Kirándulások - új helyek
5. Güzelyurt
A hegyoldalban található, régi görög alapítású városka kb. 1,5 órányi autózásra található Nevsehirtől az Ihlara felé. Eddig mindig elhajtottam mellette, hiba volt :). Illetve 8 éve már eljutottam barátaimmal a városka mellett elterülő tó feletti ormon álló régi görög templomhoz, de a városba nem. A "Yüksek Kilise", vagyis "magas templom", egy kolostor, és állítólag női rend lakta. A templom, a Hasan Dag hegycsúcs előterében lenyűgöző látványt nyújtott most is.
A falu neve egykor Karballa névre hallgatott, és az 1926-os török-görög lakosságcserét követően adták új nevét, ami annyit jelent "gyönyörű otthon". Kétségtelen, hogy a környező völgyekre, a tóra, a Hasan csúcsra lenyűgöző panorámát kínál. A helyi átlaghoz képest rendkívül tiszta, barátságos, amely kezdetben francia turisták körében volt népszerű. Házai nagy része lakatlan, így eredeti állapotában maradtak meg. Ma már jogszabály védi a régi városképet, aminek köszönhetően csak eredeti stílusban, helyi kövek felhasználásával lehet a őket felújítani. Ez is olyan település, ha valahol Toszkánában lenne, minden Hollywood-i sztárnak lenne itt villája.
Látnivalói közül kiemelkedik a "Manastir Vadisi", vagyis a szerzetesek völgye, illetve a völgy aljában található - ma mecsetként üzemelő - Nazianzoszi Szent Gergely templom (Büyük Kilise Cammi). Az imám egy jóvágású, kedves, angolul folyékonyan beszélő fiatalember. Inkább tűnt profi idegenvezetőnek, mint muszlim papnak. A névadó a környék szülötte: a ma pontosan nem azonosítható Nazianzus faluban született 329-ben.
Apja - bár csak felesége hatásra tért meg - Nazianzus püspöke lett. Ennek köszönhetően Gergely kiemelkedő tanításban részesült. Athéni tanulmányai során osztálytársa és barátja volt a korábban már említett Nagy Szent Bazil is. Jelentős szerepe volt a Szentháromság teológiájának megalkotásában. Később Konstantinápoly püspöke lett. A templom 385-ben épült, több átépítés után 1896-ban nyerte el jelen formáját.
A templommal szemben lévő sziklán egy kilátó van, ahová a panoráma okán feltétlen érdemes felkapaszkodni. Útközben két remek szerkezetű sziklatemplomot is megnézhetünk, az egyikben még a régi freskók is felsejlenek.
|
Fotógaléria: Güzelyurt
|
6. Kappadókia Főzőiskola
A Cappadocia Cooking School egy Ayvaliban lévő vállalkozás, amit a Gamirasu Cave Hotel egyik volt pincér fiúja indított. Mi is a szálloda ajánlására választottuk egy délutáni, kora esti programnak. (szállodai ár 40 eur/fő). A szárnyait próbálgató családi vállalkozás a faluban lévő családi házban üzemel. A ház alsó, régi szintjét - amely tufából hagyományos stílusban épült - az idén alakították át 2 db. bájos családi apartmanná.
Az "iskola" a nappaliban és a konyhában zajlik családi körben, ami különösen kedvessé és emberközelivé teszi az eseményt. A fő irányító a nagyi, végtelenül kedves, ragyogószemű, szép, idős hölgy. Szavait fia tolmácsolja, közben nagyon sokat megtudtunk a kappadókiai életről. Korábban a legtöbben mezőgazdaságból éltek, fő termény a sárgabarack. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre szárazabb a nyár, de egyre gyakoribb a fagykár a virágzáskor, ami bizonytalanná teszi a megélhetést. A családok egy része így részben/vagy egészben a turizmusra támaszkodik.
Az ételeket többnyire együtt készítettük, de a végén csak a sráccal együtt ettük meg. A menü a következő volt:
Kurabiye: Linzertészta szerű, kis sütött golyók, fahéjas cukorral. Nekem a mi mandulás patkónkhoz volt hasonló.
Manti: apró torok "ravioli", hagymás, mentás, szárított marhahúsos töltelékkel, köményes paradicsomszósszal.
Rakott padlizsán: hasonló mint a miénk
Dolas: császár morzsa szerű édesség, lépes mézzel
Merzsmek köfte: fűszeres, bulguros, lencse-nudli, zöldhagymával és chilivel.
Ha valaki érdeklődik keresse: Tolga DURAN, mail: tolga.cappadocia(kukac)hotmail.com (Ayvali Köyü Ürgüp)
|
Fotógaléria: Kappadókia Főzőiskola
|
