Útleírások

Balkáni kalandozások
Bulgáriai utazások 1.
Bulgáriai utazások 2.
Bulgáriai utazások 3.
Észak-Macedónia
Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Görögország: Makedónia és Trákia
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország: Barcelonai séták
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino: A Francia út
Szerbia: Utazás a Duna mentén
A római limes a Duna mentén
A Vaskapu - szoros római megszelídítése
Az Al-Duna újkori szabályzása
A Vaskapu I. és II. erőművek
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Bortúrák és kóstolások
A Sangiovese magasiskolája
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúrák - 2011-2023
Spanyolország: Katalán bortúra 2012
Török bortúra - 2013
Portugál bortúra - 2014
Loire - kóstolási jegyzetek 2018


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


A VASKAPU I. ÉS II. ERŐMŰVEK


A II. Világháború után továbbra is a szoros jelentette a szűk keresztmetszetet a dunai hajózás számára. A korszakban azonban új szempont jelent meg a döntéshozók számára, mégpedig a vízenergia kinyerésének lehetősége. Románia és Jugoszlávia végül egy államközi együttműködés részeként,1964 és 1972 között megépítette a Vaskapu I erőművet, amely több mint 2000 MW kapacitásával a világ legnagyobb vízerőművei közé tartozott. Az építmény számai bődületesek: 3 millió köbméter betont használtak fel; a fő gát 441 méter hosszú és 60 méter széles, amely 33 méteres magasságra duzzaszt fel 2 milliárd köbméter vizet.
Ezt követte a 2*216MW kapacitású Vaskapu II. projekt, amely 1977 és 1984 között épült lejjebb, a szerb Negotin és a román Gruia városok között. A két erőmű között a vízszint 60 méteres lett.

Az erőművek hatására a hajózás természetes akadályai megszűntek. A Rajna?Majna?Duna vízi út 1992-es átadásával több mint 3500 km összefüggő európai hajózási útvonal jött létre, amelyet további 12 000 kilométeres mellékfolyó- és csatornahálózat egészít ki.

A szabályzás hajózási előnyei és az energia termelés azonban áldozatokkal is járt. A megemelkedett vízszint miatt a felsőbb Duna-szakasz jelentősen megváltozott. A régi Orsova, a stratégiai fontosságú Ada Kaleh-sziget és három falu (Nagyzsuppány, Tuffás és Koromnok) víz alá került, a lakosságot kiköltöztették. A gátak megakadályozták a tokfélék, így a viza vándorlását a folyón felfelé, így azok eltűntek pl. Magyarországról is. Számtalan római kori régészeti lelőhely is víz alá került.
Románia és Szerbia a károk enyhítése érdekében a Duna két oldalán természetvédelmi területet hozott létre: Szerb oldalon 1974-ben a Djerdap nemzeti parkot (68 000 hektár), Romániában pedig 2000-ben a Portile de Fier (Vaskapu) természetvédelmi területet (115 ezer hektár).

Ennyi évtized után azonban az új vízszint gazdag vizes előhellyé vált, ahol a flóra és fauna birtokba vette az új adottságú terepviszonyokat. Látványos és idegenforgalmi szempontból is hasznosítható adottságai egyelőre nem jelentenek túlzsúfoltságot. Aki erre jár, annak mindenképp ajánlok egy néhány órás vízi kirándulást.
(Mi ezzel a céggel tettünk egy remek kirándulást. 2024 nyarán 4 főre 100 eurót fizettünk.)

Fotógaléria - Szerbia a Duna mentén: Végszendrő (Smederevo) - Galambóc (Golubac) - Vaskapu szoros (Djerdap) - Lepenski Vir - Diana erőd - Traianus hídja