A térség történelme
Anélkül, hogy belebonyolódnék a történelembe, röviden elhelyezem a térség látnivalóit az időhorizonton. A térség első kiemelkedő időszaka az ie. 8-7 századra tehető, amikor föníciai és görög kereskedő kolóniák telepednek le. Az ie. 6. század után azonban megjelennek a Punok, akik kiszorítják telepeseket.
Az ie. 2. században - az ún. II. pun háborúban - azonban a terjeszkedő rómaiak végleg kiűzik a karthágóiakat. A térség a Római Birodalom részévé válik. Központja egyértelműen a punok által alapított mai Cartagena, római nevén Carthago Nova (Új Karthágó). A római idők alatt a latin kultúra rohamosan terjedt az egész Ibériai-félszigeten. Hispania fejlett régió volt, amely olyan neveket adott a Birodalomnak, mint Seneca, Lucanus, vagy a császárok közül Traianus, Hadrianus és Marcus Aurelius. A fejlődésnek az isz. 4. századtól mind gyakoribbá váló vandál betörések (innen az egyik tartomány név (V)Andalúzia is), majd azt követően a nyugati (vizi) gótok hódítása vetett véget, akik 476-ra kiűzik a rómaiakat.
A következő nagy fordulópont – ami La Manga történelmi közegét alapvetően határozza meg - az észak-afrikai arab államokból mind gyakrabban sikeresen partraszálló berber és arab uralkodók hódítása. 711-ben sorsdöntő csapást mérnek a gótokra, és kezdetét veszi a 781 éves mór uralom.
De kik azok a mórok?
Az elnevezés tekintet nélkül, hogy arab, vagy berber népcsoportokról van-e szó, az észak-afrikai iszlám híveket jelentette. Az elnevezés a római időkre nyúlik vissza, amikor is a mai Marokkó földjén lévő tartományt Mauretaniának, lakóit pedig maurinak nevezték. Ebből született a spanyol „mór” elnevezés, amit szinte egész Európában átvettek.
A közel 8 évszázados mór időszak azonban egyáltalán nem tekinthető egységesnek. A hódítók belső viszályai mellett, szinte azzal egy időben kelt életre a katolikus visszafoglalás, a reconquista eszménye is. Meghatározó időszak volt a Cordobai Emirátus 300 éves fennállása, ami a térségben elterjesztette az öntözéses gazdálkodás alapjait, a fegyver- és selyemgyártást.
Az Iszlám legnagyobb kiterjedésében 929-ben III. Abdar-Rahman kalifa uralkodása alatt elérte Barcelonát, majd hanyatlásnak indult. Ahogyan követhetetlennek tűnik a muszlim államalakulatok változása, úgy a spanyol keresztény királyságok és uralkodók története sem egyszerű. Egészen 1479-ig, amikor Aragóniai II. Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házasságát követően létrejött az egységes Spanyol Állam. Az így megerősödött keresztény államalakulat 1492-ben végső csapást mér az Iszlám utolsó bástyájára, a félsziget akkor már 200 éve leggazdagabb és legerősebb Emirátusára: Granadára. Még ebben az évben útra kel Kolumbusz, de ez már egy másik történt.
Aki La Mangát választja történelmi csillagtúráinak központjául, az a pun és római emlékektől kezdődően, a mór és kora keresztény erődök és várak során keresztül, a Kasztíliai barokk időkben tehet lenyűgöző utazást.
