Útleírások

Balkáni kalandozások
Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
1.-2.nap: Kairó
3.nap: Úton a Bahariyya oázisba
4.nap: Bahariyya - Fehér Sivatag
5.-6.nap: Fehér Sivatag - Kairó
7.nap: Memphis, Szakkara
8.-11.nap: Dahab
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino: A Francia út
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
A Sangiovese magasiskolája
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011, 2018
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április
Loire - kóstolási jegyzetek 2018


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


5. nap: Fehér sivatag - Fekete sivatag - Kristály hegy - Bahariyya oázis



Hajnalban kelünk, hogy megcsodálhassuk a napfelkeltét. Dermesztő csend van, csak egy-egy sivatagi ragadozó madár éles rikoltása töri meg néha-néha. Kifejezettem hátborzongató. Csípős hideg van, úgy 5 fok körül, de ez senkit sem zavar. Folyamatosan a hely varázsa alatt állunk.

A kelő nap fénye narancsvörössé varázsolja a homoklencséket a hófehér tájon, míg a sziklák aranyban tündökölnek.
Míg én fotózni indulok, a gyerekek a felszínen szanaszét heverő kristályokat, kövületeket és a fekete kővirágokat gyűjtögetik. Ez nem a Marokkóból és Tunéziából ismert gipsz kőrózsa. Ránézésre és súlyra is valamiféle vasas kőbélről van szó, ami gyakran sünre emlékeztető formát vesz fel. Nagyon gyakoriak voltak a megkövesedett csigák, kagylók járataiban kicsapódott pirit szerű tömör, aranyszínű kristályok is.

Már itthon néztem után, hogy ez a térségre jellemző ősi, vasban gazdag talajból származó, többnyire a markazit után keletkező Goethit (bársonyvasérc, tűzvasérc) pszeudomorfóza. Ez egy vashidroxid ásvány, amelynek képlete a FeOOH, elsősorban mállással képződik.
(A pszeudomorfóza jelentése: álalakúság. Az ősmaradványok egyik típusa, ami akkor keletkezik, ha szervetlen anyagok (pl. kova) helyettesítik az élőlény eredeti anyagát, de ilyenek a kőbelek is (pl. radiolária pszeudomorfóza). Az ásványtanban akkor használatos a kifejezés, ha egy ásvány kioldódik és helyét, illetve alakját egy idegen ásvány tölti ki, felvéve ezt a rá egyébként kívülről nem jellemző alakot.)


Napfelkelte után 1 órával már egy szál pólóban reggeliztünk, majd nekivágtunk újra a sivatagnak. A bizarr sziklák között a Farafra oázis felé indultunk, de nem is akárhogyan. Mindannyian a terepjárók tetején ültünk, ami óriási élmény volt gyereknek, felnőttnek egyaránt.




Később nekem is az lett, mert a kellemes hűs szélben nem számítottam a napra, ami fájdalmasan hólyagosra égette a be nem kent füleim szélét :).
Emlékezetes megállónk egyike volt egy magasabb hegy, ahonnan végig tekinthettünk a valóban holdbéli tájon.


Fotógaléria: Fehér - sivatag  


Majd az ősi karaván utak egy fontos megállója, a Bahariya Oázistól 70 km-re délre található ősi Ain Khadra Oázis következett a nyugati sivatag szívében. Az itt található ősi forrás az 1840-es évekig éltette a lakosokokat, aki ma már a közeli Farafra oázisban élnek. A rejtélyes forrás egy picinyke - de mesébe illő pálmafás vegetációt - és egy ős öreg, magányos akáciát táplál. A fán - melynek neve Al Salta - hemzsegtek a pihenő madarak, akik a tűző nap elől menekültek ide, feltételezem Európa felé vezető repülésük során.

Fotógaléria: Ain Khadra Oázis



Utunk további része már visszafelé, a Bahariyya oázis irányába mutatott. Kereszteztük a Fekete - sivatag barátságtalan bazalt törmelékkel és bazalt hegyekkel tűzdelt vidékét. A fekete kőzet vulkanikus tevékenység eredménye, alkotó anyaga a dolerit, amely a bazalt szubvulkáni - relatíve kisebb mélységben megszilárduló - kőzetváltozata.


Kisvártatva megérkeztünk a híres Kristály-hegy-hez. Ez az egyedül álló képződmény, egy magányos domb, ami ránézésre egy jókora kalcit telér kibúvás, ami így jobban ellenáll az időjárásnak. Amerre a szem ellát kisebb-nagyobb kristályok csillognak a környéken, a hegyoldalból is méteres kristályos tömbök lógnak ki. 2005-ben védett és katonákkal őrzött terület volt, így különösen vigyáznunk kellett a gyerkőcökre, akik persze a fél hegyet elhordták volna elragadtatásukban :).

Az út másik oldalán, a védett területen kívül a telér nyomokban folytatódik, onnan már "büntetlenül" el lehet vinni egy-egy darabot. Az útépítés során bukkantak rá és egy részét sajnos le is rombolták, holott lett volna bőven hely kikerülni.
(2020 update: 2012 utáni leírásokból olvastam, hogy az arab tavasz elsodorta a nemzeti park őrségét is. Nem fizették őket, így szétszéledtek. Csak remélni tudom, hogy a helyzet normalizálódik és lesz mit nézi az utókornak is ezen a csodás helyen.)

Fotógaléria: Kristály-hegy  


Itt ebédeltünk, majd visszafelé - egy kisebb elakadás után - hajmeresztő sivatagi dűne rallyba csaptunk. El kellett ismernünk sofőrjeink teljesítményét. Utunk egy egykori tengerpartra vezetett, ahol szinte látni véltük a hatalmas hullámok nyaldosta sziklákat, amely mögött egy óriási medence terült el hajmeresztő szikla-hegyekkel és a mindent vastagon borító fekete kővirágokkal. Ez az egyik leghíresebb, védett pszeudomorfóza-mező, igazi geológiai különlegesség. Sajnos későre járt és Dia a gyerekek gyűjtőszenvedélyét sem vette jó néven (teljesen jogosan), így nem vittük őket a kísértésbe, csak felülről szemléltük meg.

Útközben Dia Gilf Kebir-i kalandjairól mesél, majd az egyik megállónál elővesz egy vödröt, belőle pedig két, öklömnyi méretű áttetsző zöldes követ. Hitetlenkedve forgatjuk, én tudni vélem mi ez... A kérdésre mosolyogva válaszolja, hogy igen, ez az! Líbiai üveg!
A líbiai üveget kb. 150 éve azonosították és többek között Tuthankamon sírjából is előkerült egy sokáig ismeretlen drágakőnek tartott, halvány zöldes skarabeus. Sivatag kutatók rá is bukkantak a Gilf Kebirben, de keletkezését homály fedte. Egyes feltételezések szerint meteorit becsapódás során keletkezhetett, de erre utaló krátert nem találtak a környéken. Mígnem egy kutató csoport 2003-ban, műhold felvételek alapján két, kráter-gyanús képződményre bukkant a körzetben. A kutatók Dzsebel Arkenu településtől 110 kilométerre nyugatra és a Kufrai oázistól 250 kilométerre délre találtak rá arra a két meteorit-becsapódási helyre, amelyet Arkenu-1 és Arkenu-2 névre kereszteltek el. 2004-ben aztán egy helyszíni expedíció azonosította is, így nagy valószínűséggel elmondhatjuk, hogy fény derült a titokra!
És mi meg ott álltunk egy vödörnyi kőzet előtt, amely a fáraók minden drágakövénél értékesebb volt és ma is az!

Fáradtan és a hihetetlen élménytől boldogan tértünk vissza Bahariyya oázisbeli szállodánkba. Egyik helyi kísérőnk kedves meglepetést tartogatva meghívott bennünket a házába. Nagy megtiszteltetésnek érzetük és az is volt. Kívülről vályog viskónak tűnik, de belül keleti hatású kényelem fogad. Minden tiszta, mi a földön ülünk párnákon. A lányok az "intim részeket" is megnézhetik és nagyon pozitívan nyilatkoznak a házról. Hamarosan összesereglik vagy egy tucat ember és velünk együtt jókora csapat falatozik a kuszkuszos fazékból és a sült csirkékből. Nagyon összerázódtunk, furcsa közelségbe kerültünk ezekkel a jó emberekkel. Dia elmeséli, hogy nem mindenkit hívnak meg, csak, akik jól bírják a közösséget. Régebben kellemetlen tapasztalataik voltak amerikaikkal, németekkel és franciákkal is. Volt, aki nem fogadta el az értelt, mert hogy nincs evőeszköz, mások nem voltak hajlandóak leülni a földre. Ez hatalmas sértés, így inkább kerülik a konfliktust.
Dani Diával játszik, és észreveszem a furcsa csillogást kopt vezetőnk szemében. Hamarosan kiderül a történet, hogy sok-sok évvel korábban 2 hasonló gyermekét és feleségét vesztette el egy autóbalesetben. Azóta járja a sivatagot, kezdetben a magányért, majd később ez lett megélhetése forrása is. Egyébként nem beszél róla, de itt vannak a gyerekek... A megható történet még közelebb hozz bennünket.

6. nap: Visszautazás Bahariyyából Kairóba
Reggeli után elindultunk a már ismerős úton. Útközben valami kietlen kavics sivatagban ebédeltünk és késő délután érkeztünk meg kairói szállodánkba.

Vacsora után betaxiztunk a belvárosba a központi mecsethez, illetve a Bazárhoz. Hihetetlenül izgalmas a bazár forgataga, főleg, ha az ember olyan tapasztalt vezetővel érkezik, mint mi Zsuzsával, aki a legutolsó eldugott beduin ezüst árust, vagy ötvös mestert is személyesen ismeri.

Fotógaléria: Kairó - Bazár