttre tehető trák nekropoliszt tártak fel, amely több sírdombot és temetkezési helyet foglal magába. Az itt talált leletek között számos értékes tárgy található, mint például ékszerek, kerámiák és fegyverek. Kiemelendő az ún. "Ginina" sír, amely egy gazdag nemesi család temetkezési helye volt.
Az i.e. 2.-3. századból származnak a római villa és fürdő maradványai. A feltárások során előkerült mozaikok, falfestmények és építészeti elemek a római kultúra jelenlétét és hatását mutatják be a régióban.
Az egykori trák településen a középkori bolgár birodalom is nyomot hagyott. A feltárt 9.-14. századból származó középkori erődítmény a bolgár állam védelmi rendszerének fontos része volt. Az erődítmény romjai között talált fegyverek, építészeti elemek és mindennapi használati tárgyak a középkori élet és a háborúk tanulmányozásához nyújtanak értékes információkat.
Az oszmán időszak emléke pedig a 16. századi gyógyító remete, Demir Baba türbéje (Teke), amely ma is fontos muszlim zarándokhely.
|
Fotógaléria - Bulgária(2024): Vratsa - Cherepish kolostor - Nicopolis ad Istrum - Veliko Tarnovo - Preobrazhenski Kolostor - Ivanovo - Szvestari - Madara - Belogradchik
|
