VINO NOBILE DI MONTEPULCIANO
A Sangiovese másik fellegvára Montepulciano. A város Sienától 40 kilométerre délkeletre, a Chianti Colli Senesi vidéken, egy festői hegyen fekszik. (Ami errefelé azonban nem ritkaság :-)). A város latin neve Mons Pulitianus volt.
Az itteni szőlőtermesztés is 2-3 ezer évre, az etruszk időkig nyúlik vissza. 1868-ban egy a város közelében található etruszk sírban egy vörös figurákkal díszített ún. cylix (borospohár) került elő, amely Flufluns képét, Bacchusnak, a bor istenének etruszk változatát ábrázolja.
Titus Livius (i.e.59-i.sz.17) ókori római történetíró egyik művében leírja, hogy
"a gallok vonzódtak Itáliához e dombok boraiért, amelyeket egy chiusi etruszk Arunte vagy Arrunte néven hagyott nekik megkóstolni". A mai Chiusi Montepulcianotól mindössze 25km-re lévő város, joggal feltételezhetjük az azonosságot.
A legrégebbi dokumentált hivatkozás a montepulcianói borra 789-ből származik, amikor egy Arnipert nevű pap felajánlotta a közeli Mt. Amiatán található San Silvestro vagy a San Salvatore templom részére a Policiano-kastély birtokában lévő szőlőskertet. (Vagy fordítva, nem volt nekem egyértelmű. Policiano ősi kastélya kb. 40km-re található Arezzo felé.)
Emanuele Repetti (1776-1852) olasz történtíró 1846-ban a "Dizionario geografico, fisico e storico della Toscana" (Toszkána történeti és földrajzi szótára) c. művében publikált egy 1350-ből származó dokumentumot, amely meghatározta a Vino Nobile di Montepulciano kereskedelmének és exportjának feltételeit.
A 15. században a virágzó sienai arisztokrácia kedvelt bora volt. A 16. században pedig III. Pál pápa is többször megemlékezett róla. Sante Lancerio, a pápa pincemestere "nemes asztalokhoz való bornak" írta le.
Francesco Redi (1626-1697) a neves olasz orvos, természettudós, biológus és költő 1685-ben tette közzé "Bacco in Toscana" (Bacchus Toszkánában) c. verses gyűjteményét, amelyet a 17. századi olasz költészet legkiválóbb művei közé sorolnak. Művének elismerése volt III. Cosimo de' Medici nagyherceg kitüntetése is. (Redi szobrát egyébként ott láthatjuk az Uffizi galéria homlokzatán is.) Egyik versében Montepulciano borát "minden borok királyaként" jellemezte. A későbbiekben még Voltaire is megemlítette a Candide-ban.
Az egykor fényes Montepulciano név a 19. századra megkopott, akkoriban az innen származó tételek is Chianti néven kerültek forgalomba. Egészen 1933-ig, amikor egy Sienai borkiállításom a ma is létező Cantina Fanetti nagy sikert aratott minőségre koncentráló borával. A siker felrázta csipkerózsika álmából a borvidéket, 1937-re létrehoztak egy szövetkezetet, hogy elősegítsék a helyi termelők piacra jutását. A borok többsége ugyan még Chianti volt, de már megjelent a Vino Nobile név is.
Az 1960-as évek DOC rendszer lehetővé tette az apelláció önálló besorolását Vino Nobile di Montepulciano néven. 1980-ban DOCG rangra emelték és párhuzamosan létrehozták a Rosso di Montepulciano DOC kategóriát is. Gyakorlatilag a város összes területét besorolták a két kategóriába az évszázados minőségi tapasztalatok alapján.
Az ültetvények a Val di Chiana és Val d'Orcia közötti dombháton, 250 és 580 méter közötti tengerszint feletti magasságon találhatóak. Az 1.300ha Vino Nobile és az 550ha Rosso területen 75 borászat osztozik. Közülük 2016-ban 16-an készítettek 130 ezer palacknál többet és 41-en pedig 40 ezernél kevesebbet.
(forrás: https://www.consorziovinonobile.it/)
SZABÁLYOK ÉS STÍLUSOK
Az előírások szerint a Prugnolo Gentile (a helyi Sangiovese klón neve) a borok legalább 70%-át kell, hogy adja. Ezen kívül az engedélyezett helyi fajták (jellemzően a Colorino és Canaiolo), valamint nemzetközi fajták (főleg Cabernet Sauvignon és Merlot) összesen maximum 30%-ot tehetnek ki. És engedélyezett legfeljebb 5% helyi fehér, mint például a Malvasia.
Az érlelési idő a Vino Nobile di Montepulciano esetében minimum 24 hónap (a riserva borok esetében 36 hónap), amelyből a bornak legalább 12 hónapot tölgyfahordóban kell töltenie. A fahordó használat célja itt elsősorban a lassú, ellenőrzött érés, ezért - hogy elkerüljék a barrique hordós jegyeket - elsősorban a nagyméretű hordókat részesítik előnyben.
A Vino Nobile bor általában barnásabb árnyalatú, amely idővel finom téglavörös-narancsos színárnyalatot kap. Aromáiban a fekete cseresznye, szilva, érett eper és tea érhető tetten. A Brunellohoz képest közepes testű, gyakran üdítő savtartalommal, ami - ha jól van elkészítve -kifejezetten elegáns és jól iható tud lenni. Vannak, akik úgy jellemzik, hogy egy jó Vino Nobile a Chianti Classico parfümjével és Brunello di Montalcino gazdagságával bír.
A szakma régóta kiemeli, hogy Montepulciano identitása és márkaneve sokkal gyengébb, mint a Brunello-é. Egyrészt a város neve könnyen összekeverhető az Abruzzo régió montepulciano szőlőjével. Másrészt a Sangiovese alacsonynak tartott 70%-os aránya (a Brunello 100%-ához képest) az itteni stílus (és talán minőség) túl nagy változatosságát teszi lehetővé. (Nem véletlen, hogy az igazán nagyok, pl. Poliziano, vagy Avignonesi csúcsboraikban 100% Sangiovese-t használnak.) A különbség Montalcino Brunelloja és Montepulciano Vino Nobileje között abban is megjelenik, hogy itt egy hektár szőlő ötöd annyiba kerül, mint a Brunello vidéken.
Ennek a fogyasztó számára az az előnye, hogy míg 2016-ban a Consorzio del Vino Nobile szerint az átlagos átadási ár itt 7,5, addig ez Montalcinoban 20 euró körül alakult. Persze a legjobb termelők esetében ez nem igaz, de ha kicsit ismerjük a borvidéket, akkor kincsekre akadhatunk igen jó áron. Szintén hatalmas - nem a fogyasztót érintő - probléma, hogy ezek a borok megtalálhatóak a szupermarketek polcain is, amely szintén image romboló.
AJÁNLOTT TERMELŐK
Lényegesen kevesebb borászatot ismerek Montepulcianoból, de néhány kedvencemet megosztanám:
- Le Berne: A Natalini család az 1960-as évek óta készít bort a kb. 10 hektárnyi, 350 méter magasan fekvő ültetvényekről. A borok 25 hl-es nagy és kisméretű francia hordóban is érnek. (Rosso: 10-12 euró; Vino Nobile:18-20 euró; Riserva: 30 euró)
- Boscarelli: A birtokot Egidio Corradi alapította 1962-ben. A 14 hektár ültetvény 80%-a Sangiovese, a fennmaradó 20%-ot őshonos (pl. Canaiolo, a Colorino és a Mammolo), illetve nemzetközi szőlőfajták (Merlot és Cabernet Sauvignon) adják. Az első évjárat Vino Nobile di Montepulciano-t 1968-ban készítették. A borok 18-24 hónapig nagy szlavón, illetve kisebb részben kisméretű francia hordóban is érnek.
(Rosso: 12 euró; Vino Nobile:22-26 euró; Riserva: 30 euró; a csúcsbor a "Nocio dei Boscarelli" Riserva pedig 65-70 euró)
- Poliziano: Az egyik legismertebb Vino Nobile di Montepulciano termelő, amelyet 1961-ben alapított Dino Carletti. A borászat nevét a híres reneszánsz költőről és humanistáról, Angelo Ambroginiről (1454-1494) kapta, akit Poliziano (néhol Pulitiano) becenevén ismertek. Ugyanis Montepulcianoban, latin nevén Pulitianus városban született.
Az alapításkor 22 hektáros birtok mára 170 hektárra nőtt. Ebből 47ha Vino Nobile di Montepulciano DOCG, 58ha pedig a Rosso di Montepulciano kategóriába tartozik. Egyéb toszkán birtokok is tartoznak a vállalathoz az alábbi apellációkból: 11ha Chiantiban; a "Violas" nevű, 7 hektár birtok Cortonában; a "Lohsa" nevű 18 hektár birtok Morellino di Scansano DOCG-ben; és 9 hektár a Maremma DOC-ben.
A Rosso-ból (10-12 euró) (80% Sangiovese - 20% Merlot) átlag 250 ezer, az alap Vino Nobile-ből (kb. 20 euró) éves 180.000 -250.000 palack a termelés volumene.
A széles portfolióból a zászlóshajó a Vino Nobile Montepulciano "Vigna Asinone" (40-50 euró). Az azonos nevű, 12ha méretű, 350-400 m magasan lévő, agyagos-köves dűlőből származik. Az első szüret 1983-ban volt. Átlag 25 ezer palack készül. A blend jellemzően 90-100% Sangiovese, max. 10% Colorino és Canaiolo. Ez a tétel különösen kedves nekem, ugyanis ennek a bornak a 2003-as évjárata volt az első Sangiovese az életemben (2006-ban), amire felkaptam a fejem. (Amikor ezeket a sorokat írom 2021. márciusban, alig 2 hete bontottunk egy 2009-est, ami fantasztikus állapotban volt. Komplexitás, elegancia és frissesség jellemezte.)
A borászat újabb keletű csúcsbora szintén egy dűlőszeketált Vino Nobile tétel, amely csak 2015-ben készült először. Ez a 14 ha méretű ültevényről származó "Le Caggiole", amelynek a talaja vulkáni tufa és tengeri üledék. 100% Sangiovese, eddig átlag 6500 palack a termelés volumene (80-90 euró).
- Dei: Szintén régi motoros a régióban, ugyanis a birtokot 1964-ben alapította Alibrando Dei és telepítette be a montepulcianói "Bossona" dűlőt. Azóta innen származik a pincészet Vino Nobile Riserva-ja. 1970-ben vették meg a "Martiena" dűlőt, de a szőlőt kezdetben eladták. Első boruk csak 1985-ben került piacra. A sikereken felbuzdulva 1989-ben kezdődött meg a növekedés, amikor további két dűlő, a "La Ciarliana" és "La Piaggia" került a birtokukba. Ma 55 hektárral dolgoznak.
(Rosso: 11 euró; Vino Nobile:22-26 euró; Vino Nobile "Madonna Della Querce" 60-70 euró; "Bossona" Riserva: 50-60 euró)
- Avignonesi: Talán a legismertebb montepulcianói borászat, amelyet az Avignonesi család alapított 1974-ben. A birtokot 2009-ben Virgine Saverys, egy belga ügyvédnő vásárolta meg. Jelentősen bővítette és fejlesztette, továbbá teljesen ökológiai, majd biodinamikus művelésre tért át. Jelenleg 175 hektáron gazdálkodnak, 9 különböző fekvésben.
A portfolió nagyon széles, többek között olyan tételek tartoznak ide, mint a toszkán csúcs Merlot-k közé tartozó "Desiderio", amely három dűlő (Grepp, La Selva, Le Badelle) termése. (éves átlag 30-33 ezer palack, 50 euró.)
Több Sangiovese és nemzetközi fajtából álló IGT cüvéen kívül, 130e palack Rosso (10 euró), 190e palack, nagyhordóban érett, 100% Sangiovese alapú Vino Nobile (25 euró) készül. Talán ők készítik a legtöbb fajta dűlőszelektált Vino Nobile di Montepulciano tételt, a "Caprile", a "La Banditella", az "El Grasso" és az "Oceano" dűlőkből. Ezekből évente, dűlőnkként 3-4 ezer palack készül (40-50 euró). A csúcsboruk azonban egy kis dűlős Sangiovese IGT a "La Tonda", vagyis "kerek". Ugyanis ez egy sugaras elrendezésű, kör alakú telepítés 1990-ből. 100% Sangiovese, amelyből évente alig 3ezer palack kerül a piacra (80 euró).
- TreRose: A borászat az Angelini Csoport egyik vállalata, amely a gyógyszer, gépgyártás, kozmetikai iparban és a borágazatban rendelkezik befektetésekkel.
A gyönyörű birtok szíve, Silvio Passerini bíboros (1469-1529) és Cortona egykori püspökének a villája 1521-ből. A filozófia egyszerű: 5 dűlő (I Palazzi, Belvedere, Lodola, Poggetto és Santa Caterina, összesen 103 hektár), de csak 1 fajta: a Sangiovese helyi klónja, a Prugnolo Gentile. A borászat szerint az 5 eltérő adottságú terület közötti különbséget, csak egy azonos fajta használata képes érzékeltetni. Érlelésre a 300 literestől kezdve, de főleg a 30-40-50, sőt 100-hl-es nagy hordókat részesítik előnyben. (Rosso: 10euró; Vino Nobile:20 euró; "Simposio" Riserva: 34 euró)
Az egyes évjáratok minőségéről
ITT
olvashatunk egy összefoglaló táblázatot.
|
Fotógaléria: Toszkán bortúra
|
