A DIANA ERŐD
Az erődöt hazafelé úton látogattuk meg, amikor is 1 éjszakát töltöttünk a Duna parti Velika Vrbica faluban lévő
Etno Apartmani "Vlaska kuca" szálláshelyen.
Egy büszke vlach származású család üzemelteti, fantasztikus vendégszeretettel és egyszerű, de remek helyi ételekkel, saját borral és persze pálinkával. A szálláshely autentikus, nem kicsit a vidéki nagymamák antik és népies bútorainak eklektikus elegyét alkotja, de átutazó szállásnak tökéletesnek találtuk.
Másnap reggel vettük az egykori római erőd felé az irányt, amely a 35-ös úton, Davidovactól Novi Sip felé a jobb, a Duna felőli oldalon található.
(A Google Maps útvonal tervezője a folyó partra visz, ahonnan fel kellene mászni a sziklára, ami nagyjából esélytelen a bozóton keresztül. A fő út mellett viszont - legalábbis 2024 nyarán - rosszul volt kitáblázva.
Itt parkoljatok:
GPS: 44.653045636047885, 22.5426195061893, és innen 1 perc séta.)
Az erőd történelmi és régészeti fontossága sokkal nagyobb, mint ahogyan kinéz. Sajnos nem nagyon van karbantartva, nagy a gaz is. Önmagában nem éri meg, de ha a környéken kirándulunk, vagy átutazunk megér 30 perc megállót. Ha közben elolvassuk az erőd történelmét, akkor könnyebben elképzelhetjük 1900 évvel ezelőtti nagyságát.
Diana római kori erődje Karatas falu közelében, a Duna part szikláin található, a Vaskapu - szorosban. A Tiberius-Claudius korban épült, a római Moesia tartomány határrendszerének (limes) részeként, amelynek az egyik legjobban feltárt erődje.
Miután Domitianus császár (51. október 24. - 96. szeptember 18.) dák háborúja során a korábbi, 1.04 hektár területű erősség elpusztult, Traianus háborúinak előkészítése során, i.sz. 100-ban újjáépítették. Ez az erőd már nagyobb, 1.7 hektáros területet foglalt el és a fontosabb épületeket kőből és nem fából építették. Ezután a "Statio Cataractarum Dianae" néven vált ismertté, ugyanis a folyó szurdok zuhatagait, zúgóit (amit kataraktának hívtak) elkerülendően épített, mesterséges csatorna bejáratát védte. Ezt, a több mint 3 km hosszú és 40 m széles építményt, dicsőíti az erőd közelében megtalált császári tábla is.
A helyőrségben a római Moesia légióinak (V. Macedonica, VII. Claudia, IIII. Flavia, XIII. Gemina) különítményei, valamint egyéb segédcsapatok állomásoztak.
Az erődítmény 172 x 100 m-es volt, és félköríves tornyokkal rendelkezett. Tőle 150 m-re nyugatra egy polgári település, a keleti oldalon pedig egy ősi temető feküdt. A területen egy vízvezetéket is felfedeztek.
A már említett ún. császári táblát, egy feliratos, (97x209x20 cm-es) márványtáblát 1969-ben találták meg a Diana erődtől 150 m-re délkeletre, a római temető keleti szélénél. A tábla így emlékezik az i.sz. 101-ben ásott Traianus-csatornáról:
"Traianus Augustus császár, az istenített Nerva fia, a germánok felett győztes, főpap, a tribunusi hatalom ötszörös birtokosa, hazája atyja, négyszeres konzul, a Duna hajózását, amely a zúgók miatt veszélyes volt, egy új csatorna ásásával biztonságossá tette."
A 3. század végén és a 4. század elején, védelmi célból, további tornyokat építettek a Duna-partja felé, de ez sem bizonyult elégségesnek. A 4. század közepén a betörő hunok jelentősen megrongálták.
I.sz. 530-ban Justinianus kelet-római (bizánci) császár azonban újjáépíttette. Nem ismerjük pontosan, hogy az erődöt végül mikor és miért hagyták el végleg. A bizánci uralom maradványai nem jelentősek. A régészek csak néhány korabeli cserépedényt és érmét találtak a területen. Feltehetően a szlávok 6. század végi, 7. század eleji letelepedésének idején néptelenedett el. Az biztos, hogy a helyén többet nem állt sem erőd, sem település.
Az ásatások során mindennapi használati eszközök, márvány- és bronzszobrok kerültek elő. 1983-ban a Szerb Köztársaság a Diana erődöt felvette a kivételes jelentőségű régészeti helyszínek szerbiai listájára.
Sajnos a Vaskapu vízerőmű építése során az állomás jelentős része víz alá került. Ez megnehezíti a további régészeti feltárásokat, és erősen korlátozza, hanem lehetettlené teszi, hogy az erőd pusztulásának okait pontosan megismerhessük.
|
Fotógaléria - Szerbia a Duna mentén: Végszendrő (Smederevo) - Galambóc (Golubac) - Vaskapu szoros (Djerdap) - Lepenski Vir - Diana erőd - Traianus hídja
|
