GASZTRONÓMIA ÉS BOROK
Barcelonában nem fogunk éhezni, szinte mindegy milyen árszínvonalat választunk. A zöldség, gyümölcs (főleg a központi piacon) gyönyörű és nevetségesen olcsó. Kávéházak, pizzériák, helyi gyorséttermek tömkelege kínálja portékáit magyarhoz hasonló árakon. Jó választás lehet egy tipikus tapas-bár, ahol 1-4 eurós áron tányérnyi laktató falatkákat választhatunk grill húsokból, kolbász és szalámi félékből, de akár tenger gyümölcseiből is.
Az étterem már nehezebb ügy. Egyrészt sajátos a nyitvatartásuk. Sok étterem zárva van augusztusban, hétvégén, vagy akár hétfőn is. Napközben általában 12-16 óra között és 19 óra után vannak nyitva. De olyat is láttunk, amelyik 21 órakor nyit ki. Gyakori az étterem előtt álldogáló sor, ami nem a turistáknak köszönhető, mert szinte mindenki helyi volt. Ennek az oka, hogy az életszínvonal itt jóval a spanyol átlag feletti és az emberek szeretnek étterembe járni. Ez látszik az árakon is, azonos színvonal mellett egy budapesti éttermi ár dupláját fizethetjük.
Vannak persze kivételek, pl. a Barceloneta negyed kikötői sétányával párhuzamosan számtalan kisebb "kockás abroszos" étterem található, főleg tengeri herkentyűkkel, grill ételekkel és paellaval. (Figyelem itt a paella szinte mindenhol csak tengergyümölcseiből áll, csirke és kolbász nélkül).
A szállodánk terének egyik közeli sarkán (Pg. Isabel II, 14. szám) találhatóa a
"7 portes" nevű étterem, amibe sikerült foglalás nélkül egy este bejutnunk. (Előtte nap és másnap már sorok álltak). A helyi vendégek nagy száma bíztató, a hangulat egyébként is ígéretes ebben a 150 (!) éve működő étteremben. Örömmel tapasztaltam, hogy szinte minden minőségi kategóriában van 0,33-as bor is, így nem kell egy egész 0,75-ös üveget bevállalnom. Előételként 7portes válogatást kérünk, amin igazán zseniális halkrokett (a helyiek nagy kedvence), sült kolbász, hurkafélék, valami salátáscucc, rák, csiga és kagylók találhatóak falatkánként. Igen jó pont, hogy a pincér jelzi szerinte elég egy adag kettőnknek, ha főételt is választunk. (Igaza lett!) Főételek közül ajánlom a vaddisznót vörösborban párolva, illetve a zaftos borjúlábat zöldségekkel. Mindkettő igazán remek volt. Vacsoránkat keserű csokoládé sorbettel és a híres crema catalana-val zárjuk. Ez utóbbi egy vaníliás ízesítésű, tojássárgájából készülő főzött krém, amelynek felszínére cukrot karamellizálnak. Hasonlatos a francia creme brulée-hez.
Borok
Több mint 150 éve Katalónia alapvető és tradicionális itala a Cava nevű pezsgő, amely Barcelonában szinte minden utcasarkon kapható egy bárban, étteremben, vagy büfében.
Az első katalán buborékos borok készítése az 1850-es évekig nyúlik vissza. Az iparág alapítójának azonban Josep Raventós urat (a Codorníu birtok alapítóját) tekintjük, aki az 1860-as években, egy francia tanulmányutat követően döntött úgy, hogy a 15. század óta Penedesben, Sant Sadurní d'Anoia falu közelében lévő család birtokon pezsgőkészítésbe kezd. 1872-ben került palackba az első hagyományos palackos erjesztésű tétele, akkor még a Champagne-ra hajazó Champana, illetve katalánul Xampany néven. 1972-ben hozták létre a Cava készítésére vonatkozó eredetvédelmi szabályokat (DO Cava). A Champagne-ra hasonlító névhasználatot az EU 1986-ban teljesen megtiltotta, innentől kezdve minden itteni pezsgő Cava, amelynek jelentése "pince". Katalónia - fejlett iparának köszönhetően - sokat adott a pezsgő készítés technológiájához világszinten is.
Az alapvető Cava fajták őshonosak. A Macabeo frissességet és gyümölcsösséget, a Parellada eleganciát, palackérési jegyeket és komplexitást (gyakran rizlinges petrolosságot), míg a Xarel lo aromát, teltséget és testet, valamint savszerkezetet visz házasításba. De készülhet Cava további fajtákból is. Többek között Pinot, Chardonnay, Malvazia, Trepat, Garnacha és Monastrell kerülhet bele.
A Cava-ra vonatkozó minőségi előírásokat törvény garantálja. Az öntözés tiltott, a maximális hozam 120q/ha, a mustkinyerés max. 66,66%. Szüretelni csak kézzel, 25Kg-os ládákba lehet, a fajtákat külön kell erjeszteni. A minimális seprőn tartás palackban 9 hónap, de a Reserva esetében ez legalább 15, a Gran Reserva esetében pedig 30 hónap. Nem ritkák azonban az 5-7 évig érlelt tételek sem. Később keletkezett egy új kategória is a "Paraje Calificado", ami minimum 36 hónap érlelést jelent, de az alapanyag csak minősített dűlőből származhat.
Cukortartalom alapján ezek a kategóriák léteznek, amelyek lefedik a Champagne-i besorolást:
- Brut nature: 0-3 g/l
- Extra brut: 0-6 g/l
- Brut: Max.12 g/l
- Extra seco: 12-17 g/l
- Seco: 17-32 g/l
- Semi seco: 32-50 g/l
- Dulce: 50+ g/l
Cava-t döntő többségében a katalán Penedesben készítenek, de ez nem egy földrajzilag értelmezhető borvidék. Cava-t Spanyolország északi, északkeleti, délnyugati és keleti részein, Aragon, Kasztília és León, Extremadura, La Rioja, Navarra és Valencia más területein is készítenek. Ez összesen több mint 38,000 hektáron, kb. 6,800 szőlőtermesztőt jelent. 2019-ben csaknem 250 millió üveg Cava készült, több mint 320 millió kg szőlő felhasználásával. Ennek a 60%-a export.
A több mint 250 millió palackos termelés minősége azonban széles tartományban mozog. A magasabb minőségre törekvő kisebb termelők már egy ideje szeretnének egy tömegtermelést kizáró kategóriát létrehozni. Ez a Cava DO-n belül nem sikerült, így 2019 februárjában 9 termelő létrehozta az ún. Corpinnat kategóriát, amely nevét a "Corazón del Penedes" (Penedés szíve) szavakból kapta. A szigorú szabályoknak a nagytermelők nem tudnak megfelelni: csak előre meghatározott földrajzi területről származhat a szőlő, száz százalékban organikus műveléssel és borkészítéssel. A helyi őshonos fajták aránya legalább 90%, kézzel kell szüretelni és csak saját pincében lehet feldolgozni. A minimum érlelési idő 18 hónap. Szemben azzal, hogy a Cava-k kb. 2/3-a 9 hónaposan lehagyja a pincét.
Az alapító kilenc: Gramona, Sabaté i Coca, Mas Candí, Ilopart, Torelló, Nadal, Can Feixes, Recaredo és Julia Bernet.
A leghíresebb és a kereskedelemben talán legismertebb katalán termelők egyike az itthoni kiskereskedelemből is ismert Torres család. A pincészet központja Villafranca de Penedés-ben található, de Spanyolországon kívül Chilében, az USA-ban és Kínában is rendelkeznek birtokkal. Éves 30 milliót meghaladó palackszámmal igazi nagyvad a szakmában. Bár a család több évszázada foglalkozik borral, azonban a pince megalakulását 1870-re tehetjük, amikor állítólag Don Jamie Torres a havannai petróleumkereskedésből szerzett vagyonát borászatba fektette.
Miguel A. Torres a '60-as évek nagy úttörőjének számít, aki a pangó Cava piacról - a franciáknak hatalmas erkölcsi és anyagi sikert hozó - bortermelésre tette a hangsúlyt. Nemzetközi fajtákat telepített, alkalmazott korszerű technológiákat, míg egyszer csak a franciák azon kapták magukat, hogy van itt egy spanyol - bocsánat katalán - aki sorra veri a híres boraikat különböző nemzetközi versenyeken a '70-es évek végétől kezdve. (Az 1970-es évjáratú Gran Coronas (Mas La Plana) 1979-ben a Párizsi Bor Olimpián egy Chateau Latour-t maga mögé utasítva kapott Nagyarany érmet!)
Már korábban is többször kóstoltam a birtok borait, elismerve kiváló ár/érték arányukat, de igazán nem hoznak lázba. Örömmel olvastam, így egy különleges borukról, a Grans Muralles-ről, amely ősi katalán fajtákból - Garnacha, Garró, Samsó és Monastrell - készül a legjobb minőségű francia barrique hordókban érlelve. (2003-ban a Wine Challenge-n Aranyérmet kapott). Gondoltam ez kell nekem! Ezzel szemben egy étteremben sem találtam az étlapon, borszaküzletekben pedig az volt a válasz, hogy ez egy nagyon jó, de nagyon drága tétel és sehol sem kóstolhattam. Alapvetően az is elmondható, hogy a katalán borlapokon nem annyira a helyi, mint inkább az ismertebb Rioja borvidékről vannak borok, igen jó minőségben és ehhez képest nagyon jó áron.
Van azonban Katalóniának két olyan borvidéke, ami méltán kiválthatja az ember érdeklődését, ha tömegborok helyett igazi kézműves remekekre vágyik. Az egyik a Conca de Barbera, a másik pedig Rioja után az egyetlen DOCG besorolású terület, Priorat. Ez utóbbi Katalónia, ha nem Spanyolország, Montalcino-ja, ami az 1990-es évekre sem minőségével, sem árával nem marad el a toszkán csoda mögött. A terület magashegyektől védett, ahol rendkívül kevés a csapadék, így a talaj csillámpalás kőzetén, a rendkívül alacsony terméshozam mellett hihetetlenül koncentrált borok készülnek.
Fő fajtái a Garnacha, de az utóbbi időben telepítettek Syrah és Cabernet fajtákat is. Két leghíresebb termelője a helyi, de francia származású René Barbier, aki a '70-es években meglátta a fantáziát a borvidékben. Borait Clos Mogador márkanéven találjuk meg. A másik híresség, a rioja-i "befektető", Alvaro Palacios, aki olyan márkaneveket jegyez, mint a L'Ermita, vagy Les Terrasses. Az első brutális árú több száz eurós, míg a második már 30 eurótól megkapható új évjáratokban.
A térségben bortúrán is részt vettem Borkollégiumi társaimmal, részletesebben
ITT írok róla.
Ezen borokat egyébként egy étterem étlapján sem láttam, ezeket inkább keressük borszaküzletekben, vagy borbárokban. Barcelona kiváló lehetőségeket kínál ezek terén, ahol tapas-ok mellett kóstolgathatunk. A legtöbb helyen - meghatározott választékból - akár pohárnyi mennyiségeket is. A mi kedvencünk a Plaza Santa María, 5. szám alatt (a Santa Maria del Mar gótikus templom előtti téren) található
La Vinya del Senyor
bor és tapas bár lett. Többször jártam már itt és mindig örömmel látom, hogy milyen sok fiatal borozik Barcelonában.
2006-ban ebben a bárban kóstoltam először a legendának számító Alvaro Palacios-tól bort, mégpedig a 2004-es Les Terrases tételt Prioratból. (A bárban 38 euróba került, a 2019-es évjárat online shopban 2022 telén 30 euró volt.) Akkoriban szinte az egyetlen, ebbe a kategóriába tartozó nemzetközi összehasonlítási alapom a toszkán Brunello volt. Ezt a fajta kifinomultságot vörösborban máshol nem kóstoltam addig. Az alapanyag 60-90 éves szőlőkről származó Garnacha és Carinena. Az alap borok beton és fa kádban erjedtek, majd házasítás után 12 hónapig fa hordóban értek. Priorat extrém talaja, klimatikus adottságai ezeknek a túlérésre hajlamos fajtáknak olyan arcát mutatja, amelyre kevés helyen akad példa. A tökéletes érettség ellenére vibráló, elegáns savszerkezetet és szerehető gyümölcsösséget kapunk, amelyet a minerális és terroir jegyek tesznek végtelen komplexszé. Priorat azóta is folyamatosan lenyűgöz, sőt fajtáinak sokszínűsége okán nálam Burgundiát is képes beelőzni.
|
Fotógaléria: Barcelona
|
