Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Vezúv, Pompei
Amalfi partvonal
Capri
Nápoly
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


3.nap: Capri szigete


 

 

 

 

 

Ismét korai kelés után szemerkélő esőben indulunk Sorrentóba, ahol behajózunk és mintegy 1 óra 10 perc zötyögés után – szerencsére verőfényben - kötünk ki Capri szigetén, a Marina Grandén.

 

Capriról összes korábbi emlékem édesanyám évtizedes vágyódása a filmsztárok és a luxus szigetére, de hősiesen bevallom, annyira nem érdekelt, hogy korábban megnézzem: Nápolyhoz igen közel van.

 

A gyönyörök szigeteként is emlegetett Capri csodás fekvésére, adottságaira, mikroklímájára már az ókori rómaiak is felfigyeltek. Elsőként Augustus császár állt meg itt egyiptomi útjáról visszafelé jövet ie. 29-ben. Később Tiberius innen igazgatta a Birodalmat utolsó éveiben. Erről árulkodik a mai is látható Jupiter Villa vagy Villa Jovis, illetve az egyik Tiberius villa helyén a 14. században épített karthauzi kolostor.

 

Később a szigetet több fajta náció uralta az afrikai szaracénoktól, a normannokon, és spanyol Anjou királyokon át egészen az Ottoman birodalomig. 1535-ben a Barbarossa néven emlegetett török admirális is megvetette a lábát és egy erődöt is építetett sziget tetején, Anacapriban. Ezek ellenére a sziget fénykorát akkor kezdte élni, amikor a 19. században angol és német utazók fedezték fél és sokuknak kedvenc úti célja, sőt lakhelyévé vált.

 

Első programunk egy 1-1,5 órás sétahajózás volt a sziget körül. Megnéztük a barlangokkal tűzdelt sziklafalakat, az emblematikus Faraglioni-sziklákat, amelynek monumentális szikla kapuja alatt Petrával a biztonság kedvéért megcsókoltuk egymást. Állítólag ez az örök szerelem kulcsa… ezen már ne múljon J

 

Terveink között szerepelt a Kék-barlank (Grotta Azurra) megtekintése is. Erzsi azonban elmondta, hogy mivel a japán útikönyvek szerint ez az egyetlen látogatásra érdemes hely a szigeten, így órákat kell sorban állni, hogy ezen érdekes turistanáció mellett esélyünk legyen. Így kihagytuk. A hely érdekessége abból áll, hogy a fény egy keskeny víz alatti kürtőn keresztül jut be, ami a fénytöréseknek köszönhetően kék színnel tölti meg a barlangot. Varázslatos lehet, illetve lenne, ha a tömérdek turistát kihagynánk.

 

Csónakázás után így jót sétálunk Capriban, ami csodás fekvése ellenére is egy szemérmetlen „túristabirkáló” hely. Nyilván Húsvét vasárnap van, és Erzsi állítja, hogy egy őszi szerda lenne az ideális…. Tömegek és mindenhol általam csak részben ismert, de Petra által igazoltan menőnek számító, divatcégek butikjai, ahol egy-egy táska már akár 1000 eur-tól is megkapható. Egy-egy nekem tetsző ing eléri a 100 ezer forintot. No kérem, ahol Jackie Kennedy, Rita Hayworth és Brigitte Bardot vásárolt magának kézzel készített szandált. Vagy pl. Constanzo Ruocco boltja - Da Constanzo, Via Roma 49, Capri – ahol Sophia Loren lábáról vettek méretet, a lenyomatot azóta is vitrinben őrzik. Van valami szálloda is, ahová 2 évre előre kell foglalni.

 

El kell azonban ismerni, hogy a hely szép és Erzsi mutat egy fagyizót, ahol helyben készítik a tölcsért és abba mérik a fagyit, ami valóban igen dögös.

 

 

 

 

Capri Fotógaléria

A nap második felét a sziget tetején lévő Anacapriban töltjük, amit akár Anti-Caprinak is nevezhetnénk. Ég és föld a különbség. A hintalócipős menőcsajok és menőcsávók lent maradnak és bár az Útitárs nevű olasz útikönyv annyit ír róla, hogy „a sziget kisebbik városa”, ennél azért jóval izgalmasabb hely. Emberibb, élhetőbb, kevésbé divat-egységsugarú és sokkal szebb a kilátás. Aki szeretne egy kötélpályán felmehet a Barbarossa erődhöz is.

 

Mi inkább Axel Munthe lakóházát választjuk, a San Michele Villát. Munthe 1857-ben született Stockholmban. Tanulóévei Párizshoz kötik, itt szerez diplomát, és innét indul el pályáján. Hamarosan előkelő családok orvosa lesz. Később Rómában folytatja gyógyító munkáját, és egy hónapot tölt Lappföldön is.

Egy vakációja során felfedezi a nápolyi öbölben fekvő Capri szigetének akkor még alig ismert varázslatos szépségét, és rátalál a sziget legmagasabb pontján fekvő kis falura, melynek kápolnája a San Michele nevet viseli. Egy szőlőlugasok és ciprusok övezte elhanyagolt ház éppen eladó és Munthe azonnal dönt: maga akarja megépíteni leendő otthonát, ahová a rohanó életből elvonulhat a természet csodavilágába. Történetének önéletrajzi ihletésű műve a „San Michele regénye”, amely számtalan nyelven, így magyarul is megjelent. Az ember-, természet- és állatbarát, a rendkívül művelt és humánus ember lakóházát érdekes hangulat lengi körül. Csodás kertjében sétálva értettük, hogy miért szeretett bele ebbe a helybe …. A sors fura fintora, hogy mire Munthe megöregedett és igazán élvezhette volna csodálatos otthonát, megvakult és ő, aki a természettel, a művészettel, az emberekkel és az állatokkal kívánt igazi harmóniában élni, fénytől elszigetelve, elvonultan élte le utolsó éveit. A házat a svéd államra hagyta, így azt ma egy svéd alapítvány üzemelteti.

 

Anacapriban, a Munthe háztól visszafelé ismeretséget kötöttünk a Limoncello helyi gyártójával, aki nem csak ezzel az érdekes és erős (32 fokos) citrom likőrrel, hanem citrom- és narancslével ízesített „fehér csokival”, és ami engem jobban érdekelt, citrom párlattal kápráztatott el bennünket.  Ezután határozottan jól esett egy „tésztás” menü elfogyasztása a kellemes napsütésben, egy üveg vezúv lejtőin termelt bor, a Lacrima Christi mellett.

 

Ismét késő estére, de élményekkel gazdagon tértünk vissza Lettere-i szállodánkba.