Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011, 2018
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április
Loire - kóstolási jegyzetek 2018
Loire szőlőfajtái
Kóstolási jegyzetek 1.
Kóstolási jegyzetek 2.


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


Kóstolási jegyzetek: Melon és Sauvignon Blanc
2018. november


1. Loire / Muscadet-Sevre-et-Maine AOP; Domains Landron: Amphibolite 2017 (Melon de Bourgogne):
A birtokot 1945 körül Pierre és Julien Landron, a mostani borász-tulajdonos Joseph Landron apja és nagybátyja alapította 3 hektár szőlővel. Joseph 1979-ben vette át a birtok irányítását és bővítette több lépcsőben a mai 48 hektárrá.
1987-ben egy baleset során a használt gyomírtó majdnem az egész szőlőt tönkretette, ekkor döntöttek úgy, hogy a bioművelés felé fordulnak. 2002-ben kapták meg az Ecocert bio tanúsítványát. A 2011-es évjárat óta pedig minősített biodinamikus termelők.
Az évi termelés kb. 300 ezer palack, aminek a felét exportálják elsősorban Japán, USA, Oroszország, Ausztrália, és Nyugat-Európa piacára.

A kóstolt bor nevét a talajt uraló Amfibolit nevű metamorf kőzetről kapta.
Bár a fajtát leggyakrabban neutrálisnak írják le, ennek a tételnek az illata kifejezetten gyümölcsös, elsősorban citrusos. A citrusos, édeskés aroma kóstolva is megjelenik, de egy határozott jódos, sós ásványosság kíséretében. Kifejezetten hosszú, jó arányú, jó savú tétel, amelyet jó inni. Termelője elsősorban osztriga, kagyló és (nyers, marinált) halételekhez ajánlja.
(84 pont)

2. Loire / Muscadet-Sevre-et-Maine AOP; Domaine Pierre Luneau-Papin: Excelsior - Goulaine 2015 (Melon de Bourgogne)
A birtokot az 1990-es években a házaspár Pierre Luneau és Monique Papin, a két család birtokainak egyesítésével hozta létre. A Luneau család elsősorban Le Landreau környékén, a Papin család pedig főként Chapelle Heulin körül rendelkezett területekkel. Közös fiúk, Pierre-Marie 2005-ben csatlakozott a családi borászathoz. Amikor 2013-ban teljesen átvette az irányítást, ezzel már a 8. generáció lett, aki borokat készít a térségben. A fiatalok fő célja lett a biogazdálkodás. 2018-ban a 42 hektáros szőlőterület mintegy kétharmada már ökológiai gazdálkodásban tanúsított, de a cél a teljes áttérés a biodinamikus művelésre.
A Melon de Bourgogne fajta még manapság is küzd az elismertségért, ennek okán a Luneau család már korábban úgy döntött, hogy az egyes parcellákról származó válogatott tételekkel kívánják megmutatni a terroir és a fajta találkozásában rejlő lehetőségeket. A térségben nem általános módon mindig kézzel szüretelnek, és az erjesztés után a bort acéltartályban, finom seprőn tartják átlagosan 6 hónapig (ez az ún. "sur lie" eljárás).

A most kóstol bort (Excelsior) 2001 óta készítik. Goulaine falu ún. "Cru Communal" (vagy "Crus communaux") területéről származik, ami 2011 óta a Muscadet régió új minősítési rendszerének elit szintje. Ezeknek a boroknak meghatározott terroirból és talajról kell származniuk, és legalább 17 hónapot kell finom seprőn érniük. Palackozás előtt pedig minden tételt érzékszervi teszten minősítenek.
Az Excelsior az apelláció egyik kőkerítéssel határolt "kertjéből", a "Clos des Noëlles"-ből származik, amelyet még az egyik nagyapa, Joseph Bonneau 1945-ben telepített. Talaja mikrokristályos csillámpala. A tétel erjesztését helyi élesztővel, a Nantes régióra jellemző földalatti üvegcsempékkel burkolt földalatti tartályokban végezték 20 C fokon. Ezt követően 36 hónapig tartották finom seprőn, amelyet rendszeresen felkevertek ( ún. "battonage" eljárás).
Kóstolását gyakran hasonlítják a fehér burgundi tételekhez, sőt dekantálást is ajánlanak. A RobertParker.com-on rendre 90-94 pontot kap, 10-20 év közötti érlelési időtartam megjelöléssel.
A bor illata az előző tétel gyümölcsösségét messze meghaladja komplexitásban, a zöldfűszeres, citrusos jegyeken túl tűzkövességet is felfedezhetünk. Kóstolva elegáns és érett, nagyon jó savra épülő szerkezettel és hosszúsággal, dögös, nagyon sós lecsengéssel. Könnyű szeretni! (87 pont)

3. Loire / Sancerre; Domaine Vacheron: Sancerre 2016 (Sauvignon Blanc)
Több bort is kóstoltunk ettől a pincétől, amelyet a harmadik generációs borász Vacheron testvérek (Jean-Laurent és Jean-Dominique) irányítanak. Nagyapjuk 1968-ban 5 hektárral kezdte, ami mára közel 50 hektárra nőtt. 38 Ha-on Sauvignon Blanc, a többin pedig Pinot Noir van ültetve.
2005 óta az egész birtok biodinamikus, a testvérek ezzel is Sancerre eltérő terroirjainak a bemutatását akarják elérni.
Fő talaj az agyag és mészkő alapon lévő silex, az a bizonyos kvarcos, kovás talaj, amely az apelláció védjegyének számító ásványos-sós-füstös karakterrért felel.

A most kóstolt egy alaptétel a pincénél. Illatában határozottan citrusos, és mégis lenyűgözően elegáns, semmi köze a közhelyszerű tolakodó átlagos Sav. Blanc-okhoz. Kóstolva nagyon jó szerkezet, vibráló savak és lenyűgöző hosszúság fogad. Ízlegyeiben is a citrusok vezetnek, némi zöldalmával, lecsengésében végtelen sós-ásványosággal. Dögös!
Nem véletlenül lettünk izgatottak a sor első fajta tételétől.
(88 pont)

4. Loire / Menetou-Salon; Henri Bourgeois: Le Prieure des Aublats Blanc 2016 (Sauvignon Blanc)
A család már 10 generáció óta termel szőlőt Sancerre szívében, a kecskesajtáról is híres Chavignol falu közelében. A mostani birtokot Henri Bourgeois indított útjára 1950-ben mindössze 2 hektár területtel. Ma már 72 hektáron dolgoznak, Sancerre, Menetou-Salon és a Pouilly Fumé mozaikszerűen szétszórt legjobb dűlőiben. Minden egyes bort dűlőszeketáltan dolgoznak fel, hogy meg tudják mutatni a talaj sokszínűségben rejlő lehetőségeket. 2000-ben pedig organikusan művelt birtokot alapítottak "Clos Henri" néven az új-zélandi Marlborough-ban.

Ez a bor krétás-meszes talajról származik, amelynek a szakirodalmi védjegye a szárított kamilla. A terület egykor Jacques Coeur VII. Károly király személyes tanácsadójának és könyvelőjének a tulajdonában állt.
Mély és érett gyümölcsös (citrusok) illatában citromfű, zöldfűszerek és fehér virágos jegyek fedezhetőek fel. Kóstolva szembetűnően komplex, nagyobb test, de nagyon jó savszerkezet és hosszúság jellemzi. Ásványos, de az egész szájat betöltő érett fűszeres-gyümölcsössége vezeti. Nagyon jó bor!
(89 pont)

5. Loire / Sancerre; Domaine Vacheron: Sancerre 2015, (Sauvignon Blanc)
A 3. tétellel azonos, de egy évvel korábbi évjárat.
Illatában a száraz és melegebb évből adódó pici túlérettség érezhető, édes egres és citrusok. Kóstolva is teltebb, de sok rétű, gazdag gyümölcsös ízvilággal. Hosszú és nagyon jó a savszerkezete van, de a túlérett jegyek okán nem annyira elegáns, mint a 2016-os évjárat.
(87 pont)

6. Loire; Noella Morantin: LBL Sauvignon Vieilles Vignes 2015 (Sauvignon Blanc)
Noella a térség egyik fenegyerek (leánya), aki a Loire egyik mellékfolyója, a Cher völgyében lévő Pouille falu közelében készít borokat. Egy ismeretség okán vált a borvilág szerelmesévé, ami odáig fajult, hogy 2003-ban elhagyta angliai munkáját és beiratkozott egy borászati iskolába. 2004-ben ismerkedett meg a Junko Arai-val, a Touraine közelében fekvő Les Bois Lucas birtok japán a tulajdonosával, ahol munkát kapott. Rövidesen a birtok vezetője lett.
2009-ben úgy döntött megvalósítja álmát és saját bort készít. Első körben területet bérelt a Didier Barrouillet és Catherine Roussell tulajdonban álló Clos Roche Blanche birtokról. 2014-ben, amikor Catherine nyugdíjba ment, Didier-vel úgy döntöttek felhagynak a borászkodással, és értékesítik a területek nagy részét. Noella ekkor - a kieső bérelt területek helyett - részben meg tudta vásárolni első saját 4 hektárját, mégpedig első munkaadójától a Les Bois Lucas birtoktól.
A birtokot biodinamikus szemlélettel kézzel műveli, csak természetes helyi élesztőkkel dolgozik, hosszú macerációval, valamint hosszú és lassú erjesztéssel minimális kénfelhasználás mellett. Ez nem minden esetben garancia a jó borra is, de ez a lány tud valamit, amikor rendre tripla A kategóriás borászatnak tartják.

A kóstolt bor nevében lévő LBL a "Les Bois Lucas" birtokra utal, ahonnan a területet vásárolta. Az egyik ültetvény 1943-ból, a másik pedig a 60-as évekből származik. Ez egy 3 hektáros, domboldalon fekvő, mészkőalapon nyugvó agyagos talajú "sziget", amelyet erdő határol.
Illatában is jellegzetesen biodinamikus, nem megszokott, végtelenül komplex és izgalmas, kovás-foszforos. De van benne virágos, mangóra és grapefruitra emlékeztető jegy is. Kóstolva is komplexitása, mélysége nyűgöz le. Remek savszerkezet és hosszúság, elsősorban ásványos, citrusos ízjegyekkel. Végtelenül dögös, de időt és tapasztalt kóstolót kér. (Bennem azért felmerül, hogy az alacsony kén miatt meddig tartja ezt a formát oxidáció nélkül, de most kétségtelenül nagy bor!)
(90 pont, összesített V. helyezett)

7. Loire / Pouilly-Fumé AOP; Didier Dagueneau: Blanc Fumé de Pouilly 2015, (Sauvignon Blanc)
Didier Dagueneau neve a Loire-ban olyan, mint Szepsy Istváné Hegyalján.
Több generációs borász-szőlész dinasztiából származik, többek között nagybátyja és unokatestvére viszik a Domaine Serge Dagueneau and Filles borászatot. Ennek ellenre fiatalon inkább a motorversenyzést választottak és csak több bukás után ?tért meg? a családi tradícióhoz. 1982-ben kezdett borászkodni a Pouilly-Fumé-i apellációban lévő Saint-Andelain községben.

Nem állíthatjuk, hogy helyben nagyon népszerűvé vált, amikor gyakran és nyilvánosan kritizálta az akkori borkészítési szokásokat, különösen a túlzott hozamokat és az ellenőrizhetetlenül kevert eltérű évjáratú borokat. Az idő őt igazolta, az elsők között volt, akik megváltoztatták nem csak Pouilly-Fumé, és Sancerre, hanem magának - a Loire-folyó mentén elterjedt - Sauvignon Blanc fajtának az arcképét is.
1993-ban áttért a biodinamikus művelésre, gépek helyett lovakat használt, drasztikusan csökkentette a hozamokat. A borokat legalább 1 évig tölgyfahordóban, finom seprőn érlelte.

2000-ben birtokot vásárolt Sancerre-ben Monts Damnés-ben, majd 2002-ben Jurancon-ban.

A Pouilly-Fumé apellációban négy bor készül: az (árában nem) belépő szintű Blanc Fumé De Pouilly, amely több szőlőültetvényről származó bor, míg a Buisson-Renard, a Pur Sang és a Silex pedig dűlőszelektált borok. A borok ára 50-60 eurótól kezdődik, a dűlős tételek 90-120 euro között kelnek el. A csúcson egy filoxéra előtti, saját gyökéren lévő 10 sornyi szőlőből származó különlegesség, a Asteroide áll, a maga 800-1000 euro közötti árával.

Sajnálatos módon a bozontos-szakállas motoros rocker, a "Loire-i vadember" 2008-ban, mindössze 52 évesen, egy kisrepülőgépes balesetben meghalt. A 30 hektárnyi birtokot és a borászatot azonban lánya, és elsősorban fia, Louis-Benjamin egyre nagyobb sikerrel viszik tovább.

A most kóstolt alap Pouilly-Fumé-i bor is mindenképp igényli az időt, és a dekantálást. Annak ellenére, hogy biodinamikus, illatából hiányzik a gyakorta érezhető "furcsaság". Tiszta, vibrálóan elegáns, lime, grapefruit, zöld fűszerek, egres és egy pici mézes karakter. Kóstolva kiegyensúlyozott (megkockáztatok kis maradék cukrot is, ami itt nem kedvesség, hanem a savtartalomhoz elengedtetettelen), friss, kristálytiszta, leginkább sós-ásványos, zöldfűszeres ízvilággal. Nagyon szép bor!
(89/90 pont)

8. Loire / Pouilly-Fumé AOP; Didier Dagueneau: Silex 2015, (Sauvignon Blanc)
A már ismert silex talajról származó dűlős bor, a klasszikus Dagueneau féle szivar alakú tölgyfahordóban érlelve, amelynek 20%-a volt újhordó.

Bár feltehetően túl fiatalon kóstoljuk (fogyasztását általában 10 éves korától javasolják), de illata lehengerlő tiszta és elegáns. Elsősorban intenzíven sós, majd nem tolakodó gyümölcsösség, ananász, tutti-frutti (de nem a közönséges, inkább egyfajta gyümölcskosár), és zöldfűszerek.
Kóstolva pengeélességű és feszes, végtelen hosszú, kristálytiszta elegancia és hűvös savkészlet. Ízjegyeiben először sós-ásvány, majd kova, majd újra mintha követ nyalogatnánk. Talán egy pici teret ad valamifelé érett gyümölcsösségnek is, de ehhez még évek kellenek. Végtelenül dögös bor, ami nálam az est bora lett.
(93 pont. Összesítve a 4. helyen végzett a 15 kóstoló közül. Azért utóbb realizálva a 93 ponttal még alul is értékeltem, pl. Chris Kissack, a "The Wine Doctor" elismert Loire szakértője 96 pontot adott rá.)

9. Loire / Sancerre; Domaine Vacheron: Sancerre 2014 (Sauvignon Blanc)
A 2014-es évjáratot - a nyári esőzések és az egyenletlen érés miatt - nem tartják éppen a legjobbnak a térségben, ami elmondható volt Magyarországon, és a német rizlingek esetében is. De ahogy azt itthon is tapasztaltuk, ahol a rothadást el tudták kerülni, és jól válogatták a szőlőt, ott igen remek savtartalmú és karakterű borok születtek.

A bor illatában a 14-es német rizlingekhez hasonlóan - feltehetően pici botrytis hatására - egy könnyen szerethető mézes, méhviaszos jegy jelenik. Kóstolva a bor nagyon hosszú, magas savtartalommal, de egyensúlyban. Ízvilágában édes érzet, méz és citrusok vezetnek. Nagyon szerethető!
(A Wine & Spirits Magazine 2016 áprilisban 89 pontra értékelte. Nálam ma 88 pontot ért.)

10. Loire / Sancerre; Domaine Vacheron: Sancerre Les Romains 2014 (Sauvignon Blanc)
Nézzük, hogy miután megismerkedtünk a termelő 3 alap tételével, mit tud egy dűlős változat? A "Les Romains" az egyik első dűlős tétel volt Sancerre-ben, amelyet 1997 óta palackoznak.

Illata nagyon komplex, aszalt gyümölcsök, virágok, intenzív maracuja, citrusok és zöldfűszeres jegyek. Végtelenül izgalmas, órákig lehetne szagolgatni, ahogy rétegei egyre jobban feltárulnak. Kóstolva rendkívül kifinomult, elegáns és gazdag bor. A szájban telt és nagyon hosszú. Ízvilágában édes-érett gyümölcsök, citrusos - ásványos lecsengés, üdítő savszerkezet.
Tökéletes pillanatban kóstolt bor, de még határozott potenciállal.
(Nem véletlen, hogy a Wine Enthusiast 2016 janurában 95 pontot, Robert Parker's Wine Advocate, 2016 októberben 94 pontot adott rá. Nálam kicsit szigorúbban 90-92 pontot ért, összesítve a 7. helyen végzett. Nagy bor!)

11. Loire / Pouilly-Fumé AOP; Henri Bourgeois: La Demoiselle de Bourgeois 2014, (Sauvignon Blanc)
A La Demoiselle dűlő a Saint-Laurent Apátság közelében található, ahol anno Pouilly-Fumé első szőlőit telepítették, legalábbis a szerzetesi korban (lásd a történelmi bevezetőt). Az uralkodó talaj a felső jura kori (ún. kimmeridgi) mészkő, kovás rétegekkel, ami az itteni borok savszerkezetében és ásványosságában érhető tetten.
Kíméletes préselés után a must 85%-a hűtött acél tartályban erjed 15-18 C-fokon, míg 15%-a 600 literes tölgyfa hordóban. Ezt követően legalább 9-10 hónapig finom seprőn tartják.

Illatában először jelenik meg (talán a hűvösebb, csapadékos évjárat okán) a "nem szeretem macskapisis" jegy. Szerencsére hamar kiszellőzik és átadja helyét az érett egreses - trópusi gyümölcsös kavalkádnak. Kóstolva nagyon jó a szerkezete, talán picit még sav felé is billen (ami engem nem szokott zavarni :-) ) Kifejezeten jól áll neki a pici hordó, ami kerekíti. Határozottan gyümölcsös, citrusfélék, körte, birsalma, hosszú lecsengésében pedig krétás, kovás - ásványos jegyek érezhetőek. Gazdag és komplex!
(A Wine Enthusiast 2017 januárban 91 pontra értékelte, nálam ma 89 pontot ért.)

12. Loire / Sancerre; Henri Bourgeois: Sancerre Grande Reserve 2013 (Sauvignon Blanc)
Ez az évjárat kifejezetten kedvezőtlen volt, mind a virágzást, mind a szüretet viharok és jégesők sújtották.

A borászat ezt a tételt Chavignol falu közeléből, 65%-ban agyag és 35%-ban kréta keverékből álló talajról származó, 20-40 év közötti életkorú ültetvényről szüretelte. A hozam kb. 50Hl/Ha. Weboldaluk szerint ez a terroir határozottan citrusos és fehér virágos aromákat, valamint penge éles savszerkezet ad a boroknak. Az erjesztés 15-18 C-fokon hűtött acéltartályban történt, amelyet kb. 5 hónap finomseprőn történő érlelést követett. A tételt a nemzetközi sommelier-ek általában "best buy"-ként tartják nyilván.

A bor illata lenyűgözően komplex: méz, viasz, kávé, tea, kamilla és ásványosság. Általános ajánlás szerint a 2013-as évjárat borait a térségből már inni kell. Talán ez az oka, hogy a bort kóstolva az "elvárható gyümölcsösség" helyett inkább komplexitást éreztünk: sós pecsenyzsír, fűszeresség, kandírozott citrusok, remek savszerkezettel. Az eleganciát sem nélkülöző tétel, remek bor!
(92 pont, nálam 4. helyezett. De a 15 fő kóstoló összesített rangsorában II. helyet érdemelt.)

13. Loire / Sancerre; Henri Bourgeois: Sancerre Jadis 2011 (Sauvignon Blanc)
Ez sem volt egy problémamentes évjárat, a túl meleg tavaszt errefelé hűvösebb és csapadékos nyár követte. Ennek ellenére a Wine Spectator évjárat minősítésében jobb, mint a 2013, és ezen év borait még tarthatónak írták.

A borászat ezen tétele ikonikus, jellemzően röpködnek rá a 90 pont feletti nemzetközi étékelések.
A szőlő Chavignol falu legjobb fekvéseinek egyikéből, felső jura kori (ún. kimmeridgi) mészkő talajról és igen gazdag fosszilizált osztriga kagylós rétegekről származik. Természetesen műtrágya- és gyomírtómentesen művelik, a sorok közötti füvet vágják és azzal takarják a talajt.
A mustot kíméletes préselés után 2 napig ülepítik, majd egy része acéltartályban, egy része pedig hordóban erjed ki. A feldolgozás során, a palackozás is beleértve a biodinamikus hold naptárt előírásait követik. Fogyasztását mindig a szüretet követő év húsvétja után ajánlják. Potenciálját 10-15 évben határozzák meg.

A bor illata nagyon komplex, az ásványos - kénes - füstös vonulat mellett trópusi gyümölcsök (mangó, citrusok), mézes-viaszos karakter jelenik meg.
Kóstolva is lehengerlő komplexitása nyűgöz le: nagyon sós-ásványos, zöld tea, filter kávé, hosszú lecsengésében citrus és egres. Remek szerkezet ellenére sem érzem benne a 15 év potenciált, talán a nem tökéletes évjárat miatt. Érzésem szerint így 7 évesen jókor ittuk meg.
(A Wine & Spirits Magazine 2014 áprilisban 91 pontot, míg a Wine Enthusiast 2014 januárban 95 pontot adott rá. Nálam 91 pontot, és 5. helyezést kapott.)

14. Loire / Pouilly-Fumé AOP; Michel Redde: Les Cornets / Marnes Kimméridgiennes 2005, (Sauvignon Blanc)
A 2005. év Loireban minden fajta tekintetében ideális év volt, amelyet kifejezetten hosszú életűnek vártak. Nézzük, mit tud egy 13 éves Sauvignon Blanc?

De először is a termelőről néhány szó. A család bortermelő felmenői közül az első, akiről írásos feljegyzések maradtak fenn, egy bizonyos François Redde, aki az 1630-as években már szőlővel foglalkozott Pouilly-sur-Loire-ban.
A mai borászat névadója Michel 1930-ban született Saint-Andelainban, és feleségével Simonéval, az 1950-es évek elején kezdtek területet vásárolni. Ezen a vidéken (is) egykor szerzetesek dolgoztak. Innen a borászat neve, "La Moynerie", ami annyit jelent "kolostor". A nagyközönség számára is látogatható borászat 1966 júliusában nyitott meg. Az időközben 42 hektárra bővült birtokon már 3 generáció dolgozik együtt, a nagyapától kezdve a 2 fiú unokáig. A művelés természetesen természetközeli módszerekkel történik, a tradicionális feldolgozást a modern, de minimális beavatkozást jelentő technológiák segítik.

Ez a tétel egy 30 éves ültetvényről származik, a már ismert osztriga kagylós fosszíliákban gazdag felső jura kori (ún. kimmeridgi) mészkő talajról, a Pouilly-sur-Loire faluban található ókori római út mellől. A bor fakádban erjedt, majd nagyméretű fahordóban 10-12 hónapig érlelték finom seprőn.
A bor illata egyszerűen gyönyörűség, az a fajta érett komplexitás, amire csak egy nagy potenciálú fehérbor palackérése képes. Egzotikus fűszerek, édeskömény, ásványosság. Kóstolva kora határozottan érezhető, de nem oxidált, nem fáradt. Csak éppen már hiányzik belőle a lendület, de kárpótol érte az érett komplexitás. Leginkább ásványossága dominál, mézes-viaszos felhangokkal, és némi kandírozott naranccsal. Jó egy ilyen tételt kóstolni, de nem feltétlenül kell 13 évet várni vele.
(A bor frissen, 2007 őszén 90 pontot kapott Jamie Goode-tól. Ma nálam 88 pontot ért.)