MEGLÁTOGATOTT BORVIDÉKEK ÉS PINCÉSZETEK
Penedes D.O.
66 települést magába foglaló borvidék, amelynek a központja Villafranca del Penedes. A termőterületek mérete 26 ezer hektár. A vidék borkészítési történelme a Föníciaiak idejére nyúlik vissza. Az i.e 6. századból származó leletekben chardonnay szőlő nyomait sikerült azonosítani. Főbb régiói:
- Alt Penedes: a legbelső, hegyvidéki területek, amelyet alacsonyabb volumenek és magas minőség jellemez.
- Penedes Central: a dél-nyugati területek, innen származik a régió bortermelésnek a zöme.
- Baix Penedes: tengerparti, alacsonyabban fekvő területek
Fő termesztett fajták Parellada, Macabeo, Xarel lo, Garnacha, Tempranillo, Merlot.
A vidék egyértelműen a 19. században induló Cava készítés központja, innen kerül ki a spanyol termelés 95%-a.
Priorat D.O.C
Utazásunk legfőbb vörösboros célja - a Rioja mellett az egyetlen DOC besorolású terület - Priorat volt. Katalónia, ha nem egész Spanyolország "Montalcino"-ja, ami az 1990-es évekre sem minőségével, sem árával nem maradt el a toszkán csoda mögött. A terület magas hegyekkel védett, ahol rendkívül kevés a csapadék, így a fekete és csillámpalás, kvarc összetételű talajon (ún. llicorella), rendkívül alacsony terméshozam mellett, hihetetlenül koncentrált borok készülnek.
A borkészítés a 12. századig nyúlik vissza, amikor is a karthauzi szerzetesek 1194-ben megalapították a Scala Dei kolostort és ők ültettek szőlőt a térségben. A kolostor Prior-ra volt a vidék ura, később innen kapta a nevét a borvidék is. 1835-ben - a rend felszámolása után - a szőlőművelés a korábbi 5000Ha-ról 10%-ra csökkent, és csak a kis egyéni gazdaságokban, illetve a szövetkezetben maradt fenn. A kíméletlen talaj, a hőség és a kevés csapadék miatt a borokat túlérettség, magas alkoholok és maradék cukor jellemezte. Ez volt az "új" idők priorati vörösbora.
A terület rendkívüli adottságait az 1970-es évek végén két termelő, René Barbier (Clos Mogador borászat), és a rioja-i befektető "fenegyerek" Alvaro Palacios (Clos Dofi ma Finca Dofi borászat) látta meg és alapítottak elsőként korszerű birtokot. Az őshonos fajták mellett Merlot, Syrah és Cabernet fajtákat is telepítettek. Őket követte a Clos Erasmus, Clos Martinet és a Clos de l'Obac birtokok megalapítása.
Elkezdődött Priorat fényes fejlődése, és ezzel együtt az árak emelkedése, elsősorban az érdekességre vágyó amerikai piac keresletének és fizetőképességének köszönhetően. A nevesebb borászatok tételei 30-50 euro, míg egy-egy kiemelkedő tétel (pl. Palacios L`Ermita-ja) akár 3-400 eurós áron kerül forgalomba.
Ma 11 településen 100 alatti darab számú borászat tevékenykedik. A művelt területek nagysága mára eléri az 1800 hektárt. A vidék központja a bájos középkori kisváros Gratallops, ahol 2-3 kisebb szállodában alhat a lelkes borturista.
Fő fajták a vörös Garnacha Tinta, Garnacha Peluda, Carinena, Cabernet Sauvignon, Merlot és Syrah. Fehér fajták a Garnacha Blanca, Macabeo, Pedro Ximénez and Chenin Blanc. Az átlagos terméshozam 60 q/ha, de gyakori a 20-40 q/ha terhelés. A rendkívül köves, teraszos ültetvények művelése jellemzően csak kézi munkával lehetséges, emiatt nem olcsó mulatság. Egyik kísérőnk elmondta, hogy a vidék munka lehetőségei korlátozottak, így nem okoz gondot a munkaerő toborzás, de latin-amerikai és észak-afrikai bevándorlók is kiveszik részüket a munkából.
A bor stílusok érdekesen alakulnak. A maradékcukor és magas alkohol problémakör kezelése komoly kihívást jelent, ahogyan a túlérett lekváros, túl tanninos karakter sem mindenkinek vonzó. Ebből a szempontból nekünk az öregebb Garnacha és Carinena ültetvények tételei meggyőzőbbnek bizonyultak. Az amerikai piacra dolgozó Clos de l'Obac esetében nem kedveltük az új világi sziruposságot és édességet. A nagy öreg René Barbier esetében a rusztikus komplexitás és ásványosság nyűgözött le. Viszont eleganciában és struktúrában a Mas d'En Gil vitte a pálmát. Egy esti vacsorán Palacios borokat kóstoltunk, amelyek koncentráltságukkal, komplexitásukkal tűntek ki.
Costers del Segre D.O.
Látogatásunk utolsó borvidéke Costers del Segre, ami a Katalónia Lleida provinciájában található több elszórt kisebb terület összefoglaló DO-ja. 1988-ban jött hivatalosan létre Artesa, Valls de Riucorb, Garrigues, Raimat területekkel, 1998-ban további egységekkel kiegészülve, mint Pallars Jussa és Segria. Éghajlata kontinentális, meleg, száraz nyár és hideg tél jellemzi, ami alól az északi, a Pireneusok déli nyúlványai által befolyásolt terület a kivétel. A földrajzi szétszórtság nagy eltérésű mikroklímákat jelent. A talaj jellemzően szegény és meszes, egyes helyeken agyagos, vagy éppen magas sótartalmú. Ültetvényeket 250-1000 méter között találhatunk.
Jellemző fehér fajták a Macabeo, Parellada, de a hűvösebb Pireneusok közeli területeken Rajnai Rizling és Sauvignon Blanc is előfordul. Vörös fajták közül a Garnacha, Tempranillo (Ull de Llebre), Trepat, Cabernet Sauvignon, Monastrell, Merlot, Pinot Noir és Syrah fordul elő. Keleti részeken cava készítés is zajlik.
|
Fotógaléria: Katalán bortúra teljes
|
