MIT NÉZZÜNK MEG A VÁROSBAN?
1.rész: Múzeumok, Sagrada Família, Güell Park
Múzeumok
Számtalan érdekes-izgalmas múzeum található a városban.
- Fundació Joan Miró: A Miró Múzeum, ahol a híres spanyol művész 1917 és a '70-es évek közötti 300 festménye, grafikája és 150 szobra van kiállítva.
- Museo Picasso: Barcelona legtöbbet látogatott gyűjteménye, ahol a festő több korai és kevéssé ismert művét is megnézhetjük.
- Museo Nacional d'Art de Catalunya: A világon is egyedülálló kiállítás, ahol a katalán Pireneusok 29 román kori templomából a polgárháború elől megmentett freskók kerültek kiállításra több száz más románkori és gótikus műalkotással.
- Museo de Geologia: Földtörténeti gyűjtemény katalán és spanyol ásványokkal.
- Museo d'Histtória de Catalunya: Katalónia történelmét bemutató, igen ötletes és családbarát kiállítás.
Sagrada Família
(2006-ban 8 euró volt az egyéni jegy, 2022-ben ez már 26 euró, idegenvezetéssel 30. Csak online lehetséges jegyet váltani! A hivatalos oldal:
ITT ).
Kétségtelenül a város jelképének számít, a város és Gaudi legismertebb műve a Szent Család Katedrális.
Az építkezést egy helyi vallásos csoport kezdeményezésére, adományokból kezdték el 1882-ben Francisco de Paula del Villar tervei alapján. A mai napig is kizárólag adományokból és a belépőkből finanszírozzák.
Gaudi 1883-tól vette át és egészen haláláig (1926) folytatta az építkezés irányítását. Ekkor készült el a keleti - Krisztus születésének szentelt - homlokzat egy jellegzetes toronnyal, a neogótikus sírkápolna és az altemplom egy része, ahol Gaudi is nyugszik.
Az 1936-ban kirobbant polgárháború alatt az építkezés megállt, majd 1954-ben indult újra. 1976-ig készült el az északi "Passio" homlokzat és tornyai. Máig sokan vitatják, hogy a mestertől eltérő stílusa megengedhető-e? Mivel maga Gaudi is sokat improvizált, ráadásul a polgárháborúban a tervek jelentős része is megsemmisült, így nem maradtak fenn végeleges kiviteli tervek. Sokan Gaudi emlékére leállítanák az építést, és befejezetlenül hagynák, míg mások a teljes készültséget várják.
1976 után aztán sokáig nem történt semmi, míg 1986-ban megkezdődött a főhajó alapozása, a tartó oszlopainak, boltozatainak, a kereszthajóknak és az apszisnak az építése. A munkálatok 1994 utánk kaptak lendületet, de így is csak 2010-ben fejeződtek be.
2016-ban megkezdődött az Evangélisták, Szűz Mária és Jézus Krisztus tornyainak az építése.
2021 november 29-e történelmi pillanat volt, amikor a helyére emelték a Szűz Mária tornyot lezáró hatalmas világító csillagot. A csillagot 2021. december 8-án szentmisével avatták fel és "gyújtották meg" először.
Az építkezés 2020-ban, a COVID első hulláma alatt leállt, de ősszel tovább folytatódott. 2022 folyamán, ha minden jól megy, várhatóan befejeződik a Lukács és Márk evangélistáról elnevezett két torony is.
Egyes leírások szerint eredetileg 13, mások szerint 18 torony volt tervezve. Ez utóbbi tűnik hitelesnek, hiszen a több mint 100m-es tornyok közül 12 az apostolokat (ebből van készen 8), 4 az evangélistákat, 1 a Szűzanyát és végül a legnagyobb 170 m-es torony magát Krisztust szimbolizálja.
Gaudi "kőbe vésett prédikációnak" hívta az építményét. Nekem ez a havannai Plaza de la Catedral-on álló Szent Kristóf Székesegyházat juttatja eszembe, amit a "kőbe komponált zené"-nek hívtak a maga korában. Talán az amerikai kontinens legöregebb katedrálisa is megihlette az építést? Mindenesetre Gaudi a város szimbólumát akarta megépíteni és a szecesszióra jellemzően minden természettől kapott ihletét beleadta.
A katedrális általában megosztja a látogatókat. Ahogy a metróból felérünk és megfordulunk a téren, szinte ránk dől az épület teljes monumentalitása. Szerintem lenyűgöző! A számtalan daru látványa csak fokozza ezt az érzést. A régi homlokzat, mint gyermekkorunk vízparti iszapból csöpögtetett várai. Neogótika, de közben érezhető szecesszió, összességében barokkos túlzásokkal. Homlokzati szobrai viszont XX. századi modernitást sugallnak.
A Gaudi-féle keleti (Születés) homlokzatot teljes pompájában a reggeli-délelőtti órákban tudjuk fotózni, amikor megsüti a nap. Gaudi tudatosan tervezte erre az oldalra, hogy homlokzat minden reggel újjászülessen teljes fénypompájában. Ezzel szemben a Passio homlokzat és tornyai a lemenő napban narancsvörösen izzva nyújtanak felejthetetlen látványt.
Belülről az építmény 2010 előtt inkább érdekes volt, mint szép, hiszen teljesen fel volt állványozva a vasbeton födémek zsalu és támrendszereivel. Azóta viszont belső terei és fényhatásai lenyűgözőek!
Ki ne hagyjuk az egyik 112 m2-es keleti toronyba való feljutást, még ha 1 órát is sorba kell állnunk érte. Lifttel tudunk felmenni, ahol a Születés homlokzat 2-2 tornyát összekötő hídon, elképesztő magasságban kelünk át és csodálhatjuk meg a tornyok és a homlokzat apró részleteit. Eközben elbűvölő panoráma tárul elénk egészen a tengerig. (Sőt kiváló fotók készülhetnek egy legalább 200-as zoom objektívvel a modern építészeti szimbólumnak számító Torre Agbar kukorica kúpjáról.) A lefelé út sem kevéssé izgalmas, hiszen megállókkal, kis teraszokkal tarkítva, de több száz csigalépcsőn kanyargunk le a magasságból.
Ha minden jól megy még 10-20 év és véglegesen elkészülhet a remekmű.
Güell Park
Akár szecesszió és Gaudi örültek vagyunk, akár csak egy kellemes pihenésre vágyunk a zöldben: látogassuk meg a parkot! A legegyszerűbb módja, ha a városnéző busszal megyünk és leszállunk a park felé menő úton, vagy a "Lesseps"? nevű metró megállótól sétálunk vagy 15-20 percet (kb. 1 km). Mi a "Vallcarca" nevű megállótól éreztük térkép alapján közelebbinek, így sikerült a legmeredekebb oldalán felkaptatnunk a hegynek és a park felső részén értünk célt. Utóbb ennek örültem, mert így fentről csodálkozhattunk rá nem csak a kilátó városi panorámájára, hanem a Gaudi által megálmodott ún. piactérre is.
De mi is ez a hely, ami egyébként UNESCO védelem alatt áll?
Egy Güell nevű gyáros vett egy jókora földdarabot Barcelona várandós Rózsadombján és 1899-ben megbízta Gaudit, hogy álmodjon meg egy 60 villából álló luxus lakóparkot.
(Petya barátom hívta fel a figyelmem, hogy más leírások szerint itt egyszerű munkásnegyedet álmodott meg az utópista és szociálisan érzékeny gyáros saját munkásainak. Megint más leírások szerint csak egy sima kertvárost terveztek.)
A tervek elkészültek, a munkálatok azonban csak a lakópark bejáratáig, közösségi tereinek egy részéig, illetve néhány épületig terjedtek. A projekt igazából nem indult el. Ellenben megmaradt egy védett oázisnak, ahol a barcelonaiak narancs-, szentjánoskenyér-, olaj-, vadkörte- és fenyőfák, rozmaring és kakukkfű mezőktől övezve pihenhetik ki fáradalmaikat.
Egyik legelképesztőbb eleme a piactér, ami a mézeskalácsház szerű bejárattól egy lépcsősoron át közelíthető meg. 86 oszlopon nyugvó pavilon, aminek a tetején található a híres "hullámpad". Az apró törött csempék színes kavalkádjával borított mozaik, minden itt járó ember kedvenc sütkérező helye. A mögötte elterülő pálmákkal övezett sétányok, mesterséges barlangok, cseppkövek hatását idézi. Akár napokat eltölthetünk a parkban, de 3 óránál kevesebbet ne szánjunk rá, a részletekben bújik meg a csoda.
A bejáratnál túlzsúfolt wc-t és büféket találunk. Ahol a minőség és az árak elég távol álnak egymástól, így nyugodtan követhetjük a helyieket, akik szívesen piknikeznek hozott áruból.
|
Fotógaléria: Barcelona
|
