Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
A térség történelme
Kirándulások: Murciától - Alicantéig
Kirándulások: Cartagena és a Mazarron partszakasz
Kirándulások: Lorca és a Sierra Nevada
Kirándulások: Granada
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


Kiruccanás Granadába


Bár Granada már a szomszédos tartomány ékköve, de igaznak tartjuk a spanyol mondást: „Quién no ha visto Granada no ha visto nada - Aki nem látta Granadát, az nem látott semmit”. Így javasoljuk, hogy aki La Mangán pihen, szervezzen egy hosszú napos kirándulást és látogasson el oda. Mi voltunk 1 napra is, abba az Alhambra látogatása fér bele. De az igazi egy 2 hetes Manga-i tartózkodás volt, amikor 2 napra érkeztünk, és egy éjszakát az Alhambra körüli szállók egyikében töltöttünk.

Nem célom Andalúzia történelmét bemutatni – az egy külön túra – de Granada kapcsán néhány dolgot nem árt tisztázni. A környék az ókori föníciai, görög, pun, római befolyást követően, az V. század közepén teljes egészében a nyugati gót és a vandál uralom alá került. A vandálok tovább vonultak Észak-Afrikába, és az ottani arab nyelvbe így került be a ”Vandálok földje”, az „Al-Andalusz” megnevezés. A már bevezetőben ismert események részeként, 711. július 19-én az arab-berber csapatok teljes győzelmet arattak a vízigót sereg felett, és kezdetét vette a mór uralom.

Granada fénykorát a mór időszakban egyértelműen 1238–1492 közötti időszakban élte, amikor 1238-ban Beni Naszr megalapította a Granadai Emirátust. A Naszridák uralma alatt az Emirátus része volt Malaga és Almería is. A város ekkor a félsziget leggazdagabb és legkifinomultabb városa, és egyben kulturális központja is. Granada ügyes politikai húzásokkal sokáig képes volt elkerülni a környéken dúló keresztény-mór háborúkat, pl. adót is fizettek a Kasztíliai Királynak. A fénykor 1400-ig tartott, amikor is Granada maradt az utolsó bástyája az Európai Iszlámnak. Amikor 1479-ben IV. Sixtus pápa rendeletet adott ki a Granada ellenes keresztes hadjáratról, az Emirátus sorsa megpecsételődött. 1492-ben formálisan is a Katolikus Spanyolország része lett. A várost Izabella és V. Károly még fejlesztette. Pl. Spanyolország harmadik legnagyobb egyetemét még Károly alapította 1531-ben. Jelenleg évente több mint 50 ezer hallgató tanul itt. Később azonban – főleg a zsidók és mórok kiűzése után – gazdaságilag hanyatlani kezdett, jelentőségét a 20. századig elvesztette. Talán ez óvta meg számunkra eredeti bájában. Érdekes, hogy pl. a környék mezőgazdasági fejlesztéseiként, 600 év távlatából számos mór-időbeli öntözőrendszert újítottak fel a 19-20. században.

A megragadó és különleges hangulatú városban és környékén heteket el lehetne tölteni. Itt néhány különösen fontos látnivaló megemlítésére van lehetőség:

Alhambra
A Cordobai Kalifátus elestét követően az uralkodó (I. Mohamed) Granadába tette át a székhelyét. Az új palota számára 1238-ban kijelölt hely, az Al Hamra (jelentése: vörös) erődített dombja volt. Utódai, I. Juszuf és V. Muhammad folytatták az építkezést, de később még V. Károly is megépíttette a róla elnevezett – ma is látható - palotát. Az Alhambra nem csak egyszerűen királyi palota, hanem zárt uralkodó város volt. A közigazgatás, a katonaság és a vallás központja. Hihetetlen kifinomult építészetén túl belső kertjei önmagukban is lenyűgözőek. Az Alhambra a világ egyik legismertebb műemléke, 1984 óta a Világörökség része. Sokak szerint az egész Iszlám építészet legvarázslatosabb alkotása, amelyhez képest a kor európai uralkodóinak otthona csak rideg börtön csupán.

A tágabban vett Alhambrához sorolható a XI. századi Alcazaba erőd, amelyet az Alhambrával csak az egész dombot körülvevő fal köt össze. Továbbá V. Károly kétemeletes reneszánsz palotája, a lenyűgöző a jón oszlopcsarnokkal (melynek emeletén a Szépművészeti múzeum kapott helyet). A tényleges palota három részből áll: a királyi közigazgatás székhelyéből; az egykori Szerájból, amely politikai és reprezentációs célokat szolgált; és az uralkodó magánlakrészeiből. A termek, folyosók, oszlopcsarnokok, fülkék faragásai azt a hatás keltik, mintha csipkéből készültek volna. Valójában egyfajta díszburkolat, amelyet sablon alapján készítettek és alabástrompor-gipsz keverékeként öntöttek ki.

A tagolt belső épületek közötti kertek medencéi és szökőkútjai között sétálva megérezhetünk egy picit az egykori fényűzésből. A leglenyűgözőbb rész talán az Oroszlános udvar, amelyet 124 oszlopon álló, gazdagon faragott árkád vesz körül. Közepén márvány szökőkút, körülötte 12 fekete márvány oroszlán. Leírni nem lehet, látni kell!

 

A palota építészeti szépségein túl, 10 perces sétával érhető el Generalifé (ami nem dzsenerölájf, hanem heneralifé :-) ), az uralkodó nyári palotája, amelyet 1319-ben fejeztek be. Arab neve: dsannát-al-arif = felső paradicsomi kert. És valóban az!


Az Alhambrára és környékére minimum fél napot szánjunk, de 1 napra is szükség lehet. A nyári csúcsban, ha előre nem foglalunk Interneten jegyet, nem fogunk aznap bejutni. Ilyenkor a szálló - ahol lakunk - lehet a megoldás. 1,5-szeres árért vezetett túrára visznek bennünket, és legalább bejutunk. Voltunk így is, úgy is, de a vezetett angol nyelvű túra őszintén megérte.

Ha marad még néhány óránk vagy fél-egy napunk, ne hagyjuk ki a Szűz Mária-Katedrálist. Az öthajós templomot 1523-ban kezdték építeni, a mórok feletti győzelem emlékére. Befejezni azonban csak 1704-re sikerült. Érdekessége a reneszánsz és gótikus stílus keveréke. Hossza 115 m, szélessége 63 m, magassága 30 m. Mennyezetét hatalmas korinthoszi oszlopok tartják, amelyek alapvetően határozzák meg a belső tér monumentalitását. A templom mögötti Királyi kápolna (Capilla Real) a késő gótika finom építészetét idézi.

Népszerű program a „Albaicin” városrész zegzugos, mór időkből származó utcáin bandukolni. A hegytetőről remek kilátás és fényképező hely nyílik az Alhambra falaira. Andalúzia kulturális öröksége a flamenco, amelynek eredetét a „Sacromonte” negyed évszázadok óta cigánylakta barlanglakásaiban keressük az Albaicin és az Alhambra mögötti domboldalon. Fontos tanács, hogy csak nappal, csoportosan és lehetőleg szervezetten látogassuk meg!!

A város számtalan egyéb látnivalója okán is higgyék (hidd) el: „Aki nem látta Granadát, az nem látott semmit”!

Granada Fotógaléria


Bízom benne, hogy sikerült felkeltenem érdeklődésed La Manga, és a környező tartományok könnyen elérhető nevezetességei iránt. Véleményem szerint több hetet eltölthetünk itt, nekünk csak néhány fontos töredéket sikerült megismernünk.

Ha kérdésed lenne örömmel segítek mailben az info@miri.hu címen, vagy oszd meg véleményed Vendégkönyvemben.

Teljes Fotógaléria